Interjúk

Amerikai komédia – Interjú Dolhai Attilával

Az Operettszínház közelgő bemutatója, az Amerikai komédia kapcsán a darab kalandorát alakító Dolhai Attilával beszélgettünk az esemény sajtótájékoztatóján.

A rendezvényt a La Paz fedélzeteként szolgáló Gróf Széchenyi Rendezvényhajón tartották, ahol ízelítőt kaphattunk a március 21-én, az Átrium Film-Színházban bemutatásra kerülő előadásból.

Mennyire írták rátok a darabot?

Sok mindenben ránk szabták: például a dalokat, hangnemeket. Korán megkaptuk a szövegkönyvet, így tesztelték rajtunk a különböző változatokat. Amikor elkészült az első, összeolvastuk és az ebből szerzett tapasztalatok alapján dolgoztak rajta tovább.

Ezek szerint valamilyen szinten már az alkotói folyamatnak is részesei voltatok.

A darab szövegével hamar megismerkedtünk, de a konkrét felkészülés részünkről inkább csak a próbaidőszakra koncentrálódott, meg kellett várni, hogy Réthly Attila, a rendező hogyan építi fel a darabot. A dalok szövegeiből pedig sokáig még csak foszlányok voltak, de érdekes volt nézni, hogy hogyan rakódik össze apránként minden.

Melyik a könnyebb teljesen új vagy már létező darabban részt venni?

Mind a kettőnek megvan az előnye és a hátránya is. Ha ott vagy, amikor készül a darab, akkor könnyebben magadra formálhatod, terelgetheted az írót vagy a rendezőt, hogy hogyan lehetne egy kicsit olyan, amilyennek szeretnéd. Viszont ez által kockázatosabb is, mert lehet, hogy rossz utat választasz.
Ha már létező – korábban mások álltál játszott- darabot mutatunk be, annak az a nehézsége, hogy más játszani és nézni, nehéz megtalálni benne saját magadat.

Te terelgetős típus vagy?

Volt már olyan darab, ahol próbálkoztam vele, de ebben az esetben nem kellett sokat terelgetni. Annyira konkrét volt Lőrinczy Attila elképzelése a műről, hogy egy-egy ötlet erejéig szóltam csak bele.
Egyébként elég új volt az alkotói csapat, a próbafolyamat eleje a puhatolózással telt, hogy ki kicsoda, és én ki vagyok ebben a csapatban – össze kellett ismerkednünk, hogy egymásra tudjuk bízni magunkat, de most már remekük tudunk együtt dolgozni és az egész nagyon jó.

Frank, a kalandor karakter mennyire új neked? Tudnád valamelyik korábbi szerepedhez hasonlítani?

Eléggé új, nem lenne egyszerű összerakni a korábbi szerepekből, de a pimaszsága talán Mozarthoz hasonlít. Egy nagyon pimasz, nagyon kitartó figuráról van szó, aki először mintha csak bosszút akarna állni a főnökén, de aztán szép apránként kiderül, hogy inkább az a helyzet: nem tudja elfogadni, hogy a nő nem szereti őt. Érdekes játék ez férfi és nő között, ahol a nő a főnök és a férfi az alkalmazott. Nehéz szituáció, nem irigylem azokat a hölgyeket, akik hasonló helyzetben vannak, mert a való életben is nehéz lehet tisztán látni a másik fél szándékait.

A Nagy duettet mennyire volt nehéz összeegyeztetni a próbafolyamattal?

Az egyeztetés részét szerencsére megoldották helyettem. Számomra az volt nehéz, hogy nincs megállás, nincs idő kikapcsolni. Máskor két próba között azért tudok még egy kicsit foglalkozni a darabbal, de ez az idő most a Nagy duetté. Az viszont jó, hogy ott is nagyon sok pozitív élményem van, amit a próbaidőszakba is be tudok építeni.

Eddig csak sztárvendégként tűntél fel show műsorokban, hogyhogy most résztvevő lettél?

Két éve is hívtak már a Nagy duettbe, de akkor nem lehetett megoldani. Először most is úgy volt, hogy nem tudom elvállalni, aztán addig sakkoztak a színháznál, hogy mégis sikerült szabaddá tenni a hétvégéket.

Előre tudtad, hogy ki lesz a partnered?

Amikor először beszéltünk a lehetőségről, akkor még nem. Aztán pont amikor kiderült, hogy Pokornyi Lia lenne az, úgy állt a dolog, hogy nem tudom vállalni. Sokáig zajlott ez egyeztetés, kerestek helyettem mást a Liának , de az sem stimmelt. Aztán az utolsó utáni pillanatban jeleztük, hogy mégis tudom vállalni, szóval végül sikerült.

Ismertétek már egymást?

Csak úgy a folyosóról, meg a színházi büféből, egyébként nem, de örült nekem – legalábbis azt mondja (nevet), meg én is neki.
 

Stern Ágnes
 

Kapcsolódó tartalmak

Rebecca ajánló

admin

A Budapesti Operettszínházban jubilált A Csárdáskirálynő

Buchmann-Horváth Emese

Vikidál 70, Zeffer 60, Mobilmánia 10

Vincze Dániel

Starfacory és igazi vetélkedő a Pannon Várszínházban

Sándor Petra

Zrínyi 1566 (Eger)

Nagy Péter