Hírek, beszámolók

Agria Nyári Játékok musicalek júniustól szeptemberig

Az Agria Szabadtéri Játékok idén turnéra visz három nagy sikerű musicalt, a Zrínyi 1566, A Fejedelem, és az Egri csillagok című darabokat. Mindhárom előadás visszarepíti a nézőt a múltba, régi magyar időkbe, nagy történelmi személyiségek korába, harcos századokba.

A Viva la Musical! által egész nyáron nyerhetőek lesznek belépők az előadásokra. A nyereményjátékok kérdéseire a helyes válaszok az ajánlókban megtalálhatók.

 

 

 Zrínyi 1566

 

Zrínyi Miklós születésének 500. évfordulójának tiszteletére készülő “Zrínyi 1566” rock-musical a szigetvári hősöket mutatja be,  mikor 1566-ban védték a várat a Bécs ellen vonuló Szulejmántól, majd az utolsónak maradt 300 ember kitört a lángoló belső várból és hősi halált halt.

I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi ellenezte a törököknek való sarcfizetést, ezért I. Szulejmán szultán 1566-ban, hogy megbüntesse, százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt az idős szultán, de halálát eltitkolták katonái elől. Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő mocsarakat és vizesárkokat, 1566. szeptember 7-én Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból. Zrínyi Miklós villámként csapott le az ellenségre. Félelmet nem ismerve vágta a törököt. Az ellenség meghátrált, de a távolabb álló janicsárok sortüzet adtak le. A rettenthetetlen kapitány lehanyatlott lováról, és társaival együtt ölték meg Szigetvár kapujában. Vitézi halála miatt mind Magyarországon, mind Horvátországban hősként tisztelik. 

A darabot 2009-ben Szigetváron mutatták be a Zrínyi Napokon, majd elnyerte a 2009-es év Legkiemelkedőbb Kultúrális Eseménye címet. 2012-ben négy alkalommal lesz látható. Július 6-án Egerben, augusztus 20-án Kolozsváron, és szeptember 7-én, 8-án Szigetváron.

Szereposztás:

Zrínyi Miklós gróf – SASVÁRI SÁNDOR
Lahib / Pribék János / janicsár – FEKE PÁL / SZOMOR GYÖRGY
Cserenko Ferenc, kamarás – CSENGERI ATTILA
Anna, szakácsnő – DÉVÉNYI ILDIKÓ
Rosenberg Éva, Zrínyi felesége – VERMES TÍMEA / FÜREDI NIKOLETT
Szokoli Mehmed, török nagyvezér – BELEZNAY ENDRE
Novák János, hadnagy – KELEMEN CSABA
Nádasdyné, a nádor özvegye – IVÁN ILDIKÓ
Salm gróf, osztrák fővezér – BLASKÓ BALÁZS
Kata, szolgálólány – BODONYI BEÁTA
Kecskés György, hadnagy – VÁRHELYI DÉNES
Dandó Ferenc, hadnagy – SZEBENI JÁNOS
Radovan Jakab, hadnagy – GREGOROVICS TAMÁS / GÖTZ ATTILA
Gerecs Bartolus, hadnagy – VIDÁKOVICS SZLÁVEN
Orsits István, hadnagy – TUNYOGI PÉTER
Lulla, török háremhölgy – ÁLMOSD PHAEDRA
Perván, janicsár aga – BLASKÓ BÁLINT / HALMI ZOLTÁN/GÖTZ ATTILA
Borbála, szolgálólány – BOKOR NOÉMI
Csenge, szolgálólány – URBÁN ZIZI
Ali, török aga – ENDRÉDY GÁBOR
György, Zrínyi Miklós fia – ÓDOR BOTOND
Apród – CSEPORÁN ZSOLT
Juli – RAGONCSA TÍMEA
Valamint magyar és horvát vitézek, török vitézek, magyar asszonyok, lányok, török háremhölgyek szerepében a Zrínyi Tánckar tagjai, Zrínyi Vitézek Hagyományőrző Szakosztályának tagjai, IH EuroDance Táncszínház, Zrínyi Miklós Hagyományőrző Íjász és Lovas DSE, Zrínyi Gárda Csáktornya – Zrinska Garda Cakovec

Rendező: MORAVETZ LEVENTE

A Fejedelem

A Fejedelem című produkció a második olyan történelmi tárgyú mű, melyet Moravetz Levente íróként is jegyez. Szerinte igenis szükség van olyan előadásokra, amelyek a magyar történelmet, és annak jelentős alakjait mutatják be. Különösen igaz ez II. Rákóczi Ferenc esetében, akire még napjainkban sem gondolunk történelmi szerepének megfelelően.

II. Rákóczi Ferenc neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé. Harca nem érte el a kívánt eredményt, de részleges sikere mégis volt: a Habsburgok elismerték Erdélyt önálló fejedelemségként és nem gyarmatosították. A magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett.

A musicalt, mely főhajtás a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának tiszteletére, 2011-ben mutatták be Egerben. Idén június 22-23-án Pécsett, július 25-én Kassán, július 28-án Egerben, augusztus 16-án Tokajban, és augusztus 25-én Sárospatakon láthatja a közönség.

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – KELEMEN CSABA
Bercsényi Miklós – SASVÁRI SÁNDOR
M. Hercegnő – DÉVÉNYI ILDIKÓ
Amália – VERMES TÍMEA
Cinka Panna – HERCZEG FLÓRA
Érsek – BELEZNAY ENDRE
Eugen – VENCZEL VALENTIN
George – TUNYOGI PÉTER
Emil – RÁCZ JÁNOS
György – PÁLFI ZOLTÁN
Eleonóra – DIMANOPULU AFRODITÉ
Tamás – VÁRHELYI DÉNES
Albert – SZEBENI JÁNOS/IMRE SZEBASZTIÁN
Ádám – SZÍVÓS GYŐZŐ
Próféta – VÓKÓ JÁNOS
Lehmann kapitány – TÓTH LEVENTE
Sára – VÁRHELYI ORSOLYA
Gáspár – HORVÁTH FERENC
István – FEHÉR ISTVÁN
János – KÁLI GERGELY
Mikes Kelemen – BLASKÓ BÁLINT/ENDRÉDY GÁBOR
valamint kurucok, labancok, népség, katonaság szerepében, a G. G. Tánc Eger művészei.

Rendező: MORAVETZ LEVENTE

Egri csillagok

Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény.  Történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba.

1569-ben Dobó Istvánt Miksa császár parancsára felségárulás gyanújával letartóztatták. Bizonyítékot nem találtak ellene, mégis, nagybetegen is börtönben tartották, s szabadulásának feltételeként hűségnyilatkozat aláírását szabták. Dobó erre sokáig nem volt hajlandó, joggal gondolta: egész élete szolgált hűségnyilatkozatul. E történelmi tény nyomán íródott a musical keretjátéka: a rab Dobó, s az őt meglátogató Bornemissza Gergely visszaemlékezik élete fordulópontjaira, s a magyar történelem egyik legemlékezetesebb diadalára…

A Gárdonyi Géza regénye nyomán készült musical idén augusztus 3-án, 4-én és 11-én, három alkalommal tekinthető meg az egri várban.

 

Szereposztás:

Dobó István – KELEMEN CSABA
Bornemissza Gergely – NAGY LÓRÁNT
Cecey Éva – KASCSÁK DÓRA
Cecey Péter – SATA ÁRPÁD
Ceceyné – SAÁROSSY KINGA
Jumurdzsák – TUNYOGI PÉTER
Szolimán szultán – BLASKÓ BALÁZS
Gábor pap – VÓKÓ JÁNOS
Sárközi – RÁCZ JÁNOS
Hegedűs István – HÜSE CSABA
Izabella királyné – SZILÁGYI OLGA
Török Bálint – KINCSES KÁROLY
Kristóf – BALOGH ANDRÁS
Gergő – KONCSOS LEVENTE
Vicuska – MAGYAR JÁZMIN ŐZIKE / KONCSOS EMESE
hírnök I – VADÁSZI JÁNOS
hírnök II – NAGY TAMÁS
hírnök III – PILISI ATTILA
török gyerek – TESLÉRY-KOVÁCS LUCA
török anya – BLASKÓ ZSÓFIA
közreműködnek az Egri Vitézlő Oskola hagyományőrző vitézei, a Végeknek Tüköri Hagyományőrző Haditorna Egyesület, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes, illetve vitézek, várnép.

Rendező: MORAVETZ LEVENTE

Sándor Petra

Kapcsolódó tartalmak

Nemzetközi operettmezőny és hazai musicalsztárok a Lehár Énekverseny gálaestjén

admin

Új szereplők a Producerekben

admin

Még lesz egy reneszánszom ebben a műfajban

oldadmin

Hangok a gyermekekért: Jótékonysági Musical és Operett gála az egészség jegyében

Buchmann-Horváth Emese

Nagy Sándor nyomoz

admin