Kitekintő

A Rózsák háborúja

Warren Adler A Rózsák háborúja című regényéből népszerű film és színdarab is készült. A mű Magyarországon először került színpadra a Városmajorban, Sediánszky Nóra rendezésében Détár Enikő és Rékasi Károly főszereplésével.

A darab Jonathan és Barbara Rose válásának eldurvulásáról szól. Ez magyarázza az angliai York és Lancaster-ház harcát idéző címet. Szemtanúi lehetünk, mennyire megutálhatja egymást két ember és hova fajulhat a viselkedésük.

A darab elején arra számítunk, hogy a visszaemlékezésekből majd szépen apránként meg fogjuk tudni, hogyan válhat egymás legaljasabb ellenségévé két olyan ember, akik egykor szerették egymást, de nem így történik. Istenhez beszélnek, panaszkodnak, vádolják őt és egymást, magát a házasságot, így elevenítik fel az első találkozásuk történetét, majd a hajdani otthonukba jutunk, de nem ismerjük meg részletesen a gyűlölet kialakulásának folyamatát, pár percen belül kettőjük háborúskodásának közepébe csöppenünk. Bár egy rövidke jelenetből megtudhatjuk, hogy a sikeres üzletember Jonathan nem érti, felesége miért akar saját vállalkozásba fogni, miért nem jó neki otthon, emiatt a feleség úgy érzi, hogy őt semmibe veszik, nem hagyják kiteljesedni. Ez okozhatja az alapkonfliktust, amiben Barbara egyre erősödő negatív érzései nagyon is érthetőek. A következő jelenetben, amikor a férje korházba kerül és ő nem megy be hozzá mégis megsajnáljuk Jonathant (igaz később kiderül semmi súlyos baja nincs) és egészen a darab háromnegyedéig, -még női nézőként is- vele érzünk inkább együtt. Talán azért, mert Barbara elnyomottsága nem mutatkozik meg eléggé a darab elején, vagy azért, mert ő előbb válik szinte embertelenül gonosszá, mint férje.

Háborújuk egyébként ügyvédeik Thurmon (Zborovszky Andrea) és Goldstein (Végh Péter) harca is, hiszen nyerni akarnak egymás ellen és ennek érdekében szörnyűbbnél szörnyűbb viselkedésre bíztatják ügyfeleiket. Mindez nagyon szórakoztatóan van színpadra állítva, tipikus eszközökkel: összetöröm a méregdrága autódat, elrontom a főztödet, amit a nagykövetnek szállítasz és így tovább. Van azért egy pár szokatlan elem is benne, hiszen nem éppen férfias a féltve őrzött orchidea gyűjtemény (mely természetesen már nem virágzik sokáig) azt hinnénk, inkább a feleség birtokol ilyet, persze jelképként is értelmezhetjük. Aztán jönnek az egyre durvább megoldások, egymás házi kedvenceinek véletlen, vagy direkt kiírtása, a ház leamortizálása, verekedés, gyilkossági kísérletek…

 

 

 

Közben talán kissé csalódottak vagyunk, mert, mint írtam az elején azt hittük választ kapunk a miértre, vagy a hogyanra, de már egyre inkább érezzük, hogy mindjárt vége a darabnak, tehát ez nem fog bekövetkezni. Összességében egy komédiát láttunk, sokszor szörnyülködtünk a gyakran erősen eltúlzott helyzeteken, de mindig nevettünk a poénokon, ez is a műfajmegjelölés: fekete komédia. Aztán rájövünk, hogy a várakozás közben azért csak megalkottuk a magunk teóriáját arról a miértről, hogy abból a kis jelenetből melyben a férj belemegy, hogy -rendben drágám, ha akarod, csináld meg azt a vállalkozást, jó lesz neked, mint hobbi- továbbépítettük. Mindig kell valaki, aki a háttérből segít, ő viszont valószínűleg nem tudja megvalósítani a saját vágyait és mikor kitör, akkor már túl késő, mert már mindent lerombol. Egy kis egymásra való odafigyeléssel ezt meg lehetett volna előzni és a harcok közepette is sokat segített volna, ha az egyik fél kicsit visszavonulót fúj, talán felnyitotta volna a másik szemét, ha kellemesen csalódik, valamelyik szituációban mégsem tol ki vele a másik. Hiszen ez így sehova nem vezetett, az áhított pénz az ügyvédeké lett, a házat közös erővel tönkretették, de még a legbrutálisabb eszközökkel sem tudtak szabadulni egymástól.

 

A díszlet, a világos lakásbelső (díszlettervező: Vereckei Rita) jól kiemelte a párt és a nekik oly fontos egyre fogyatkozó tárgyakat. A jelmez pedig (jelmeztervező: Libor Katalin) kitűnően mutatta meg őket különböző helyzetekben sikeres üzletember, otthon pihenő családfő, háziasszony stb. és szemléltette a washingtoni mintacsalád miliőt is.

Stern Ágnes
 

Kapcsolódó tartalmak

Vámpírok bálja – 150. előadás

Vincze Dániel

Színházak éjszakája – Új színházak is csatlakoznak idén a rendezvényhez

Volf Anna

Richard Chamberlain a Spamalotban

admin

Spamalot századszor a Madách Színházban

Utasi Nikolett

Budapesti nyári Fesztivál 2013

Sándor Petra