Hírek, beszámolók

Alkotótárs: a történelem – Lévay Szilveszter és művei

A szabadkai születésű, magyar zeneszerző Németországban kezdte pályáját, majd az első sikerek után, 1980-tól amerikai produkciókban működött közre. Ebben az időszakban nevéhez köthető többek között az Airwolf sorozat zenéjének a készítése. A zeneszerzéshez kapcsolódóan több hangszeren is játszik (zongora, szaxofon, klarinét, fuvola és orgona), ami nagyban segíti alkotói tevékenységét.

Az ’90-es évek elején kezd el musical zenéket komponálni, első sikere, a nálunk is évek óta telt házzal játszott Elisabeth musical. A színdarab ősbemutatója 1992-ben a Theater an der Wienben volt. Ezt követően Japánban, Németországban, Hollandiában és több más országban is sikerrel adták elő. A zenés, dalban előadott történelmi musical a reformkor idején élő, híres osztrák császárné és magyar királyné, Erzsébet életén alapszik. A császárné életét többször is beárnyékolja a halál, akit a darabban egy vonzó fiatalember személyesít meg. A Halál Erzsébet iránt érzett szerelme a fő szál, amely végigvonul a darabon és végül Erzsébet halálával “teljesedik ki”. Az elmúlásnak a megszemélyesítése érzékletes módon fejezi ki a császárnő életének nagy részét meghatározó búskomorság és magányosság érzését.

A zeneszerző második siker darabja szintén az osztrák történelem egyik híres alakjának életét dolgozza fel. A klasszicista zeneszerző és zongoraművész, Wolfgang Amadeus Mozart életútját bemutató darab részben a mai korba illesztve ábrázolja a hőst, aki önmaga gyermekkori énjével és a világgal is harcban áll. Egy ifjú tehetség, aki nem tud beilleszkedni, nem akar megfelelni a kor elvárásainak.

Az előadást először Bécsben, majd Hamburgban mutatták be, mindkét helyen óriási sikerrel. Ezt követően hazánkban 2003-ban vitték színre az izgalmas musicalt, amelynek dalai rövid idő alatt kedvencei lettek a színházba járó közönségnek.

A két történelmi személy életét bemutató zenés darab után a szerző harmadik musicaljének alapja irodalmi adaptáció: Daphne du Maurier sikerregénye, a Rebecca, amely még a híres film rendezőt Alfred Hitchcockot is megihlette. A mesterműnek tartott könyv izgalmas története kiváló alap egy sikeres színdarabhoz.

A darab budapesti bemutatója 2010-ben volt, miután Bécsben, Japánban és Helsinkiben is elnyerte a közönség tetszését.

A musical egyik különlegessége és sikerének fő oka a krimibe illő történet hű színpadra vitele. A nézők szinte borzongva ülnek az előadáson, és teljesen a zene, a szöveg, a színészi játék és a díszlet együttesének  hatása alá kerülnek.

A történet egy vidéki kúriában, a Manderley -házban játszódik, ahová Mr. de Winter megérkezik új feleségével, miután a ház előző úrnője, a címszereplő Rebecca rejtélyes körülmények között meghalt. A fiatal, naiv új asszonyra nyomasztóan nehezedik elődje szelleme és az általa berendezett ház. Emellett úgy tűnik, a férj is eltávolodik kedvesétől az ódon házban, ahol túl sok a fájdalmas emlék. A mű egy nem mindennapi szerelmes történet, amelyben egyaránt megmutatkozik a női erő fény és árnyoldala.

A zeneszerző a Rebecca mellett még ugyanabban az évben írt egy másik musicalt is, amelynek főszereplője első két sikeres művéhez hasonlóan egy történelmi személy. A darabnak, amely a francia királynő, Marie Antoinette életéről szól, Tokióban tartották az ősbemutatóját. Ezt követően 2009-ben Brémában volt a német bemutató.

Lévay, első két darabjához hasonlóan, itt is egy képzeletbeli személyt tesz a valós történelmi személyiség mellé. Ahogy Elisabeth-nél a megszemélyesített halál, úgy a felnőtt Mozart mellett a gyermeki énjét képviselő kisfiú jelenik meg a színpadon. Új darabjában a francia királynő életével párhuzamosan egy másik nő életét is bemutatja. Mindkettő szép és fiatal, de míg Marie Antoinette a királyi palotában udvarlói körében estélyeken vesz részt, addig a szegény Margrid Arnaud rongyokban jár Párizs utcáin. Látványos díszletet ad a cselekménynek a történelemi háttér, a francia forradalom, amelyben a két nő világa összeomlik és a szerepek felcserélődnek, a királynő lecsúszik, míg Margrid felemelkedik. Egymással való találkozásuk a dráma kibontakozásához vezet.

Eddigi művein is látható, hogy a művész minden történetével, darabjával új dolgot szeretne elmondani, kifejezni. Az általa komponált zene képes kifejezni az emberi érzések komplexitását, az élet váratlan fordulatainak ritmusát, miközben a nézőt is teljesen magával ragadja, bevonja a történetbe. A musicalekért rajongó közönség türelmetlenül várja a zeneszerző újabb műveit.

 

Fekete Tímea

Kapcsolódó tartalmak

Rebecca: irány a Broadway!

admin

Évadzárás és díjeső a Jókai Színházban

Buchmann-Horváth Emese

A kutya különös esete az éjszakában (Centrál Színház)

Stern Ágnes

Indul a nagy Sakk-vadászat a Margitszigeten!

admin

A zene világnapja – No Matter What

Szöllösi Eszter