Hírek, beszámolók

Oliver! – A West Endtől Veszprémig

1838-ban jelent meg Charles Dickens második regénye, a Twist Olivér. Az árva kisfiú történetét azóta számos mozi- és tévéfilm feldolgozta már, a brit dalszerző, Lionel Bart számára pedig világhírt hozott az Oliver! musical, melynek zenéjét, verseit és szövegkönyvét is maga írta.

A New Theatre-ben 1960. június 30-án mutatták be a darabot, mely a West Enden új játszási csúcsot hozott a maga 2618 előadásával – csak a Jézus Krisztus Szupersztár szárnyalta túl. A rendező Peter Coe, a koreográfus Malcolm Clare, a díszlet- és jelmeztervező pedig Sean Kenny volt. Ron Moody alakította Fagint, a tolvaj gyerekek cseppet sem önzetlen mentorát, Georgia Brown a szép és jószívű Nancyt, Olivert pedig Keith Hamshere játszotta, aki ma standfotós Hollywoodban és dolgozott többek között a Star Wars-, a James Bond- és az Indiana Jones-filmekben is. A korábban profi bokszoló, Danny Sewell bújt Bill Sikes szerepébe, majd a következő hat évben is játszott az előadásban; az amerikai turnén és a Broadway-produkcióban is ő alakította a könyörtelen gyilkos hírében álló gonosztevőt. A meghallgatáson Sewell legnagyobb ellenfelének Michael Caine bizonyult, aki később azt állította, egy hétig sírt, mikor nem kapta meg a szerepet.

Az eredeti londoni előadás posztere
Az eredeti londoni előadás posztere
Forrás: Wikipédia

Amerikában 1962-ben mutatták be a musicalt egy turné keretében (pre-Broadway run), majd 1963. január 6-án az Imperial Theatre-ben tartották a premiert. A darabot 1964. november 14-ig játszották és 774 előadást ért meg. A Broadway-produkció hatalmas sikert aratott a kritikusok körében, tíz Tony-jelöléséből hármat meg is nyert (legjobb eredeti zene, legjobb karmester és zenei rendező, legjobb díszlet).

Jelenet az 1963-as előadásból
Jelenet az 1963-as előadásból
Forrás: fanpix.net

1968-ban filmet készítettek a musicalből, amely két Golden Globe- és hat Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb filmét és a legjobb rendezőét. A forgatókönyvet Vernon Harris írta, a rendező Carol Reed volt. Fagint az eredeti produkcióban is játszó Ron Moody alakította, Olivert Mark Lester, Nancyt Shani Wallis, Bill Sikest pedig Oliver Reed. A filmbe be nem került dalok közül néhány a kísérőzenében megjelent, a táncbetétek pedig hosszabbak lettek. Néhány jelenetet is hozzáírtak a produkcióhoz, melyek bővítették Bill Sikes szerepét, közelebb hozva a karaktert Dickens regényéhez.

A film plakátja
A film plakátja
Forrás: Wikipédia

Cameron Mackintosh először 1977-ben újította fel az Oliver!-t Londonban, az időközben Albery Theatre-ré átnevezett New Theatre-ben. A majdnem két évig futó előadás teljesen hűséges maradt az eredeti 1960-as verzióhoz, Sean Kenny díszleteit használták, sőt, a színpad hátsó részére festett szépia háttér is megvolt még. Mackintosh-t 1983-ban ismét felkérték, hogy újítsa fel a darabot egy öthetes karácsonyi sorozatra. Az előadás újfent Sean Kenny díszleteiben és Peter Coe rendezésében került színpadra.

Az 1983-as felújítás a következő évben átkerült a Broadway-re, ahol 1984. április 29-től május 13-ig játszották 17 alkalommal. Ron Moody visszatért Faginként, Nancyt pedig Patti LuPone alakította, aki az emlékirataiban azt írta, több előadásnak kellett volna lennie. Megjegyezte, talán éppen az volt a probléma, hogy az eredeti díszleteket, jelmezeket és rendezést használták. Moodyt a rövid előadássorozat ellenére is jelölték a Tony-díjra. A show egyetlen negatív kritikát kapott, Frank Rich, a New York Times újságírója szerint a produkció „egyedül a legfiatalabb és legengedelmesebb gyerekek figyelmét köti le, és egyszerűen csak unalmas”. A pozitív kritikákat felhasználták a produkció reklámozására is, beleértve Clive Barnes véleményét: „Az Oliver! mennyei koszt a Broadwaynek”.

A következő felújítás bemutatóját 1994. december 8-án tartották a London Palladiumban, immár egy teljesen új stábbal: a rendező Sam Mendes, a koreográfus Matthew Bourne, a hangszerelő William David Brohn volt. Jonathan Pryce játszotta Fagint, Sally Dexter Nancyt, Miles Anderson pedig Bill Sikest. Fagin híres szóló-számában, amikor átgondolja helyzetét, Pryce a zenét is leállítva, hosszú másodpercekre Rodin gondolkodójának közismert pózába merevedett. Az ötletet a közönség nyílt színi tapssal honorálta. Az utolsó előadás 1998. február 21-én volt. Fagin szerepét számos híres brit színész és komikus eljátszotta, Robert Lindsay alakításáért 1997-ben még Olivier-díjat is nyert.

Robert Lindsay
Robert Lindsay
Forrás: theatregold.com

A darab fényűző show-vá fejlődött, eltávolodván az eredeti bensőséges és melodramatikus hangulattól. Lionel Bart új zenét és dalszövegeket írt, és néhány új dialógus, táncbetét és jelenet is belekerült a produkcióba, például a prológ, melyben a közönség láthatta Oliver születését. Több musicalszám tempóját megváltoztatták, bizonyos jeleneteket pedig teljesen átírtak.

A West Enden 2009. január 14-én bemutatott felújítás erősen támaszkodott az 1994-es verzióra. A producer ismét Cameron Mackintosh, a rendező a Shakespeare-specialista Rupert Goold volt. A díszlettervező, Anthony Ward az egész színpadot macskakővel borította be, a zeneszámokat pedig újabb táncjelenetekkel bővítették. A prológot eltávolították, így az előadás az eredeti nyitóképpel indult. Fagint az ismert brit komikus, Rowan Atkinson játszotta, míg Nancy és Oliver alakítóit egy televíziós tehetségkutató show, az I’d Do Anything keretében választották ki. A show új, eddig ismeretlen előadókat keresett, a zsűriben többek között Cameron Mackintosh és Andrew Lloyd Webber is helyet foglalt. Nancy szerepét végül Jodie Prenger nyerte el, Oliverét pedig hármas szereposztásban Gwion Jones, Harry Stott és Laurence Jeffcoate. A darabot három Olivier-díjra jelölték.

Burn Gorman, Rowan Atkinson, Ross McCormack, Harry Stott és Jodie Prenger
Burn Gorman, Rowan Atkinson, Ross McCormack, Harry Stott és Jodie Prenger
Forrás: dailymail.co.uk

2011. január 8. után a produkció helyét a Shrek musical vette át, ám a musical még ugyanabban az évben angol turnéra indult, vadonatúj díszletekkel és rendezéssel. Az első állomás december 10-én volt Cardiffban, a show ezután még 11 helyszínen látható 2013-ig. Nancy szerepét az első hat hónapban Samantha Barks játszotta volna, aki az I’d Do Anything-ben 3. helyezést ért el. Samantha azonban 2012 januárjában megkapta Éponine szerepét A nyomorultak filmváltozatában, így márciusban a forgatás megkezdése után helyét Cat Simmons vette át.

Oom-Pah-Pah (Samantha Barks)
Oom-Pah-Pah (Samantha Barks)
Forrás: oliverthemusical.com

A darabot több mint 20 nyelvre lefordították és az egész világot bejárta. Turnézott Ausztráliában, Észak-Amerikában, játszották Észtországban, Izraelben, Belgiumban és a Damaszkuszi Operában is. A musicalből számos lemezfelvétel készült; a 2009-es londoni verziót élőben vették fel a premieren.

A Food Glorious Food (Koszt mennyei koszt) című dalban a gyerekek hideg zseléről és pudingról álmodnak, azonban a külföldi fordításokban helyi ételek jelennek meg, így a finneknél friss hal, a lengyeleknél hatalmas torták és sertéskaraj, a svédeknél húspuding, nálunk pedig gulyásleves és gesztenyepüré.

A magyar változat szövegkönyvét Bassa Lia és Korcsmáros György, dalszövegeit G. Dénes György fordította. A 90-es évek közepén már játszották Szolnokon és Székesfehérváron. 1997. december 20-án mutatták be a Madách Színház produkciójában és Szirtes Tamás rendezésében az Erkel Színházban, ahol Fagint Haumann Péter és Szerednyey Béla, Nancyt Für Anikó, Szinetár Dóra és Haumann Petra játszották. 1998 elejétől Kovács Ákos is feltűnt az előadásban Bill Sikes szerepében Barabás Kiss Zoltán és Crespo Rodrigó mellett.

Színpadkép a Madách Színházban
Színpadkép a Madách Színházban
Forrás: figura.hu

2008-ban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Vikidál Gyula főszereplésével meghirdetett Szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka helyett a Pannon Várszínház előadását láthatta a közönség. A musicalt 2009 októberében a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház új fordításban (Hamvai Kornél, Torma Péter) mutatta be. A darab néhány nap múlva, november 9-én mutatkozik be a Veszprémi Petőfi Színházban Nagy Viktor rendezésében.

Forrás: Wikipédia, oliverthemusical.com, Színházi adattár, Miklós Tibor: Musical! (Novella Könyvkiadó, 2002)

Mezőfi Orsolya

Kapcsolódó tartalmak

Végtelen Szerelem (Madách Színház)

Nagy Péter

Glee musical-szótár: 1. évad 3. rész

Volf Anna

Magyar vámpírok Oberhausenben!

admin

Rövidhírek, 2013. április

Volf Anna

Új szereposztással megy Szegedre az Elfújta a szél

Stern Ágnes