VLM Header VLM Webshop Viva la Musical! - Fedezd fel!
SNI FB TW YT

INTERJÚ DÉTÁR ENIKŐVEL

Búcsú a Macskáktól

A T. S. Eliot Macskák könyve című versciklusából született Webber musicalt 34 éve mutatták be a Madách Színházban. A produkcióban töltött 32 év után Détár Enikő búcsúzott a darabtól. Február 26-án, az utolsó előadása után a tiszteletére szervezett ünnepségen beszélgettünk a művésznővel.

Hogy emlékszel vissza arra az előadásra, amikor 1985-ben, főiskolásként először álltál a színpadra ebben a musicalben?

Még fel sem fogtam, hogy hol vagyok. A bemutató óta szerettem volna megnézni a darabot, de nem lehetett rá jegyet kapni. Majd két évvel később egyszer csak itt álltam a Madách Színház színpadán, nem képzett táncos lányként, a húszas éveim elején. Akkor is meghatódtam, ahogy most is.

Bombalurinán kívül Victoria szerepét is játszottad már a Macskákban. Melyik karakter áll hozzád közelebb?

Úgy érzem, a Macavity-s székes szám, amit Bombalurina énekel. Egy időben énekeltem a Billy Ricsót, a hintás számot is, de az egy szoprán szerep és már az a magasságom nincs meg. De nem bánom, elfogadom, hogy ez a kicsit szőrösebb hang az enyém.

Bombalurina szerepében mi volt számodra a legnagyobb kihívás?

A legelején beállni és azt megszokni, hogy egyedül vagy a színpadon egy székkel egy sokszereplős jelenet, az Elvis Trén után. Szerintem ebben ez a kihívás. Ugyan én nem vagyok képzett táncos, de még nekem sem annyira nehéz a koreográfia. A kondícióm tényleg nagyon jó, 15-20 éve csinálom ezt a szerepet, így hozzászoktam már. Ha rendszeresen játszol táncos-zenés darabokban, akkor erre kötelező odafigyelni.

Van olyan karakter a Macskákból, vagy másik Webber-musicalből, amit szívesen eljátszanál még a pályád során?

Grizabellát játsszák többen is, úgyhogy a Macskákból biztos, hogy nem. Van egy vágyam, egy öregedő színésznőről szól a musical (Sunset Boulevard – a szerk.), de ahhoz azért sokkal többet kellene énektanárhoz járnom és visszahozni a régi hangmagasságom. És ezt a darabot egyelőre nem is mutatják be sehol, úgy tudom. De nem álmodozom. Játszottam Evitát, játszottam a Macskákban. Nagyon sok olyan, klasszikus hangot igénylő darabot írt Webber, ami nem az enyém, de én ezt elfogadom. Van, amire születünk és van, amire nem.

Szerinted minek köszönheti töretlen sikerét a Macskák musical? Mi az a varázserő, amivel bevonzza már 34 éve kortól, nemtől függetlenül a nézőket a Madách Színházba?

Ha egyszer nézed meg, akkor lehet, hogy ugribugrinak tűnik, de azért ennek a musicalnek több rétege van. Hiszen Eliot verseit öntötték dalba. Nekem volt alkalmam megfigyelni, hogy mikor milyen hangszer szólal meg. Egy kis Bach-os motívum, egy kis Mozart, néha rock zenéhez hasonlít, tehát van mit mazsolázni. Az öreg macska azt énekli, hogy ,,Nézz miránk és lásd magad!”. Ha valaki a szövegre is figyel, akkor megértheti, hogy ugyan a macskákról, de valójában nagyon is az emberi természetről, tragédiákról, sorsokról szól, és legalább egy karakterben mindenki önmagára ismerhet.

Zámbó Brigitta

Kapcsolódó tartalmak