Hírek, beszámolók

A 2012/13 évad zenés előadásai Magyarországon

A 2012/2013-as évadban is lesz hova színházba menniük a zenés darabok kedvelőinek. Az ország szinte minden pontján láthatnak a nézők népszerű  musicaleket, daljátékokat. Cikkünkben összeírtuk az évad zenés bemutatóit. (Ahol nincs információ a szereplőkről, illetve a bemutató dátumáról, ott még nincs meg a pontos szereposztás, vagy dátum.)

Budapesti Operettszínház

Elisabeth – musical: Közkívánatra folytatódik Lévay Szilveszter musicaljének magyarországi sikerszériája. Elisabeth mindmáig az egyik legismertebb asszonya az újkori Európa történetének. Ez a szépségkultuszt szinte tökélyre fejlesztő, ország-világ által ünnepelt, történelembe beleavatkozó, lovakon száguldó, mindenfelé utazó, gyakran rejtőzködő-menekülő, titokban verseket író, végül is szomorú sorsú királyné már életében jelképpé vált.
A húsz éve bemutatott musical az egész világot bejárta, és mindenhol sikert aratott.

Főbb szerepekben: Janza Kata, Vágó Bernadett, Szabó P. Szilveszter, Kerényi Miklós Máté, Dolhai Attila, Szomor György.
Bemutató: 2012. december 7.

Bohém Casting – musical-opera: A Thália Színházban mutatja be az Operettszínház Puccini örökzöld operáját. A mai Budapesten játszódó történet zenéje Puccini eredeti partitúrája, Zsoldos Béla rockosított hangszerelésében, Müller Péter Sziámi magyar szövegére. Az előadás rendezője Kerényi Miklós GáborŸ. Az egykori párizsi bohémek ebben a változatban mai magyar fiatalokká változnak. Rudi, Marci, Virág, Kálmán, Tamás és Anettka álma közös: első filmjüket akarják leforgatni. A művészet tüzesen csapongó birodalmában egymással izgatottan kergetőző ifjonti lelkesedésük azonban szembesülni kényszerül a mindennapok jeges valóságával. A két világ témája azonos; de ami az egyik oldalon a művészi önmegvalósítás örökké hálás motívuma, az a másikon az elmúlás könyörtelen törvénye. A darab a film és a valóság ütközésének kegyetlen pillanataival ajándékozza meg a nézőt, aki reményeink szerint, ha eddig nem szerette, most megkedveli azt a műfajt, amit operának hívunk. Az előadásban az Operettszínház fiatal tehetségei lépnek fel!

Főbb szerepekben: Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Kocsis Dénes, Brasch Bence, Kádár Szabolcs, Szabó P. Szilveszter.
Bemutató: 2012. november 2.

Ördögölő Józsiás – zenés fantasy: Igazi különlegesség, műfajteremtő előadás Somogyi Szilárd rendezésében. A drámai művet jegyző Tamási Áron nevét hallva elsőként talán mindenkinek az Ábel-trilógia ugrik be, miközben az író színpadi szerzőként is jelentős műveket hagyott ránk. Ez a gyönyörű mesejáték a hazaszeretetről, árulásról és a jó győzelméről szól, krimiszerűen izgalmasan. A drámából Tolcsvay László és Bori Tamás készít zenés változatot a magyar népzene legszebb motívumainak, valamint a zenés színpad hagyományainak felhasználásával.

Főbb szerepekben: Vágó Zsuzsi, Kékkovács Mara, Mészáros Árpád Zsolt, Szerényi László, Dancs Annamari, Siménfalvy Ágota, Kerényi Miklós Máté, Peller Anna, Lukács Anita, Csuha Lajos, Földes Tamás.
Bemutató: 2013. március 29.

Ghost – musical: A nagy sikerű azonos című filmből írt musicalt Kerényi Miklós Gábor rendezésében, a londoni West End és a New York-i Broadway után, eredeti vezrióban láthatja a közönség. A musical két fiatal kapcsolatáról szól. Már épp házasságukat tervezik, amikor egy tragikus véletlen folytán a fiú meghal, de olyan erős benne a szerelem, hogy nem tudja elhagyni az árnyékvilágot. Szelleme itt marad, mert rájön, halálát barátjának hitt vetélytársa okozta, aki most szerelme életére is tör. Egy spiritiszta segítségével kapcsolatot talál a lánnyal, értesíti a veszélyről, ám ő nagyon nehezen érti, s fogadja a rendkívüli eseményeket…

Főbb szerepekben: Dolhai Attila, Vágó Bernadett, Szulák Andrea, Mészáros Árpád Zsolt, Szabó P. Szilveszter.
Bemutató: 2013. május 31.

Madách Színház

Mary Poppins – musical: Mary Poppins mágikus erejű figuráját, a gyerekirodalom felejthetetlen dadusának alakját az ausztráliai születésű angol Pamela Lyndon Travers, újságíró, színésznő, táncosnő találta ki. Évtizedeken át írta, regénnyé, sőt regénysorozattá formálta az epizódokat, még 90 évesen is dolgozott rajta. 1964-ben film, majd 2004-ben Travers történetei és a film alapján színpadi musical született. A szövegkönyvet Julian Fellowes készítette, a zenét Richard M. Sherman és George Stiles szerezte, a dalszöveget Robert B. Sherman és Anthony Drewe írta. Azóta a világ színpadairól levehetetlen, rengeteg díjat nyert sikerdarabbá vált, felnőttek és gyerekek gyönyörűségére. A siker titka az az utánozhatatlan báj, amellyel a musical egybeötvözi a környező világ hétköznapjait a tündérmesék varázslatával…

Főbb szerepekben: Polyák Lilla, Mahó Andrea, Oroszlán Szonja, Csonka András, Szente Vajk, Dunai Tamás, Szerednyei Béla, Gallusz Nikolett.
Bemutató: 2012. szeptember 21.

Vígszínház

Riport a popfesztiválról – koncertshow: 2013 tavaszán negyven éve lesz, hogy a Vígszínház bemutatta a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című előadást Marton László rendezésében. Az évforduló alkalmából különleges előadásra készül a színház, melyet Török Ferenc filmrendező rendez. Az új előadás nem a Déry Tibor kisregényén alapuló színdarabot mutatja be, és nem is az egykori legendás produkciót szeretné rekonstruálni vagy felújítani, sokkal inkább az eredeti mű születésének körülményeit, kulturális kontextusát és keletkezésének hátterét mutatja be. Az egykori Popfesztivál apropóján egy új magyar színpadi mű születik, mely a ’70-es évek-ről, Magyarországról, egy társulat külföldi turnéjáról, színházról és szerelemről fog szólni. Természetesen Presser Gábor és Adamis Anna dalai ugyanúgy felcsendülnek majd, de egy új történetet fognak elmesélni.
Bemutató: 2013. május

Nemzeti Színház

Jönnek a manek! – zenés előadás: Új zenés darabot készít elő a színház. Régóta tervezzük groteszk, abszurd humorú, ugyanakkor friss és modern slágerekkel-dalokkal átszőtt kortárs mű létrehozását. A társulat fiatal színészei, „saját erőből“, saját ötletük alapján írják ezt a show-t. Sötét erők meg akarják szerezni Magyarország rejtett, föld alatti vízkészletét. Ennek érdekében alantas eszközökkel próbálják magukhoz kaparintani a hatalmat. Egy becsületes, jóérzésű fiú vállalja, hogy megállítja a gonoszt. Amerikai szuperhősök Magyarországra sietnek, hogy kiálljanak az igazság mellett. Ám vészhelyzetben gyorsan kell cselekedni, így mialatt ideér a segítség Amerikából, a bátor magyar fiú igazi hőssé avanzsál.

Főbb szerepekben: Szabó Kimmel Tamás, Radnay Csilla, Stohl András, Szatory Dávid, Bánfalvi Eszter, Molnár Piroska, Znamenák István , Hollósi Frigyes, László Zsolt, Sinkó László, Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula, Marton Róbert.
Bemutató: 2012. december 7.

 Magyar Színház

Kőműves Kelemen – rockballada: Kőműves Kelemen történetével több nép balladakincsében találkozhatunk. Magyarországon a tragikus, örök érvényű, minden időben aktuális kérdéseket boncolgató történetből Sarkadi Imre írt novellát, majd befejezetlen drámájának színpadi változatát Ivánka Csaba írta meg.
A történet nemcsak Kőműves Kelemen egyéni sorsáról szól, bár a legnagyobb lelki terhet ő viseli, miután ő hozza meg azt az áldozatot, hogy feleségét befalazzák Déva várába. De el lehet-e viselni ezt a terhet, lehet-e kezelni közösségen belül egy ilyen feszültséget? Mekkora áldozatot hozhat meg egy ember a vár felépítésének érdekében?
Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, melyet a Magyar Színházban Alföldi Róbert rendezésében láthatnak a nézők.
Bemutató: 2013. június

Jászai Mari Színház, Tatabánya

A dzsungel könyve – musical: Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról, vagyis mindarról, ami egy „kölyökkel” megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. A Dés-Geszti-Békés szerzőtrió híres-neves musicaljét Forgách Péter rendezésében tekinthetik meg a nézők a Jászai Mari Színházban.

Főbb szerepekben: Klinga Péter, Fésüs Nelly, Vikidál Gyula, Timkó János, Végh Péter, Maróti Attila.
Bemutató: 2012. október 13.
 

Győri Nemzeti Színház

Apácák – musical: A történet szerint tragédia árnyékolja be a hobokeni nővérek dolgos-boldog hétköznapjait. Egy este, mikor visszaérnek egy afrikai missziójukról, váratlan szerencsétlenség történik: mialatt a nővérek öt fős csoportja átruccan a szomszédos Mária dombra, az 52 otthon maradt apáca bevacsorázik egyik társuk mérgező főztjéből. A bingózásból hazatérő életben maradt apácákra vár a feladat, hogy eltemessék a megboldogult lányokat. Képeslapokat gyártanak, és a befolyt pénzből eltemetnek 48 nővért az 52-ből. A maradék 4 apácát pedig fagyasztóládába teszik. Az ő temetésükhöz szükséges összeget egy jótékonysági rendezvény bevételéből kívánják fedezni, ezért jótékonysági show-t rendeznek, ami azonban kicsit másként alakul, mint ahogy a zárdafőnök asszony elképzelte…

Főbb szerepekben: Bellai Eszter, Agócs Judit, Kiss Tünde, Bartha Alexandra, Mózes Anita.
Bemutató: 2012. október 6.

Jekyll és Hyde – musical: A Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott előadás kőszínházban is folytatódik, Molnár László rendezésében. Dr. Henry Jekyll, a jónevű angol elmeorvos a személyiségben meglévő kettősség motívumait és mechanizmusát kutatja, miközben kifejleszt egy olyan szérumot, amely segítségével az emberi lélek mélyére, a mindannyiunkban meglévő gonosz közelébe lehet jutni, kivívva ezzel a korabeli hippokrita és konzervatív medicína ellenszenvét. Hol húzódik a határ a jó és a rossz között? Meddig és hogyan juthatunk el személyiségünk megismerésében, ha a sötét oldal titkait kutatjuk? S ha elérünk a személyiség legmélyebb rétegeihez, ha megtapasztaltuk gonosz énünk lényegét, van-e visszaút társadalmi létünkbe? A kérdésekben felvetett problémákra Dr. Jekyll merész megoldást talál: önmagán próbálja ki a szérumot. Azonban a választ, a borzalmas bizonyosságot már Mr. Edward Hyde-tól tudjuk meg…

Főbb szerepekben: Molnár László, Tunyogi Bernadett, Janza Kata, Forgács Péter, Molnár Ágnes.
Bemutató: 2012. október 20.

Ebben az évadban kerül bemutatásra még:
Márton Gyula: Csinibaba – zenés visszarévedés a 60-as évekbe, 
Heltai Jenő-Kacsóh Pongrácz: János vitéz – daljáték.

Weöres Sándor Színház, Szombathely

La mancha lovagja . musical: Miguel de Cervantes (1547-1616) spanyol í­ró kalandos élete során megsebesült a lepantói csatában, Algí­rban a mórok fogságába esett. Szegény adószedőként élt, faluról falura járva. Fő műve, Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha alakjai eredetileg a lovagregények paródiájaként születtek meg, de önmaguk fölé nőttek. Don Quijote, az álmodozó, magát egy nemesebb lovagvilágba képzelő kisnemes, aki minden jó ügyért kész sí­kra szállni, még ha eleve vesztes is – és fegyverhordozója, aki tökéletes ellentéte földhözragadtságával – örök szimbólumként maradt reánk. A musical főszereplője nem más, mint az a Cervantes, aki Don Quijote történetét papírra vetette, megalkotva ezzel az első európai regényt. A darabban hősünk az inkvizíció börtönébe kerül, és az ott raboskodókkal játszatja el az örökérvényű, magasztos történetet a búsképű lovagról.
Bemutató: 2012. november 30.

Veszprémi Petőfi Színház

Oliver – musical: A klasszikus Dickens-regény alapján készült filmmusical immár maga is klasszikussá vált, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az alkotóknak sikerült a dickensi szellemiséget szinte egy az egyben átmenteniük egy teljesen más műfajba. A történetben az árva és ártatlan 9 éves Twist Olivér alvilági bandák bűvkörébe kerül, majd összetalálkozik egy férfival, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy a fiút megmentse a teljes lecsúszástól és otthont találjon neki. A sztorit az 1968-ban készült film szinte kizárólag dallal és tánccal mondja el.

Főbb szerepekben: P. Petőcz András, Sánta László, Zayzon Csaba, Molnár Ervin, Stefancsik Annamária.
Bemutató: 2012. november 4.

Pannon Várszínház

Börtönmusical – musical: Az előadás a történelem első valóság-show-jának drámai eseményeit mutatja be. Az 1900-as évek közepén egy amerikai egyetem hallgatói közül – pszichológiai kísérlet céljából – önkéntes jelentkezés alapján tucatnyi fiatalember egy használaton kívüli börtön falai közé költözik. Sorshúzással döntik el ki lesz a rab, ki lesz a börtönőr. Néhány nap alatt kialakul az emberi társadalom hierarchiája, elfelejtődnek a valóságos viszonyok, létrejön az erő és a kiszolgáltatottság rendszere. Mindez kamerák kereszttüzében. A folyamat és a végkifejlet megrázó pillanatait bontja ki a fiatalos rockzenével színesített produkció.
A balatonfüredi szabadtéri bemutató után kőszínházban is láthatják a nézők a darabot.
Bemutató: 2012. szeptember 29.

Vörösmarty Színház, Székesfehérvár

A dzsungel könyve – mesemusical: A Dés-Geszti-Békés szerzőtrió híres-neves musicaljét Szurdi Miklós rendezi a Vörösmarty Színházban. A varázslatos élményt nyújtó előadás szellemes szövegekkel és fülbemászó zenékkel szórakoztatja az egész családot! A musical Rudyard Kipling azonos című könyvén alapul. Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy “kölyökkel” megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.

Főbb szerepekben: Egyed Attila, Gerner Csaba, Závodszky Noémi, Váradi Eszter Sára, Juhász Illés, Lábodi Ádám.
Bemutató: 2012. szeptember 22.

Rozsdalovag – mesemusical: Felix Janosa és Jörg Hilbert meséje Magyarországon itt látható először. Kalandos mese-musical a Csodalények Erdejének mélyéről, Páncélvárból, ahol a Rozsdalovag Koksszal, a több ezer éves sárkánygyerekkel, és Szélvésszel, a talpraesett várkisasszonnyal él.

Tanár úr kérem – zenés játék: Karinthy Frigyes élete és írásai adják az alapot ehhez a színpadi revühöz, amelyben a kamaszok és az örök kamaszok is találnak nevetni és gondolkodnivalót.

Soproni Petőfi Színház

Kabaré – musical: A musical-daraboknak két alapvető típusa a revü jellegű, amely zenés táncos show-jelenetek füzére és a drámai jellegű, amelyben a dalok és táncok a történet szerves hordozói. Ez utóbbiba tartozik a Cabaret is, amely a fokozatosan fasizálódó Németországba helyezi a drámai cselekményt, és amelyben hőseink sorsa körül a dalok és táncok mind a hátteret festik meg. A John Van Druten darabja és Christopher Isherwood „Isten veled, Berlin” elbeszéléseiből Joe Masteroff által írt szövegkönyvre John Kander zenéjével és Fred Ebb dalszövegeivel megszületett Cabaret című musical-klasszikus több mint 40 évesen is friss és eleven. Mindenkinek kellemes szórakozást nyújt.
Bemutató: 2012. november 24.

Pécsi Nemzeti Színház

János vitéz – daljáték: A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, és egymás után százhatvanötször játszották el. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt. Bakonyi Károly számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője (Bob herceg, Mágnás Miska). Heltai Jenő vígjátékai kifinomult technikával, ironikusan jelenítették meg a polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színműveiben (A néma levente) különböző korok vígjátéki hagyományait újította meg. Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt, Csipkerózsika című daljátékára felfigyelve Bakonyi Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.

Főbb szerepekben: Wunderlich József, Sándor Péter, Györfi Anna, Götz Attila, Ottlik Ádám, Sólyom Katalin.
Bemutató: 2012. szeptember 21.

A padlás – mesemusical: 1988-ban a Vígszínházban mutatták be – és azóta is repertoáron tartják – az LGT együttesben akkora már összeszokott alkotópárosként működő Presser Gábor és Sztevanovity Dusán „félig mese, félig musical” műfaji megjelölésű darabját. A szerzőpároshoz a librettó társalkotójaként Horváth Péter, drámaíró csatlakozott. A mű azóta az ország szinte valamennyi színházát bejárta. Presser Gábor szerint „talán annak köszönhető a megtisztelő fogadtatás, hogy a mű egy családi, vagy közösségi darab, amely teljesen mentes a politikától és a történelemtől”. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítő Mamóka és a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól.
Bemutató: 2013. január 18.

Pécsi harmadik Színház

Alt duett – zenés előadás: Bach Szilvia humoristaként ismert elsősorban, de írónőként is ismert lett, amikor megírta ezt a zenés darabot. Adott egy színésznő (Zizi), aki “mindent érez, és mindent lát”, és adott egy barátnő (Hédi-írónő), aki látja a színésznőt és felkéri Nofertiti szerepére új darabjában. Zizi pedig színésznőhöz méltón kéreti magát, vitatkozik, játszik, titkolózik, és persze kételkedik. Aztán egyszer csak megcsörren a telefon… de persze Zizi csak a darab végén fedi fel t
itkát. Addig is beszélnek a média korcs világáról, szerelmeikről, a művészet élhetetlenségéről, félelmeinkről.

Főbb szerepekben: Dévényi Ildikó, Stubendek Katalin.
Bemutató: 2012. október 15.

Szolnoki Szigligeti Színház

Made in Hungária – musical: A hatvanas évek elején ki – majd visszadiszidál egy tipikusan angyalföldi család: Fenyőék. A fiatal Mikibe (darabunkban Ricky) eddigre mélyen beleívódott mindaz, ami egy tizenévesnek Amerikát jelentheti: a rágó, a Marlboro, a hawaii ing, a Ballantines és mindenek előtt a rock and roll. A kinti élmények és egy megszállott lemezgyűjtő rádióműszerész hatására elhatározza: zenekart alapít. Cipős dobozból, éjjeli szekrényből erősítőt eszkábálnak, s már nem is kell más, csak néhány jó haver, hogy a Szent István parkban, a Fémmunkás próbatermében, a Tisza utcai utcabálon feldübörögjön a Viva Rock and roll. És létrejött a Hungária…
Bemutató: 2013. tavasz

Katona József Színház, Kecskemét

Dr. Herz – musical: Ki ez a Doktor Herz? Beszél a neve. Doktor, azaz Tudós, és Herz, azaz Szív. Olyan elme tehát, aki csak jóra akarja használni és használtatni zseniális találmányát, a WIM-et, amely arra alkalmas, hogy megelevenítse az emlékezetünkben, sőt a képzeletünkben létező személyeket, akik – Doktor Herz véleménye szerint – valóságosan is léteznek, csupán egy másik dimenzióban. Bródy János, Müller Péter és Tolcsvay László musicalje a Doktor Herz ősbemutatója a Madách Színházban volt. Idén Kecskeméten Szerednyey Béla rendezésében láthatják a nézők.

Főbb szerepekben: Szemenyei János, Egyházi Géza, Ganxsta Zolee, Simon Boglárka.
Bemutató: 2012. november 16.

Szegedi Nemzeti Színház

La mancha lovagja – musical: Miguel de Cervantes (1547-1616) spanyol í­ró kalandos élete során megsebesült a lepantói csatában, Algí­rban a mórok fogságába esett. Szegény adószedőként élt, faluról falura járva. Fő műve, Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha alakjai eredetileg a lovagregények paródiájaként születtek meg, de önmaguk fölé nőttek. Don Quijote, az álmodozó, magát egy nemesebb lovagvilágba képzelő kisnemes, aki minden jó ügyért kész sí­kra szállni, még ha eleve vesztes is – és fegyverhordozója, aki tökéletes ellentéte földhözragadtságával – örök szimbólumként maradt reánk. A musical főszereplője nem más, mint az a Cervantes, aki Don Quijote történetét papírra vetette, megalkotva ezzel az első európai regényt. A darabban hősünk az inkvizíció börtönébe kerül, és az ott raboskodókkal játszatja el az örökérvényű, magasztos történetet a búsképű lovagról.
Bemutató: 2012. november 16.

Gárdonyi Géza Színház, Eger

A muzsika hangja – musical: A világhírű musical hírnevét és értékét mindenekelőtt az adja, hogy a slágerré vált dalokon és szerethető hősein kívül máig megdöbbentően erős társadalmi-történelmi mondanivalót hordoz. A zene, a játék, a gyermeki tisztesség, a kedvesen ironikus humor, az emberi tartás áll szemben az ordas eszmékkel, a napjainkig is létező, a megkülönböztetést a kirekesztést, a diktatúrát képviselő erőkkel.
A történet az 1930-as években, pontosabban Ausztria német megszállása előtt játszódik. Maria, az árvaként egy salzburgi zárdában nevelkedett és ott apácának készülő fiatal novícia azonban többet foglalkozik az énekléssel, mint zárdai kötelességeivel. A főnökasszony, miután belátta, hogy Mariából sosem lesz igazi apáca, egy feladattal bízza meg. A nyugállományba helyezett tengeralattjáró-parancsnok, Georg von Trapp szolgálatába áll, akinek felesége halála után dadára van szüksége. A lány megdöbben azon, mennyire túlfegyelmezettek a gyerekek, ezért úgy dönt, hogy a mogorva Von Trapp szigorú rendszabályait felrúgva, megtanítja a gyerekeknek, hogyan örülhetnek az életnek. Hamarosan egy igazi énekkar vidám hangja visszhangzik a házban a százados legnagyobb megrökönyödésére…
Bemutató:

Miskolci Nemzeti Színház

Chicago – musical: Roxie Hart kis táncosnő egy kétes hírű lebujban. Férje autószerelő, reggeltől estig a műhelyben gürizik. Roxie már régóta a hírnévről álmodozik, a nagy kiugrásról, amikor is egy részeg éjszakán hirtelen felindulásból lelövi szeretőjét. Börtönbe kerül, és álma váratlanul valóra válik: a gyilkosságnak köszönhetően egyből az újságok címlapján találja magát. Velma Kelly, a revüsztár, ugyanebben a női börtönben ül, kettős gyilkosság vádjával. Ő az elsőszámú híresség, az olvasók kedvence – mindaddig, amíg Roxie és a friss sztori le nem söpri nevét a pletykalapok címoldaláról. A két nő elkeseredett harcba kezd a sajtó és Billy Flynn, a dörzsölt sztárügyvéd kegyeiért. A tét ugyanis nem más, mint a felmentő ítélet és a nyomában járó országos hírnév. A Chicago a világ musicalirodalmának egyik legtöbbet játszott darabja, melyből 2002-ben több Oscar-díjjal jutalmazott film is készült. A mű népszerűségét a jazz, a revü és az amerikai showbiznisz legjobb hagyományait ötvöző zenéjén kívül elévülhetetlen aktualitású témájának is köszönheti. A húszas évek Chicagójában játszódó történet kíméletlen pontossággal mutatja be a folyamatot, ahogyan az igazság helyét átveszi a manipulált közvélemény, a megérdemelt hírnév helyét pedig a mesterségesen felépített celeb-lét. Rendező: Béres Attila.

Főbb szerepekben: Szinetár Dóra, Ullmann Mónika, Harsányi Attila, Görög László, Eperjesi Erika.
Bemutató: 2012. október 19.

A padlás – mesemusical: Egy bérház padlásán a fiatal Rádiós fényévnyi távolságba küld rádióüzeneteket saját találmánya, a robot Robinson segítségével. Már kételkedni kezd abban, hogy hangja bárkihez is elér a végtelen űrben, amikor egy este négy furcsa alak jelenik meg. A különös figurák híres mesék elfeledett hőseinek szellemei, akik a túlvilágra szeretnének eljutni. De hogy évszázadok óta tartó bolyongásuk véget érhessen, meg kell találniuk a Révészt.
1988-ban a Vígszínházban mutatták be – és azóta is repertoáron tartják – az LGT együttesben akkora már összeszokott alkotópárosként működő Presser Gábor és Sztevanovity Dusán „félig mese, félig musical” műfaji megjelölésű darabját. A szerzőpároshoz a librettó társalkotójaként Horváth Péter,
drámaíró csatlakozott. A mű azóta az ország szinte valamennyi színházát bejárta. Presser Gábor szerint „talán annak köszönhető a megtisztelő fogadtatás, hogy a mű egy családi, vagy közösségi darab, amely teljesen mentes a politikától és a történelemtől”. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítő Mamóka és a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól.

Főbb szerepekben: Rusznák András, Kosik Anita, Seres Ildikó, Salat lehet, Ódor Kristóf.
Bemutató: 2012. február 1.

Csokonai Színház, Debrecen

János vitéz – daljáték: A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, és egymás után százhatvanötször játszották el. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt. Bakonyi Károly számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője (Bob herceg, Mágnás Miska). Heltai Jenő vígjátékai kifinomult technikával, ironikusan jelenítették meg a polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színműveiben (A néma levente) különböző korok vígjátéki hagyományait újította meg. Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt, Csipkerózsika című daljátékára felfigyelve Bakonyi Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.
Bemutató:

 

Sándor Petra

Kapcsolódó tartalmak

Bereményi Géza lesz a Thália és a Mikroszkóp igazgatója (frissítve)

Potyó Krisztián

Kabaré: musical bábokkal, 18 éven felülieknek

Buchmann-Horváth Emese

Rendhagyó musical vagy formabontó cirkuszi produkció? – Lúdas Matyi a Cirkuszban

Buchmann-Horváth Emese

VÁMPÍROK BÁLJA 200. ELŐADÁS – INTERJÚ SIMON PANNÁVAL

Buchmann-Horváth Emese

A tűz, a vér és az örökkévalóság nevében legyen boldog az újév!

Stern Ágnes