VLM Header VLM Webshop Viva la Musical! - Fedezd fel!
SNI FB TW YT

„ÖRÖK SZÉPSÉG A LELKEMÉRT”

Dorian Gray musical az Operettszínházban
Visszatért a legendás Dorian Gray musical, 2018. január 19-től a Budapesti Operettszínházban látható.
 
Színháztörténeti pillanat szemtanúi lehettek a nézők az Operettszínház legújabb bemutatóján, hiszen a Kálmán Imre Teátrum színpadán egyszerre három Dorian Gray volt jelen, mégpedig különböző szerepekben. A most színre vitt új változat címszerepét az egyik ifjú tehetség, Kocsis Dénes alakította, míg a legelső rock színházas előadás ős-Dorianje, Csengeri Attila Basit, a festőt, a későbbi német verzió főszereplője, Homonnay Zsolt pedig Lord Henryt játszotta.
 
A Rock Színházban 1990-ben bemutatott, Várkonyi Mátyás-Gunar Braunke-Ács János nevével fémjelzett rockopera mindig különleges helyet foglalt el a magyar musicalek világában, ezért a teátrum büszke rá, hogy most egy újabb generáció ismerheti meg. A rendkívül sötét hangulatú, zenei- és látványvilágú darab a szépség, gazdagság és művészet harca az idővel, az elmúlással, az esendő lélek viaskodása önmagával, a vágyak örök háborúja a természeti, társadalmi és erkölcsi törvényekkel.
 
Oscar Wilde misztikus regényének története szerint a kezdetben naiv és tisztalelkű nemes ifjú, Dorian Gray arcképét barátja, Basil Hallward olyan gyönyörűen festi meg, hogy mindenkit elbűvöl.  A nagyvilági lordot, Henry Wottont is szinte megbabonázza, aki felnyitja Dorian szemét saját szépsége iránt, s feltárja előtte az élet, a fiatalság gyönyöreit. A fiú teljesen kétségbeesik, hogy ezt el fogja veszíteni, míg a róla készült kép örökre ilyen marad. A lelkét is eladná, hogy mindezt megtarthassa. És csoda történik, hiába telik az idő, ettől fogva Dorian egy percet sem öregszik, bármilyen változás megy végbe a lelkében, fájdalom, veszteség, züllés, az mind csak a festményen lesz látható. Saját (látszólagos) tökéletességétől és annak hatalmától megrészegülve egyre nagyobb bűnöket követ el, egyre jobban kitaszítva magát a társadalomból.
 
A középpontban az egyes szereplők számára legfontosabb értékek – a szépség, a fiatalság, a szerelem, az erkölcs, a család – mániákus hajszolása, őrzése és elvesztése áll.  Mind elmagányosodnak saját világukba zárva: Sibyl (Gubik Petra) mint elhagyott szerető, Mrs. Vane (Janza Kata) a gyermekét sirató anya, Basil és Lord Henry (Csengeri Attila és Homonnay Zsolt) a pártfogoltját, rajongása tárgyát, Dorian (Kocsis Dénes) pedig a lelkét elveszítő ember.
 
Mindez a 19. századi London sötét világában, bűntől terhes éjszakáin, ami persze lehetne bárhol, bármikor, ma is. Utcalányok és tisztes családok, arisztokraták és koldusok keverednek. Pénz, szexualitás, drogok, tivornyák, botrányok.  Az apró színpadon és a nézőtér sorai közt őrült tempóban árad az élvezetek végtelen hajszolása, miközben egyre világosabbá válik, hogy ez maximum pillanatnyi hamis örömöt és mind több nyomorúságot hozhat. Várkonyi új dalokkal kiegészített, átdolgozott, sajátos zenéje pontosan közvetíti ezt az életérzést, a nyomasztó fenyegetettséget, állandó zakatolást. Bodor Johanna koreográfiája, Túri Erzsébet díszlete és Velich Rita csodás jelmezei ezt tovább erősítik, megidézve Oscar Wilde világát. Varga Vince mozgóképtervező pedig nagyszerű megoldással tárja elénk a varázslatos képet és annak folytonos változását.
 
A darab igazi ereje a tökéletesen kiválasztott színészgárda. Minden szereplő telitalálat. Kocsis Dénes bámulatosan építi fel a bizonytalan, ártatlan fiúból pusztító szörnyeteggé váló főhős alakját. Figurája fokozatosan ébred saját erejére, és lesz egyre hangsúlyosabb. Megrendítően mutatja meg az önmarcangoló és a lejtőn egyre lejjebb csúszó, mindenét elvesztő lélek vergődését saját maga börtönében.
 
Gubik Petra már számos szerepben bizonyított, és most is lebilincselő a kis színésznő, Sibyl Vane alakjában. Bár viszonylag kevés időt tölt a színpadon, mégis az egyik legfontosabb szereplő Dorian életében és az egész történet szempontjából is. Jelenléte annyira erőteljes, óriási energiáival, érzelmeivel megtölti a Teátrum intim terét. Törékeny, védtelen, őszinte, akinek elhisszük túláradó szerelmét, elhisszük mérhetetlen fájdalmát, és a búcsúdalával a kősziklát is megindítja.
 
Homonnay Zsolt és Csengeri Attila, a korábbi Dorianek nagyszerűen illeszkednek be új szerepükbe. Ők az ifjú két támogatója, egymás ellenpontjai, Homonnay a bűnt, a csábítást, Csengeri pedig az óvó lelkiismeretet szólaltatja meg. Mind a ketten kimagaslót nyújtanak. Mindannyian megkapják a saját nagy dalukat, ezt az akadályt is hibátlanul veszik.
 
Janza Kata is a tőle várható magas színvonalat nyújtja, nagyon hatásos, hátborzongató a gyermekét elvesztő anya őrületének ábrázolásában. Sibyl testvérének megformálásában Pesák Ádám is nagyot alakít.
 
A mű napjainkban is éppoly fontos, egyre égetőbb kérdéseket vet fel: meddig mehet el az ember saját céljai, vágyai érdekében, mit lehet feláldozni a szépség, a művészet oltárán. Réthly Attila rendezésében egy rendkívül erős, hatalmas érzelmeket megszólaltató darabot láthatunk, ami két kézzel szórja a közönségre a bűnt és szenvedélyt, fájdalmat és szenvedést. A Kálmán Imre Teátrum sajátos adottságainak köszönhetően ez még hangsúlyosabban érzékelhető. Semmiképp nem könnyed szórakozásra számíthat, aki megnézi a Dorian Grayt. Annál inkább egy látványos, különleges zenével és kimagasló színészi játékkal előadott, elgondolkodtató előadásra, amely igyekszik a nézők lelkébe hatolni.
 
                                                                                                                                                                       Polauf Eszter

Kapcsolódó tartalmak