Hírek, beszámolók

A könyv világnapja – Matilda

“Rögvest fogj bele a történetbe, különben az olvasók el sem kezdik olvasni a könyved. Legyen benne egy-két rosszfiú, akikkel leszámolsz a végén. Túlozz el mindent, amit lehet. Légy vakmerő minden esetben, és ha ezt megtetted, légy még bátrabb, és ne félj a bizarrtól. Ha ez megvan, tégy rá még egy lapáttal.” – Roald Dahl tanácsa kezdő regényíróknak

Roald Dahl, a világ egyik legnépszerűbb regényírója, a ’80-as évek elején kezdett dolgozni a ma hatalmas sikerrel futó musical alapjául szolgáló könyvön. Bár a mű első változata – a fentieknek megfelelően – igen eredeti és merész volt, nagyban különbözött a végleges verziótól. Eredetileg Matilda egy unszimpatikus, konok kislány volt, akit a történet végén megölnek. A még Dahl mércéjével nézve is meghökkentő ívű történettel írója sem volt megelégedve, így többször átírta azt. A regény mai formájában 1988-ban jelent meg, két évvel Dahl halála előtt, és hatalmas sikert aratott világszerte. A kötet 1991-ben jelent meg először Magyarországon Matilda három csodája címmel, Borbás Mária fordításában.

A kritikusok nagyrésze egyetért abban, hogy a musicalnek – az 1996-os filmváltozathoz hasonlóan – sikerült megőriznie Dahl sajátos hangvételét, azt a különleges, helyenként sötét, helyenként varázslatosan bizarr világot, amely műveit jellemzi. A cselekményt és a darab szerkezetét illetően azonban már számos változtatást eszközöltek az alkotók. A regényben Matilda kedvenc időtöltése az olvasás, és a könyvek a mindene. Ez igen jól működik egy írott történetben, azonban a színpadon nagyon nehéz „aktív” módon megjelentetni, ezért Tim Minchin és Dennis Kelly színházi változatában Matilda a könyvek mellett a történetek szerelmese, akár olvassa, akár hallgatja, akár ő maga meséli őket.

A regény fordulatos és érdekfeszítő cselekménye valóban megzenésítésért kiáltott. Tim Minchin igyekezett minél több egyedi szófordulatot, kifejezést átemelni a könyv gazdag nyelvezetéből a musical szövegkönyvébe. A történetnek már írott formában is érezhető a muzikalitása, hiszen a nyelv szinte zenél, ha egy olyan géniusz tollából származik mint Dahl.

Tim Minchin a musical műsorfüzetében – szokásosan egyéni stílusában – így nyilatkozik a regény színpadra adaptálásáról:
„Egy történet akkor a legérdekfeszítőbb, ha egy hullámvasúthoz hasonlít: egyszer fent, egyszer lent száguld, hol lassabban, hol gyorsabban, hol megráz, hol megijeszt, és mindig magában hordja a lehetőséget, hogy egyszercsak öklendezni kezdünk. Matilda története pontosan ilyen, ezért kiváló alapanyag egy színpadi adaptációhoz. A dalok még örömtelibbé teszik a vidám, még nyomasztóbbá a sötétebb, és még fordulatosabbá az izgalmas részeket, a befejezést pedig, ha lehet, még felemelőbbé varázsolják.”

Úgy tűnik, Roald Dahl történetei reneszánszukat élik, hiszen a nemrég Broadwayn is bemutatott Matilda mellett májustól a Charlie és a csokigyár musicalváltozata is látható a londoni West Enden.

Vincze Dániel

Kapcsolódó tartalmak

Új jukebox musical New Yorkban

admin

Krizbai Teca a Madách Színházban

Kiss Brigitta

Tony-díj 2010: nyert a Memphis és az Őrült nők ketrece

admin

Nádasi Veronika – Mirage

Kiss Brigitta

Szívhangok jótékonysági gála

Buchmann-Horváth Emese