Hírek, beszámolók

Az élet csak kabaré

Címünk nem egy életmottó akarna lenni, hanem a legújabb, december 1-jén a Soproni Petőfi Színházban bemutatásra kerülő musical főcíme. „A musical zseniális, fantasztikus, brutál-hiper-szuper jó.” – fogalmazta meg Farkas Gábor Gábriel (akit a Konferanszié szerepében láthatunk) a vele készített interjú során. Számos Kabaréról hallhattunk már a színháztörténelemben, több féle feldolgozásban, különböző karakterű szereplőkkel – ez a mostani változat is tud újat mutatni.

A mű története a múlt században játszódik, főszereplője egy író (Clifford Bradshaw – Horváth Andor), aki új regényét akarja megalkotni, és éppen ezért reményekkel telve látogat el Berlinbe. Ott töltött ideje alatt beleszeret egy angol énekesnőbe (Sally Bowles – Ullmann Mónika), aki a politikáról szinte mit sem tud, viszont mint nő, szeretne érvényesülni az akkori szexista férfiuralom idején.
„A szerzők azt akarták megmutatni – és ez már maga a történet -, hogy a mindennapi emberek milyen hatással vannak a politikára, és a politika milyen hatással van, vagy lehet a mindennapi emberek életére.  Nyilván az adta az ötletet a mű megírásához, hogy a 20. század közepén történt egy végtelenül összetett tragédia, ami tulajdonképpen maga a második világháború előzményét dolgozza fel: azt az évét, amikor a náci párt egy törpe pártból a birodalmi országgyűlésbe bejutva meghatározó tényezővé vált. A végkifejletet pedig tudjuk.” – nyilatkozta Szűcs Gábor rendező.

Ami a szereplőket és a mű teljes egészét illeti, a produkció már csak örökzöld volta miatt is kihagyhatatlan. Érdekfeszítő történetét ötletes dalok kerekítik ki, melyekhez precíz jellemrajzok és karakterek társulnak.

„…Egyrészt a próbafolyamatok alatt azért elemezzük a művet, azért irányít a rendező, hogy ha én mint Ullmann Móni másképp csinálnék, másképp döntenék, megértsem hogy Sally Bowles

miért dönt így, és megtaláljam az igazságát.” – nyilatkozta Ullmann Mónika.

Az előadás alatt hallható dalok egyszerre két stílust is idéznek. Az 1950-es években gyakran használt Brecht-songok, és az amerikai jazz musicalek stílusának keveredése vehető észre a műben – épp ez a kettősség az, amely minden korosztály számára vonzóvá teszi az előadást.

Ám lehetetlen felsorolni, mi mindenért lehet “imádni” a Kabarét…
„Mert ugye a musicalnek épp az a problémája, hogy sokszor indokolatlanul kezdenek el énekelni a szereplők egy szobában beszélgetés közben.  Bob Fosse úgy döntött, hogy csak a színpadon zajló események legyenek zenések, a színpadon kívüli jelenetek pedig maradjanak prózában.  Én pontosan ezért imádom ezt a darabot. „ – fogalmazta meg Farkas Gábor Gábriel.

Makár Ádám

 

Kapcsolódó tartalmak

Best of Webber októberben

admin

A Hair 40 éve dvd-n

admin

LGT-musical a Veszprémi Tavaszi Fesztiválon

admin

A bolond lány (Karinthy Színház)

Buchmann-Horváth Emese

Hamarosan Cigányszerelem premier a Budapesti Operettszínházban

Utasi Nikolett