A VLM a Tánc Világnapja alkalmából készített 2012-es összeállításához a Musical Ensemble tagjaival beszélgetett. Földesi Anita a tánchoz fűződő viszonya mellett a levegőakrobatikáról és a színpad szeretetéről is mesélt.
Hogyan lettél táncos?
Nyolcadikos koromban, amikor a tovább tanulásról kellett döntenem, pályát kellett választanom, nem igazán érdekelt az iskola, és a tanulás. Volt egy lány az iskolában, aki táncot tanított. Elmentem, hogy kipróbáljam magam, és kiderült, hogy van hozzá érzékem. Utána felvételiztem Miskolcon a Művészeti Gimnáziumba, és aki jött hozzánk mesteriből vizsgáztatni, felhozott magával Pestre a Balettintézetbe.
Hogy kerültél az Operettszínházhoz?
Rogács Lászlóval Nyíregyházán együtt dolgoztunk, amikor szólt, hogy nyáron Szegeden, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, lesz egy West Side Story előadás, ahova táncosokat keresnek. Eljöttem a felvételire, és felvettek.
Mi a munkátok leghálásabb, és legnehezebb része?
Szeretem a színpadot. A régi időket nagyon szerettem, amikor még egymástól tanultunk. Most, hogy idősebb vagyok, átértékelődtek a dolgok. 11 év hosszú idő. Közben tartottam egy két és fél éves szünetet, elmentem szülni. Amikor visszajöttem, ugyanúgy megvolt a színpad szeretete, de a kisfiam lett a legfontosabb az életemben.
Énekelni tanultál?
Nem, csak annyit, amennyit itt tanultam Kéringer Lászlónál. Tiszta hangom van, de saját magamnak nem tetszik a hangszínem, úgyhogy szívesebben táncolok, mint énekelek.
Az akrobatika irányába is kacsingattál.
Ez egy mellékes irány volt. Szülés után úgy gondoltam, hogy majd azonnal visszajön a régi alakom, de rá kellett jönnöm, hogy nem egészen így van. Kellett valami nem megerőltető sport, ezért kezdtem a levegőakrobatikával foglalkozni. Azóta ez meg is maradt, és nagyon szeretem.
Mi a legnagyobb élményed a Musical Együttes tagjaként?
A vőlegényem. De szakmailag az Elisabeth Szegeden, a Dóm téren.
Van valami nagy álmod a tánccal kapcsolatban?
Konkrét vágyam nincs. Szeretek a színpadon lenni, táncolni, de amióta a kisfiam megszületett, inkább körülötte forog az agyam, mint a karrieren. Nem egyszerű összeegyeztetni a kettőt, de rohanok, és csinálom.
Sándor Petra
