Hírek, beszámolók

10 éves Az operaház fantomja

A Madách Színház 2003. május 30-án mutatta be Andrew Lloyd Webber Az operaház fantomja című musicaljét. Az azóta is nagy sikerrel futó előadás idén ünnepli 10. évfordulóját. Május 21-én rendhagyó sajtótájékoztatóra került sor a Magyar Állami Operaházban, ahol az alkotók és a színészek meséltek az elmúlt tíz évről.

Valójában Az operaház fantomját azért tűztük műsorra, hogy ezzel a csillárral valamilyen kapcsolatba kerüljünk” – kezdte visszaemlékezését Szirtes Tamás nevetve az Operaház erre az alkalomra leengedett csillárja mellett állva. Elmondta, a musical bemutatásának ötlete már a ’90-es évek közepén felmerült, és az előadás koreográfusával, Seregi Lászlóval akkor úgy gondolták, méltó hely lenne a darab színpadra állításához a Magyar Állami Operaház. A terv végül nem valósult meg, de a különleges sajtótájékoztató keretében Az éj zenéje című dal mégis felcsendült az Operában.

A Madách Színház újkori története nagyon erősen összefügg a Fantom bemutatójával és azzal a fantasztikus sikerrel, amit a Fantom hozott” – fogalmazott Szirtes. Az igazgató szerint ezzel az előadással a teátrum bebizonyította, hogy képes sokkal nagyobb volumennel működni, mint annakelőtte. Szirtes Tamás hozzátette, Az operaház fantomjának színre vitele óriási kihívást jelentett, és a színházcsinálás minden elemére hatással volt.

A Madách Színház igazgatója után az alkotók és a szereplők emlékeztek vissza az elmúlt 10 évre. Sasvári Sándor, aki már a kezdetektől játssza a Fantom szerepét, elmondta, nagy rajongója Andrew Lloyd Webbernek, és annak idején csodálattal nézte külföldön a musicalt. „Álmomban nem gondoltam volna, hogy ezt valaha Magyarországon meg fogjuk tudni csinálni, de az álom valóra vált” – fogalmazott a színész, hozzátéve, hogy a magyar előadás volt a Fantom első non-replika változata.
Posta Victor 8 éve amikor beállt az előadásba, ő volt a világ legfiatalabb Fantomja. A kapcsolata az előadással viszont régebbre nyúlik vissza, ugyanis Bázelben már zongorázott a darabban: „a zenekari árokból felkerültem a Fantom szerepébe” – idézte fel a kezdeteket.
Csengeri Attila úgy érzi, a Fantom szerepe hozta meg számára az igazi ismeretséget, és mivel ez egy kortalan szerep, reméli, még nagyon sokáig játszhatja. Kiemelte Galambos Attila fordítását, ami „nem csak értelmes, hanem nagyon jól is énekelhető”.
Erkel László Kentaur 15 éve találkozott a produkcióval, Cameron Mackintosh kérésére készített vázlatokat a Fantomhoz, de akkor előadás még nem született a tervekből. Később Szirtes Tamás azzal a kéréssel kereste fel, hogy csináljanak egy olyan nagyszabású előadást, amilyen Magyarországon még nem volt. Elmondta, a bemutatót másfél éves munkafolyamat előzte meg, ezalatt alakult ki a korábbi vázlatok alapján az előadás végleges díszlete.
Nagy Sándor a Volt egyszer egy csapat bemutatója után nem sokkal állt be a darabba: „nagyon izgultam, mert az egyetlen bizonytalansági tényező a már tökéletesen működő előadásban én voltam” – emlékezett vissza.
Fonyó Barbara 9 éve csatlakozott az előadáshoz, azóta az élete részévé vált Christine szerepe. Úgy érzi, kiváltság benne lenni ebben a csodálatos előadásban, és szerencsésnek tartja magát, amiért a részese lehet.
Kocsák Tibor kapcsolata a Fantommal 25 éves, Webber- és musicalrajongóként ugyanis a bemutató után nem sokkal az utolsó pénzéből vette meg a hanganyagát. „Nem volt olyan nap, hogy elő ne vettem volna a lemezt, mert akkora csodának tartottam. A szerzői pályámnak is egy nagy lökést adott, hiszen nagyon jó dolog egy musicalt úgy megírni, hogy az tökéletesen közelít az operához” – mondta az előadás zenei vezetője.
Miller Zoltánt 2008-ig láthatta a közönség a produkcióban. Abban a kiváltságos helyzetben volt, hogy mind a Fantom, mind Raoul szerepét eljátszhatta. Kiemelte, a kezdetekkor évente 100-150 előadást játszottak Az operaház fantomjából, így gyakorlatilag az életük részévé vált.
Bot Gábor első pesti bemutatkozása Raoul szerepe volt. A színész elmondta, a későbbi szerepeiben is rengeteget merített abból a tapasztalatból, amit Az operaház fantomjának próbaidőszaka alatt megtanult. Szerencsésnek tartja magát, amiért ez a szerep a pályája elején találta meg, és úgy érzi, ez az előadás egy biztos és állandó pont az életében.

A Gaston Leroux azonos című regénye alapján készült darab londoni ősbemutatója 1986-ban volt, amelyet a kritikusok vegyesen fogadtak, a közönség azonban óriási sikerként értékelte, ezt bizonyítja az is, hogy mára a világ egyik legtöbbet játszott musicalje lett. Webber Christine szerepét akkori feleségének, Sarah Brightmannek írta, aki el is énekelte azt Londonban majd New Yorkban is. Cameron Mackintosh producer így emlékszik vissza a musical születésére: „Andrew-nak az volt az első gondolata, hogy főként ismert klasszikus műveket használ zeneanyagként, esetleg némi összekötő zenét ír majd, ha szükséges. Mindezek alapján az eredeti regényhez Gounod Faust operája szolgált volna hátterül. A legtöbb hétvégénket ezen az őszön azzal töltöttük, hogy Andrew Lemezgyűjteményének operai gyöngyszemeiből toldozgattuk a zeneanyagot. Nagyon élvezetes munka volt, de nem bizonyult gyümölcsözőnek.” A darab zenéjét végül mégiscsak Webber írta meg. (A Fantom megírásának történetéről cikksorozatunkban, az előadással kapcsolatos érdekességekről Fantom-extránkban olvashattok.)

A 2003-as bemutató óta Az operaház fantomja a Madách Színházban majdnem 700 előadást ért meg, a musicalt eddig több mint félmillióan látták. A teátrum a 10. évfordulót különleges előadással ünnepli, amelyen fellépnek mindazok, akik ezidáig szerepeltek a musicalben, az előadás után pedig extra produkciók is várják a nézőket.

Mezőfi Orsolya

Kapcsolódó tartalmak

Így készült az Operaház Fantomja – 7. rész

admin

A Budapesti Operettszínházban jubilált A Csárdáskirálynő

Buchmann-Horváth Emese

Elfújta a szél – II. felvonás próba (2013. 07. 23. Szeged)

Tóth Barbara

Budapesti Nyári Fesztivál 2011

Kiss Brigitta

Lady Budapest próba (Janza – Szabó P. – Földes – Szinetár)

Buchmann-Horváth Emese