Hírek, beszámolók

A sors által üldözött nyomorultak története – a regény és a musical

Irodalmi klasszikus, film, rajzfilm, musical – bármilyen műfajban dolgozzák is fel Victor Hugo A nyomorultak című regényét, sikere van a közönségnél. De vajon a műfaji feltételek hogyan befolyásolják az eredeti történet megjelenítését?

Egy magával ragadó történet az újrakezdés nehézségeiről, miközben az alkotás befogadója szinte időutazáson vesz részt. A nyomorultak című regény feltárja a 19. század első felének társadalmi, jogi, erkölcsi problémáit, valamint az értelmiség gondolatait meghatározó filozófiai irányzatokat. Maga a történet Franciaországban játszódik, de a cselekmény során felmerülő nehézségek túlmutatnak az országhatáron, és a kor teljes bemutatását adják. Victor Hugo méltán ismert műve művészeti alkotások egész sorának szolgált alapjául, több filmfeldolgozás, rajzfilm és musical is készült belőle. Utóbbinak idén a filmváltozata is elkészült.

A több mint ezer oldalas művet nem teljes részletességében éneklik el a musicalben, néhány apróbb szálat kihagytak, amelyek hiánya természetesen nem csökkenti a mű értékét és fő üzenetét. Mint minden adaptációnál, a szerzők arra törekedtek, hogy a mű pontos mondanivalóját, cselekményvezetését megőrizzék, ugyanakkor a musical műfajának megfelelő színdarabot alkossanak, amely a színházba járó közönség tetszését is elnyeri.

Ezek alapján két fő szálat emeltek ki a regény cselekményéből, és a további jelenetek szorosan ehhez kapcsolódnak. Az egyik vonal, Jean Valjeannak, a szökött fegyencnek az életútját mutatja be, a másik fő cselekmény pedig a kor fő történésének, a francia forradalomnak az utózöngéit, a barikádok harcait mondja el, ezzel állítva örök emléket az elesett ifjaknak.

A regényt és a musicalt egyaránt jól ismerő nézők észrevehetnek az előadásban néhány változtatást a regényhez képest. Mindjárt a darab kezdetekor feltűnhet, hogy a produkció 1815-ben kezdődik, így kihagyja a bemutatását annak a 20 évnek, amíg Jean Valjean gályarabságban volt és ahonnan többször is megpróbált elszökni. Ezt a regény kezdetének időpontjától, 1795-től 1815-ig lévő időszakot a műfajnak megfelelően dalban énekelik el. Az előadás menetében részben kimarad további 5 év, abból az időből, amikor Jean Valjean kemény munkával tisztes vagyonra tesz szert és Monsieur Madeleine néven polgármester lesz. Az idő múlását a helyszínnel együtt csak a színpad díszletén megjelenő kiírás jelzi.

Az idő mellett természetesen néhány kisebb történés is kimarad, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a főszereplőkhöz, illetve a történet alakulásához. Emellett vannak a darabnak olyan jelenetei, amelyek jelentőségük miatt nem kihagyhatók, de máshogy adják elő a színpadon, mint a regényben olvasható. A törvény elől folyamatosan bujkáló Madeleine felfedi kilétét az őt felismerő rendőrfelügyelő, Javert előtt. De a felügyelő nem tudja letartóztatni, a volt gályarab a musicalben leüti Javert-t és elmenekül. A regényben viszont a tárgyalóteremben a bírák előtt lép elő Jean Valjean, akit még aznap este be is börtönöznek. A változtatást több ok is indokolhatja, az egyik legfőbbnek az tűnik, hogy ebben a jelenetben már megmutatható a Javert-t hajtó vágy, hogy halálra ítéltesse Jean Valjeant, illetve a két erős jellem együtt a színpadon sokkal kifejezőbb erejű, mint egy zsúfolt tárgyalótermi színpadkép. Ehhez a történeti szálhoz kapcsolódóan ezek után kimarad Jean Valjean újabb szökésének a bemutatása is.

Ezt követően Jean Valjean elmegy a kis Cosette-ért, akinek szomorú gyermekkorát részletesen bemutata Victor Hugo a regényben. A darabban ezzel szemben itt is kiírással jelzik az idő múlását, és a kislány Cosette a következő jelentben már felnőtt hölgy.

A történet mellett a szerkezet, a darab felépítése is részben eltér a regényétől. A Thénardier házaspár kocsmája az előadás menetében később jelenik meg, mint a regényben, természetesen ez a változtatás nem befolyásolja a történet alakulását, sőt még érthetőbbé teszi a néző számára a szereplők közötti kapcsolatokat.

Az eddigi eltérések mellett, érthető módon, a több mint ezer oldalas műből nem csak történések, de mellékszereplők és a hozzájuk kapcsolódó részek is kimaradnak. Ilyen például Mariusnak, Cosette szerelmének a háttértörténete, amely a regényben részletesen leírja a nagyapa és az apa közötti konfliktust és annak okát, hogy miért a nagypapa nevelte fel az unokát.

Továbbá Mariushoz kapcsolódóan is észrevehető egy kisebb szerkezeti változtatás. A regényben, miután Jean Valjean megvallja múltját, a fiú elhidegül tőle, és magára hagyja az öregembert, és csak akkor tér vissza hozzá, mikor megtudja, hogy a forradalom idején a volt gályarab mentette meg az életét. Ezzel szemben a darabban, sokkal szimpatikusabb módon, a fiú az első perctől fogva elfogadja Jean Valjean tettét és múltját.

Az előadásban bemutatott forradalmi jelenetek, az ifjúság elégedetlenségét megéneklő dalok hűen követik a regényt. Ezt mutatja az is, ahogy a forradalomban meghatározó szerepet játszó, ugyanakkor a regény fő történeti szálához nem kapcsolódó mellékszereplő, a kis Gavroche, a színpadi jelenetekben a középpontba kerül. Az író vele állít emléket a tiszta és romlatlan ifjaknak, akik életüket vesztették a barikádokon.

A felsorolt eltérések, akár az idővezetéshez, akár a történethez, vagy mellékszereplőkhöz kapcsolódnak, mutatják, hogy az eredeti mű nem veszített értékéből. Mi több, a regényben hosszan elemzett és kibontott érzelmek, lelki változások még érzékletesebbé válnak a musical gyönyörű zenéjének és szövegeinek köszönhetően.

 

Fekete Tímea

Kapcsolódó tartalmak

HSM 3 Londonban!

admin

A magyar könnyűzene ismert dalaira épülő maffiamusical a Margitszigeten

Volf Anna

Webber az Ózhoz ír zenét

admin

Augusztusban Baján a Miss Saigon

Sándor Petra

Elfújta a szél próba Bíró Eszter

Liga Mihály