Kritikai sarok

DROMEN VAN LICHT

Talán még soha nem ragadott meg annyira a színház varázsa, mint péntek este Amszterdamban. Amikor a zenekar hangolni kezdett, és fel-felcsendültek az ismerős dallamok, még mindig nem tudtam elhinni, hogy annyi év várakozás után végre színházban, színpadon, „vágatlanul” láthatom a Sunset Boulevard-t. Ilyenkor szokták a legnagyobb csalódások érni az embert: ha már évek óta bennünk élnek a zene által megidézett, felidézett képek, ha már elképzeltük, hogyan szeretnénk látni és hallani Norma Desmondot a színpadon, akkor bizony még a legjobb előadás is csalódást okozhat.

Jelen esetben az ellenkezője történt. A Carré Theater színpada két és fél órára Hollywooddá változott, a nyitány első pillanatától a záróakkordig. Sikerült zenében (ami önmagában is remekmű), színészválasztásban és látványban olyan tökéletes összhangot produkálni, ami felejthetetlenné tette az előadást. Egy rövidebb lélegzetű ajánló keretein belül lehetetlen az előadás összes erényét méltatni, ezért – nagy főhajtás mellett az összes szereplő és alkotó előtt – ezúttal Simone Kleinsmát szeretném kiemelni, majd szólok pár szót az előadás látványvilágáról is.

Simone Kleinsma egyértelműen uralta a színpadot, pedig olyan elődök után, mint Patti LuPone vagy Glenn Close, nem lehetett könnyű dolga. Kétlem, hogy a preview-k során bárki találhatott volna kivetnivalót az alakításában, de az bizonyos, hogy a bemutatón maga Norma Desmond állt előttünk. Hihetetlen művészi élményt jelentett megfigyelni jelenetről jelenetre lényének apró rezdüléseit, a szeme fényét, a kezének rándulásait, a hangszíne változásait. Ahogy egész valójában megremegett, mikor hosszú évek után először vetült rá egy reflektor fénye a stúdióban. Ahogy bezárkózó magánya felengedett, ahogy szíve-lelke újra lángra gyúlt a lámpák kereszttüzében, és ahogy – már bomlott elmével, de fenségesen – lesétált a lépcsőn a zárójelenetben.

Kleinsma hangja erős, magabiztos, és amikor kell, betölti a színházat, Amszterdamot, és talán hallatszik még Hollywoodban is. És a „szent” pillanatok, amikor a Met een blik (With One Look) vagy az Alsof ik nooit meer weg zal gaan (As If We’ve Never Said Goodbye) alatt csak Ő és mi, nézők létezünk. Norma Desmond és az ő közönsége. És valóban, egyetlen pillantásában benne volt ennek a letűnt dívának a tragédiája. Borzongató játék volt, az a fajta, aminek láttán végigfut az ember hátán a hideg, mert tapasztal valamit, ami színtiszta, örök, utánozhatatlan Művészet.

Az alkotók még a brillírozó szereposztás mellett sem bíztak semmit a véletlenre. Turnéprodukció révén – a berlini Elisabeth-ből okulva – visszafogott, puritán látványra számítottam; mint kiderült, teljes mértékben tévesen. Finoman kidolgozott, elegáns és a funkcióját is tökéletesen ellátó díszlet fogadott; a három gyűrűs forgószínpadnak köszönhetően hol Norma villájának belsejét, hol a külsejét, hol a Paramount valamely stúdióját, hol egyéb helyszíneket varázsolva elénk. És miközben minden tekintetben a ’40-es évek Hollywoodját láthatjuk, az a másik, az az időtlen, bennünk élő Hollywood is megjelenik.

Értő kezek által felfestett, végtelenül finom ecsetvonásokból állt össze ez a produkció. Árad belőle az erő, a színház – és a film – varázsa, árad belőle Hollywood csalfa bűvölete. A holland fordítás egyébként jól sikerült: hűen tükrözi az eredeti szöveg üzenetét, és költőiségben sem marad el mögötte, amelynek szép példája a „Dromen van licht” sor („fényből szőtt álmok”, az angol eredetiben: „new ways to dream”).

A premieren való állótaps megszokott dolognak számít. Vasárnap délután másodszor is megnéztem a darabot, azzal az elhatározással, hogy a végén standing ovation-t kezdeményezek. Nem volt rá szükség: a közönség az utolsó taktus után egy emberként felállva, hosszú percekig tartó állótapssal jutalmazta a nem mindennapi produkciót.

A Sunset Boulevard turnéelőadást 2008. október 10-én mutatták be az amszterdami Koninklijk Theater Carré-ban, ahol 2008. október 19-éig látható. A turné további állomásai: Nijmegen, Eindhoven, Maastricht, Hága, Apeldoorn, Groeningen, Enschede, Leeuwarden, Breda, Den Bosch, Heerlen, Rotterdam, Utrecht. A záróelőadást Amszterdamban tartják 2009. július 19-én. További információk a produkció hivatalos honlapján: www.musicals.nl/sunsetboulevard

Kapcsolódó tartalmak

We Will Rock You

Liga Mihály

Zenés előadások a Vidéki Színházak Fesztiválján

Volf Anna

John Barrowman újra a West Enden

admin

Toldi – Zenés költemény

Stern Ágnes

Színházak éjszakája, Bepasiztunk (Madách Színház)

Motyovszki Márton