Interjúk

A Tánc Világnapja – Interjú Kocsis Tamással

A VLM a Tánc Világnapja alkalmából készített 2012-es összeállításához a Musical Ensemble tagjaival beszélgetett. Kocsis Tamás a kedvenc darabjairól, a koreografálásról és a jövőbeli terveiről mesélt.

Hogyan lettél táncos?

Kicsi koromtól kezdve társas táncoltam, aztán tíz éves koromban az anyukám elvitt a balettintézetbe felvételizni. Oda jártam négy évet, de eltanácsoltak. Utána kerültem le Pécsre a Művészeti Szakközépiskolába, ahol táncművész képesítést szereztem. Ott nagyon sokat tanultam, máig tudom hasznosítani az ott megszerzett tudást. 18 éves korom óta dolgozom folyamatosan táncosként, közben visszamentem az iskolába, és elvégeztem a Táncművészeti Főiskolát is.

Akkor mondhatjuk, hogy ez az életed.

Igen, abszolút. Mindig a tánc és a színház körül forgott.

Hogy kerültél az Operettszínházhoz?

Rogács Lászlóval éveken keresztül dolgoztam együtt a Rockszínház Evita előadásának turnéján, Németországban. Ő mondta, hogy lesz itt egy Musical Együttes. Igazából nekem még felvételiznem sem kellett tánc szempontból, mert annyi volt a felvételim, hogy énekelnem kellett a direktor úrnak. Szerencsés helyzetben voltam, mert később már több száz jelentkező közül válogatták ki a táncosokat. A tánc mellett mindannyiunknak tudni kell énekelni, és kisebb szerepeket is el kell tudni játszani. A Musical Együttesnek nem csak az a feladata, hogy tánckar formájában díszítse az előadást, hanem aktív résztvevőként vagyunk jelen benne.

Koreográfiákat is csinálsz.

Igen, de nem annyit, amennyit szeretnék. Három-négy alkalommal dolgoztam koreográfusként eddig az Operettszínházban. Javarészt szólistáknak saját estjére készítettem koreográfiát. Volt az Operett Angyalai, Janza Kata önálló estje, Szulák Andrea showműsora, és a most is futó Musicalmesék.

Mi a munkátok leghálásabb és legnehezebb része?

A leghálásabb talán az, hogy egyre többen ismernek minket, nagyon sok szeretetet kapunk a rajongóktól. Talán nem olyan szinten ismernek, mint a szólistákat, de engem személy szerint többször is megállítanak egy fotóért, vagy beszélgetni.

A nem olyan hálás része, az, hogy nagyon sokat dolgozunk. Van ötszáz előadás egy évadban, és minden musicalben szerepelünk. Augusztustól folyamatosan bent vagyunk a színházban. Ilyenkor áprilistól már egy kicsit kellemesebb, lementek a premierek, most már csak esténként járunk be. De előttünk van egy nagy nyári turné, évad közben pedig egy két-három hónapos téli is. Gyakorlatilag a színházban élünk, ez a hátulütője a dolognak.

Mi a legnagyobb élményed a Musical Együttes tagjaként?

Nekem két olyan előadás van, ami nagyon a szívem csücske. Most sajnos egyik sincs repertoáron. Az egyik a Mozart!, amiben még szerepet is kaptam, én játszottam Salierit, az intrikus zeneszerzőt. A másik pedig az Elisabeth, amiben Haláltáncos voltam. Ezek mellett természetesen vannak még olyan előadások, amikre élvezettel tekintek vissza. Ilyen például a Sweet Charity, amit Alföldi Robival csináltunk, vagy a Funny Girl, ami a legelső megmérettetésünk volt.

Színészi ambícióid is vannak?

Most játszom a Koldusoperában Kimball tiszteletes szerepét, ami egy karakterszerep, de nagyon hálás, illetve az Abigélben is van egy kis szerepem. Jó lenne ebben az irányban is a szárnyaimat bontogatni, de hogy erre lesz-e lehetőségem, nem tudom. Nem vagyok elégedetlen, nem arra vágyom, hogy én legyek Rómeó, örülök, hogy ezek a kisebb feladatok megtaláltak, és remélem még meg is fognak találni.

Van valami nagy álmod a tánccal kapcsolatban?

Nagyon szeretnék koreografálni. Lassan úgy érzem, már „kitáncoltam” magam, 12 évig balettoztam, táncoltam itthon és külföldön musicalekben, operettekben, az elmúlt 11 évben pedig aztán teli voltam előadásokkal. Már a koromnál fogva is, nekem nincs olyan nagy táncos vágyam, inkább az alkotás vonz. A koreografálás felé szeretnék nyitni, illetve ha megtalál még ilyen nagyon jó kis karakterszerep, mint az elmúlt években, akkor annak nagyon fogok örülni. Szóval tervek vannak, aztán, hogy mi fog belőle megvalósulni, az még kiderül.

 

Sándor Petra

Kapcsolódó tartalmak

Interjú Wunderlich Józseffel

Sándor Petra

100. alkalommal nyit ki Az Őrült Nők Ketrece az Átriumban

halasi.vivien

Musicalbemutató az Ódry Színpadon

Volf Anna

52 éves a Funny Girl

halasi.vivien

Időpontváltozás – Emberek nagykoncert

Potyó Krisztián