Interjúk

Csakazértis szerelem – Interjú Sasvári Sándorral

2013. december 28-án köszönt el népes rajongótáborától az Első Emelet együttes utolsó koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában. A zenéjüket megszeretők a ’80-as évektől egészen napjainkig, évtizedeken át követték rajongásukkal az együttest. A musical egy megtörtént eseményt dolgoz fel, természetesen frappáns fikciókkal, ötletekkel, karakterekkel kiegészítve.

A Csakazértis szerelem premier előtti főpróbáján a darab előkészületeiről, a próbafolyamatról és a produkciókról kérdeztük Sasvári Sándort.

Mikor hallott először a Csakazértis szerelemről és hogyan került a produkcióba?

Ez év elején januárban hívott fel Darvasi Ilona, a Turay Ida Színház igazgatónője, hogy volna egy szerepe a Csakazértis Szerelem című darabban, és felvázolta nekem, hogy miről is van szó.

Az Első Emelet utolsó koncertje decemberben volt, és ez adta az ötletet, hogy írjanak egy musicalt. A színház “házi szerzője”, Tapolcsányi Laura írt egy remek darabot, és az egyik szerepet nekem szánták: egy kommunistát kellett játszani, aki a rózsadombi lakásában tengeti életét.

A felkérésre először azt válaszoltam, hogy a premier időpontjában síelni megyek a családommal. Aztán úgy gondoltam, hogy mégiscsak jó lenne benne lenni. Darvasi Ilona elküldte a szövegkönyvet, én pedig nagy kedvvel elvállaltam, úgyhogy most a család kint síel, én pedig itt készülök a premierre.

Ennél a produkciónál nem egy állandó társulatról beszélünk. Milyen volt próbafolyamat?

Fantasztikus. Ilona előrevetítette nekem, hogy egy nagyon-nagyon jó és jó hangulatú társasággal kell együtt dolgoznom. A kollegák nagy részét természetesen ismerem: Csere Lászlót, Mikó Istvánt, Hűvösvölgyi Ildikót – aki édesanyámat játszotta a Mária Evangéliumában 20 évvel ezelőtt – és természetesen Keresztes Ildikót, aki szintén nagyon jó barátom.

Tehát fantasztikus csapat állt össze erre a darabra is. Úgy tudom, hogy régóta nagyon jó darabokat játszanak, és örömmel veszek – illetve vettem – részt a próbafolyamatban.

Nagy várakozással tekintek a premier elé is, és remélem, hogy minél többször lesz alkalmunk előadni ezt a tényleg remekül sikerült darabot.

Meséljen egy kicsit a darabban alakított karakterről!

A 80-as években még dúlt a szocializmus és a kommunizmus, és egy korabeli hithű kommunistát kell alakítanom. Erről a korszakról volt fogalmam, hiszen az életem nagy részét akkor éltem még a kommunizmusban. Harmath Pál, akit a darabban játszom, a Rózsadombon él, a felesége Amerikában van a gyerekekkel. Ő – ragaszkodva az elveihez – a nyári itthonlétük alatt próbálja nevelni a lányát és a fiát, ami nem biztos, hogy sikerül.

Ez a darab úgynevezett popmusical, ez az első alkalom Önnél, hogy popmusicalben szerepel, illetve miben különbözik ez a jellegű műfaj a klasszikus musicaltől?

Én most hallom először, hogy ez egy popmusical. Szerintem nincs igazából különbség a musical és a popmusical között. Nekem teljesen mindegy, hogy amiben énekelni kell, az musical vagy rockopera. Itt annyi különbség van, hogy rengeteg a szöveg, a próza és mi ezek mellett dalra is fakadunk. A dalszövegeket kell még kiemelnem, amik egytől-egyig telitalálatok a darab dramaturgiájához.

Az igazsághoz tartozik, hogy én abban az időben nem nagyon ismertem az Első Emelet zenekar dalait. Természetesen a slágereket hallotta az ember, de én másfajta zenéket hallgattam akkor. Ezekben az időkben már a legendás Rock Színházban játszottam az akkori szerepeimet. Az Első Emelet dalait a Csakazértis Szerelem próbafolyamata alatt szerettem meg. Remek a hangszerelésük és elképesztően fülbemászók a dalok. Mind-mind kitűnő sláger, némelyik igazán mélyenszántó gondolatokkal és nagyon értékes üzenetekkel a nyolcvanas évek Magyarországából.

Rózsa Olivér

Kapcsolódó tartalmak

Új beállók a Rómeó és Júliában – Interjú Kapócs Zsókával

Buchmann-Horváth Emese

Zenés előadások a DESZKA színházi fesztiválon

Volf Anna

Vámpírok bálja közönségtalálkozó (Magyar Színház, 2013. 08. 25.)

Czibulka Stella

Tom Cruise aláírt a Rock of Ages filmre

admin

Megvannak a Színikritikusok Díjának jelöltjei

Volf Anna