Hírek, beszámolók

A könyv világnapja – Anna Karenina

Tolsztoj Anna Kareninája a mai napig a legolvasottabb könyvek között szerepel. A könyv világnapja alkalmából elevenítsük fel a regényt és ejtsünk pár szót a musicalről is.

A regény és a történet
Lev Nyikolajevics Tolsztoj második nagyregénye, az Anna Karenina 1877-ben jelent meg. Mottója: „Enyém a bosszúállás és én megfizetek” (Mózes 2. törvénykönyve, 32. fejezet, 35. passzus).
Bár a regény camszereplője Anna Karenina, nem csak az ő életével ismerkedhetünk meg részletesen, a történet több szálon fut, és bizonyos pontokon összekapcsolódik. Az első oldalakon Moszkvában Sztyepan Arkagyics Oblonszkij házába nyerhetünk betekintést, akinek házassága válságba került, mert régebben viszonyt folytatott gyermekei volt nevelőnőjével, és ezt a felesége Darja Alekszandrovna Oblonszkaja megtudta. A férfi szereti feleségét, Dollyt, ezért lelkiismeret-furdalása van, de sok év házasság után már nem szerelmes belé, ezért úgy érzi, járnak neki a kalandok. Nem tudja mi tévő legyen, dolgozni megy a hivatalba. Váratlanul beállít hozzá jó barátja Konsztantyin Dmitrics Levin, akinek az életét az egyik főszálon kísérhetjük majd figyelemmel. Nem érti, és kicsit meg is veti a hivatalnokokat, ő jobban szeret falun élni (otthona a családi eszményt szimbolizálja), művelt ember, sok minden foglalkoztatja. Most azért jött a fővárosba, hogy megkérje Kitty kezét, akibe már régóta szerelmes, tervét végül nem árulja el Sztyepannak.

Annával a vasútállomáson találkozhatunk először. Itt ismeri meg későbbi szeretőjét, Alekszej Vronszkijt, aki anyját várja az állomáson. A tolató vonat elgázol egy embert, ez Annát nagyon megviseli, a későbbiekben is gyakran előjön a gondolataiban, álmaiban. Ezt a jelenetet Tolsztoj egy valós élmény alapján írta le. Szemtanúja volt, mikor 1872-ben Jasznaja Poljanatól nem messze egy asszony a vonat alá ugrott, valószínűleg szerelmi csalódás miatt. Ez akkora hatással volt rá, hogy úgy döntött, ez a tragédia végigkíséri következő művét.
Anna azért érkezett Moszkvába, hogy bátyját kibékítse feleségével. Sikerrel jár, de szembetűnő, hogy nem ítéli el testvérét a házasságtörés miatt.

Kitty Dolly húga, szülei legfiatalabb leánya, a társasági élet kedvelt személyisége. Nemet mond Levin házassági ajánlatára, mert jobban vonzódik másik udvarlójához, a katonaságnál fényes karrier előtt álló Vronszkij grófhoz. A frigyet a család is nagy örömmel fogadná. A kikosarazott Levin jobbnak látja, ha visszautazik vidéki birtokára, és a munkába temetkezik. Éppen báli szezon van, Kitty nagy gonddal készül a bálra, úgy gondolja, udvarlója itt kéri majd meg a kezét. A bálon Anna is feltűnik, és szépségével, megjelenésével újra lenyűgözi Vronszkijt. Egész este együtt táncolnak. Kitty-t nagyon megviseli, hogy nem úgy történtek a dolgok, ahogyan eltervezte, belebetegszik a bánatba, az orvosok tanácsára a szüleivel egy német kisvárosba utazik fürdőkúrára. Itt új célt talál magának: a betegeknek segít, teljesen megváltozik, de mégis rá kell jönnie, hogy ez nem lehet a végső életcélja.

Anna kezdetben tudatosan próbál küzdeni a szenvedély ellen, hazafelé tartva a vonaton lelkiismeret-furdalás gyötri, győzködi magát, hogy nem történt semmi, megy haza a férjéhez és szeretett gyermekéhez Szerjozsához. Nem sokkal később találkozik Vronszkijjal, aki követte őt Pétervárra. Próbálja leküzdeni érzéseit, de boldog attól, amit Vronszkij iránt érez, és amit a férfi érez iránta. Szereti a családját, de nyolc éve él a férjével, Alekszej Alekszandrovics Kareninnal akit, tisztel ugyan, de nem szerelmes belé. Úgy érzi, a fia az egyetlen az otthonában, aki előtt nem kell megjátszania érzéseit. Vronszkij révén teljesen új érzelmekkel találkozik.

Betsy Tverszkaja Anna barátnője és Vronszkij unokanővére is egyben, úgyhogy az ő összejövetelein nyugodtan találkozhatnak. Viszonyukról már majdnem mindenki tud, a pletykák középpontjába kerülnek. Karenin nem foglalkozik ezzel, de úgy gondolja, meg kell óvnia feleségét, ezért rákérdez. Anna kitér a válasz elől, férje nem firtatja a dolgot, de ettől kezdve egy belső fal kezd épülni köztük. Mikor a nagy szerelem beteljesül, Annát erős bűntudat gyötri, Vronszkij pedig kedvese szenvedését látva gyilkosnak érzi magát, aki most fosztott meg egy testet az élettől. Szerelmük első szakasza itt véget ér. Vronszkij anyja, Vronszkaja grófné először örül szerelmüknek, mert úgy gondolja, hogy fia hasznára lehet egy magasabb körökbeli viszony, de mikor rájön, hogy ez nem csak egy kaland, és hátráltathatja Vronszkijt az előrejutásban a katonaságnál, egyből ellenük fordul. Vroszkijt felháborítja anyja viselkedése, főként azért, mert a lelke mélyén tisztában van helyzetük kínosságával, és hogy ezt csak növelik a csalással és a hazugságokkal. De Anna nem akar színt vallani, fél és egyre inkább gyűlöli férjét, mert úgy érzi, miatta nem lehet boldog. A helyzetet az is nehezíti, hogy Anna gyermeket vár Vronszkijtól. Végül beszél Kareninnek a viszonyról. A férj nem tudja, mitévő legyen, átgondol minden lehetőséget és végül – részben vallási meggyőződésből, részben a látszat miatt – úgy dönt, hogy megbocsát feleségének. Anna – bár tudnia kéne, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha elhagyná – visszaköltözik hozzá. Nem szakit Vronszkijjal, Kareninnel úgy élnek, mint két idegen, a helyzet egyre elviselhetetlenebb mindhármuk számára. Karenin végül mégis a válás mellett dönt, és fiával Moszkvába utazik, hogy ezt közölje a családdal is. Karenin úgy érzi, mindent megtett Annáért, de az asszony nem méltó rá és ezért meggyűlölte. Váratlanul sürgönyt kap, hogy felesége haldoklik, ezért visszautazik Pétervárra. Anna egészséges leánygyermeknek ad életet, de egyre rosszabbul van, félrebeszél, azt hajtogatja, hogy férje bocsásson meg neki és Vronszkijnak is. Karenin így is tesz. Vronszkij megszégyenülten érzi magát: azt az embert, akit gonosznak hit és úgy gondolta ő áll a boldogsága útjában, most megbocsátónak és jónak látja, magát, pedig hitványnak és kicsinyesnek. Anna iránti szenvedélye ismét lángra kap talán még jobban, mint valaha, most mikor úgy érzi, elveszíti. Nem tudja, mit tegyen, meg akarja ölni magát, de pisztolyával rosszul céloz, így csak megsebesül.

Kitty és Levin hosszú idő után újra találkoznak, a lány most igent mond. Levin még közvetlenül az esküvő előtt is alig tudja elhinni, Kitty tényleg őt választotta és felajánlja neki a visszalépés lehetőségét. Szinte bódult állapotba kerül, mikor rájön, hogy a lány tényleg szereti őt. Miután egybekeltek, falura utaznak.

Anna felépül. Vronszkij egy taskeni megbízást kap, ami pályáján nagy előrelépést jelentene számára. Anna elbúcsúzni sem akar tőle, aztán amikor mégis találkoznak, Anna rájön, hogy kár ámítania magát, Vronszkijt szereti. Vronszkij visszautasítja a munkalehetőséget, nem utazik. Karenin felajánlja a válást azzal a feltétellel, hogy Szerjozsa vele marad. Anna, Vronszkij és kislányuk európai körútra indulnak, az asszony a feltételek miatt visszautasítja a válás lehetőségét. Karenin egyedül maradt fiával. Bár Annáék családként élhetnek távol otthonuktól, felhőtlen b
oldogságuk nem tart sokáig. Az ízig-vérig társasági ember Vronszkij, aki a nyüzsgő élethez szokott, kezdi hiányolni korábbi életmódját. Annát fia távolléte szomorítja el, Vronszkijjal közös gyermeküket nem is tudja igazán szeretni.

Kitty és Levin több-kevesebb veszekedéssel és féltékenykedéssel, de boldogan élnek. Kitty nagy odaadással ápolja Levin beteg bátyját Nyikolajt, férje szinte bátyja halálával egy időben tudja meg, hogy gyermekük lesz.

Karenin mellett megjelenik Ligyija Ivanovna, és felajánlja, hogy segít a háztartás vezetésében és a gyermeknevelésben azzal a szándékkal, hogy behálózza a férfit. Az ő közbenjárására ad Karenin nemleges választ Anna levelére, melyben azt kéri, hadd találkozzon a fiával.
Annáék hazatérnek, és az egyik legdrágább szállodában szállnak meg. Anna meglátogatja fiát, de csak egy pár szót tud vele váltani, mert elküldik a házból. Ez után jön rá, hogy nincs senkije, csak Vronszkij, és elkezd attól félni, hogy mi lesz, ha őt is elveszíti. A társaságba nem tud visszatérni, egyre kilátástalanabbnak látja a helyzetét. Vronszkijnak és Levinnek is a kasini kormányzóságba kell utaznia, mert nemesi választásokat tartanak. Vronszkij nagyon jól érzi magát, úgy tervezi, ha megnősül ő is jelölteti magát. Viszont amíg Anna nem vált el, ezt nem teheti, sőt gyermekét sem veheti a nevére. A választást követően Moszkvába kell utaznia, ahová Anna is vele megy, miután újra ír a férjének a válást illetően.
Karenin felesége kérését több napos gondolkodási idő után elutasítja. A nő végképp kétségbeesik, úgy érzi, Vronszkij már nem szereti, a férfi is egyre rosszabbul bírja elviselni a helyzetet és Anna kitöréseit. Minden rosszért egymást okolják, igazságtalannak tartják a másik viselkedését, hozzáállását. Egy nagyobb vita után Vronszkij köszönés nélkül megy el otthonról. Anna sürgönyt és levelet is küld utána, de félreérti a választ. Kiborul, nem bír egyedül maradni, ezért Dollyhoz megy, ahol Kitty is ott van, a szemében gyűlöletet lát. Úgy érzi, ez az ára mindannak, amit tett. Elméje elborul, hol azt gondolja, bosszút kell állnia Vronszkijn, hol azt, hogy Vronszkij örül majd, ha ő már nem lesz. Első találkozásuk helyszínére, a pályaudvarra megy, és a vonat alá veti magát. A tragédia, ami oly sok rémképben kísértette, utolérte őt is, mint az ismeretlen férfit a mű elején.

Vronszkijt nagyon megrázza szerelme halála. Önkéntesként a szerb háborúba megy a saját költségén felállított századdal, megváltásnak tartaná a halált. Kislánya Kareninhez kerül, ő neveli tovább.
Kitty-éknek fia születik, Levin nem a várt gondtalan boldogságot érzi, hanem egy súlyt, aggodalmat és féltést, ami miatt észre sem veszi az örömöt és a büszkeséget. Nem tudja, mit tegyen, és bár nem hívő ember, imádkozni kezd. Rájön arra, hogy voltaképpen aszerint éli le az életét, ahogyan családja nevelte, emiatt lett jó és boldog ember. Az elmúlt évek tépelődései után végre megtalálja a lelki nyugalmat, azt az igazságot, amit mindig is keresett, amiben fiát föl szeretné nevelni.

A musical

Kevesen tudják, de nem csak Magyarországon, hanem a Broadway-n is készült musical a regényből Daniel Levine és Peter Kellogg tollából. 1992. augusztus 26-án mutatták be a darabot New Yorkban, de nem aratott nagy sikert, mindössze 46 előadást élt meg.

Kocsák Tibor és Miklós Tibor musical operájának ősbemutatója 1994-ben volt a Rock Színház társultával.
„Lev Tolsztoj hatalmas terjedelmű regényfolyama, mindaz a szellemi gazdagság, érzelmi erő drámaiság, amely hihetetlen bőséggel árad az orosz remekíró művéből, magával sodort minket attól a pillanattól kezdve, hogy eldöntöttük a musical opera megírását” – vallja könyvében a mű szövegírója, Miklós Tibor.

Érdekesség, hogy ez az adaptáció sok más feldolgozással szemben nem csak az Anna–Vronszkij–Karenin szerelmi háromszöget dolgozza fel, hanem beleveszi Levin és Kitty történetét is. A teljes regényt, mely korrajzot is ad az 1800-as évek beli Oroszországról és társadalomról, persze képtelen mindenestül feldolgozni, de remek megoldás, hogy Levint (aki egyébként Tolsztoj megfelelőjének is mondható a regényben) és az ő életértelem keresését keretként használja a történethez, és ez a szál is átszövi a darabot.
Remekül megtalálták az egyensúlyt, hogy a történet teljes legyen, de ne tartalmazzon túl sok történést, vagy információt, ami túlzsúfolttá tehetné. Több epizód is kimarad belőle, ami a regény fontos részét képezi. Ilyen például Kitty gyógyulása a fürdőhelyen, Dolly szenvedései, vagy Anna és Vronszkij kislányának sorsa, de a musical mégis így teljes. Jó megoldás, hogy a dalszövegek tartalmaznak olyan utalásokat, amik a regényt nem ismerő nézőknek csak egy-egy plusz információt jelent, de kimaradt részletekre utalnak. Egyaránt nagy élményt nyújthat azoknak a nézőknek, akik olvasták a regényt és azoknak is, akik (még) nem.

Stern Ágnes

Kapcsolódó tartalmak

Musical ősbemutató a Pannon Várszínházban

Volf Anna

600. Fantom

Nagy Péter

Ramin Karimloo bemutatta új albumát a sajtónak

Nagy Péter

Elkészült a Jézus Krisztus Szupersztár folytatása

admin

Évadzárás és Csillag-díjak a Budapesti Operettszínházban

Sándor Petra