Hírek, beszámolók

35 éves a Hair

Milos Forman 1979-ben bemutatott Hair című filmje mondhatni megjelenése pillanatában sikerfilmmé vált. Ezt bizonyítják az alkotásért kapott díjak: a David di Donatello-díj (1979), a César-díj (1980) és a Golden Globe-díj (1980). A film a hippi korszak sűrűjébe kalauzolja el nézőit, melyben szerelem, csábítás, életvidámság, zene, tánc és kábulat mellett az igaz barátság is szerepet kap; a tiszta önfeláldozással egészen a halálig. A virág-korszak, a Vízöntő kora szöges ellentétévé vált a kegyetlen és szörnyű vietnami háborús időszaknak, a szabadságot, a békét és a boldogságot állítja szembe a társadalom képmutatásával, konvencióival, a faji előítéletekkel és a fiatal katonák értelmetlen halálával.

A történet az 1960-as évek végén játszódik, a bevonulásra készülő fiatal Claude Bukowski előtt tárja ki a világot a vietnami háború fenyegető árnyékában. Behívója New Yorkba szólítja, ahol bolyongásai közepette a Central Parkban megismerkedik egy szabad szellemű hippi társasággal, akiknek az élén George Berger áll. Claude kis segítséggel megismerkedik a gyönyörű arisztokrata lánnyal Shiela Franklinnel, akibe beleszeret. A hippi csapat egy úri vacsorára belógva, az asztalon táncoló Berger híres jelenetével (I Got Life) is emlékezetessé teszi Bukowski számára – és a mi számunkra – ezt az életérzést. Az alkotás kiválóan árnyalja és mutatja be az élet sokszínűségét a szerelemtől a vidámságon át egészen addig, amíg Berger végül életét áldozza Bukowski helyett Vietnámban. A film utolsó képsorain a tömött sorokban a halálba menetelő katonákkal, Berger sírjánál lévő barátaival, az új életet és szerelmet kapott Bukowskival találkozhatunk. Az emlékezetes Let the Sunshine In dallal és egy tömeges háborúellenes tüntetéssel végződik a film.

A film az 1968-as Broadway-musical adaptációjaként készült el, mely a Hair: The American Tribal Love-Rock Musical címet viselte és sikertörténetként járta be a világot. A produkció eljes mértékben az 1960-as évek hippi kultuszának állít emléket, és ezt a korszakot eleveníti meg előttünk: vidámságát, szabadságát, zeneiségét, a szexuális forradalmat, a kábítószerek elterjedését és a háborúellenes mozgalom kialakulását. Ez a darab korszakalkotó volt a rock-musical kategória kialakulásában, és számos dala a vietnami háború elleni békemozgalom himnuszává vált.

Egy olyan alkotás 35 éves évfordulója érkezett el, amely ma is kiemelkedően fontos üzeneteket hordoz számunkra.

Rózsa Olivér

Kapcsolódó tartalmak

Több vidám darab a debreceni Csokonai Színház műsorán

Volf Anna

Rómeó és Júlia – 10.! – közönségtalálkozó

Stern Ágnes

Őze Áron lesz a Pesti Magyar Színház új igazgatója

admin

János vitéz a Pécsi Nemzeti Színházban 2012. szeptember 21-től

Sándor Petra

Törli a YouTube Sarah Brightman dalait

admin