Hírek, beszámolók

A könyv világnapja – A gyűrűk ura

A hatalmas sikerű filmtrilógiának köszönhetően szinte mindenki ismeri A gyűrűk ura (The Lord of the Rings) történetét, mégha az igen terjedelmes, több mint 1000 oldalt kitevő kötet elolvasására kevesen is vállalkoznak rohanó világunkban. Még kevesebben tudják, hogy ez nem volt mindig így – ’60-as évekbeli megjelenése után A gyűrűk ura a legolvasottabb könyvnek számított a Biblia után. Többször is feldolgozták színpadon a művet, de a legemlékezetesebb dramatizált változat mindenképpen a Torontóban bemutatott, majd Londonban is játszott musical marad. Az „emlékezetes” szó sajnos nem kizárólag pozitív értelemben értendő: a produkció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és az akkor a világ legnagyobb költségvetésű musicaljeként számontartott show komoly veszteséggel zárta rövid történetét. Bár a színpadi változatnak megvoltak az erős oldalai, semmilyen szempontból sem vehette fel a versenyt J. R. R. Tolkien időtlen remekművével.

A kudarc ellenére a musical alkotói jól látták: a könyv bonyolult, szerteágazó cselekményének és aprólékos gonddal kidolgozott, már-már valósnak tűnő történelmi háttérrel rendelkező világának a szeretet, a barátság és az örök emberi értékek állnak a középpontjában. Minden ezek körül forog, és a tét ezeknek a megőrzése vagy elvesztése. Éppen ezért, bár kétségkívül keveseknek adatott meg az a gondolati gazdagság és fantázia, mellyel a visszahúzódó nyelvészprofesszor rendelkezett, a könyv nem tartozik szorosan a fantasy irodalom körébe, legalábbis nem a szó mai értelmében. A gyűrűk ura szépirodalmi alkotás, és a Jó és a Rossz örök harcának megrázóan gyönyörű és megismételhetetlenül egyedi feldolgozása.

Ahogy már említettük, Tolkien elsősorban nyelvészprofesszor volt, és kortársai közül többen nem is tartották „igazi” írónak, ugyanis nem a megszokott formulák szerint szerkesztette regényei cselekményét. A kritikusok szerint a könyv „nem kellene, hogy működjön” jelen formájában, mert szerkezeti szempontból súlyos következetlenségek vannak benne. A két torony például kettéoszlik: egy részében több száz oldalon át Frodót és Samut követhetjük, míg a másik részben a Gyűrű szövetségének többi tagját. Nincs átfedés, és az olvasónak időtlen ideig kell várnia, hogy végre megtudja, mi is történik a cselekmény másik szálán.

A regény azonban nem csak a fentiek miatt nehéz olvasmány. Nyelvezete végtelenül gazdag, és hemzseg a különleges, szokatlan vagy régies kifejezésektől, olykor még angolul is, de legfőképp a Középfölde Tolkien által kidolgozott történelmét kísérő tünde-, törp- és egyéb nyelveken. Az író évtizedeken át munkálkodott azon, hogy a világ, ahol története játszódik, minden részletében kidolgozott legyen és kellő mélységgel rendelkezzen ahhoz, hogy valós történelmi események érzetét keltse. Bár a gyanútlan vagy tapasztalatlan olvasót sokkolhatja a szokatlanul bőséges információmennyiség, ezek a felfedezetlen távlatok adják meg a könyv igazi ízét és epikus voltát. Bár a musicalváltozat kudarcot vallott, Peter Jackson filmjeinek különleges érzékenységgel sikerült megragadniuk Tolkien világát – azt azonban, hogy miért nyűgözi le generációk sorát újra és újra A gyűrűk ura, csak akkor fedezhetjük fel magunknak igazán, ha kézbe vesszük a kötetet.

Részletek a musicalből:

Vincze Dániel

Kapcsolódó tartalmak

Kiállítás és ősbemutató Egerben

Sándor Petra

Megjelent a Gladiátor CD

Buchmann-Horváth Emese

Háromnapos évadnyitó a Pannon Várszínháznál

Volf Anna

Bemutatták a Viva Forever! musicalt Londonban

Sándor Petra

HSM a párizsi Disneylandben – képek!

admin