Kritikai sarok

Csónakos utazás a mesevilágba 40 éve és most

Több mint négy évtizede mutatták be először Weöres Sándor kalandos játékát, amely most a Debreceni Színházban látható. A Holdbeli csónakost, amelyet már keletkezésekor a színpadra írt szerzője, többek között a mese kereteiből kilépő mesefigurák játéka teszi időtálló történetté.

Az 1940-es évek elején Pécsett dolgozó Weöres Sándor az ottani színház igazgatójával, Székely Györggyel együttműködve kezdte el tervezni a látványos színpadi képet, de a háború miatt a bemutató elmaradt. Így Pávaszem királykisasszony és Medvefia újszerű történetét először könyv formájában ismerhette meg a közönség 1967-ben.

Színpadon majd csak ezután, 1971-ben volt látható a Thália Színházban, Kazimir Károly rendezésében. Az ősbemutató néhány részletében tért el a pécsi elképzelésektől, példaként a bábszerepeket színészek vették át.

A darabot eredetileg tervezett helyszínén, Pécsett mutatták be 1979-ben.

Az elmúlt években a színházba járó, illetve a színházi életet figyelemmel kísérő közönség számára a darab Szinetár Dóra mint Pávaszem és Kaszás Attila mint a Holdbeli Csónakos alakításával válhatott ismertté. A Nemzeti Színházban Valló Péter elképzelései alapján színre vitt mű 2003-as bemutatója óta változó szereposztással, de rendszeresen műsoron van.

A vidéki közönség számára pedig az idei évadtól a cívis városban látható az örök értékű történet, amelyben újra találkozhatnak gyermekkoruk hőseivel, miközben a földi szerelem erejét is felfedezhetik.

A Holdbeli csónakos egy kalandokban és kihívásokban gazdag szerelmi történet, amelyben a királykisasszonynak és a trónörökösnek előbb el kell engedniük elérhetetlen álmaikat, hogy végül egymásban találhassák meg az örök boldogságot.

A Csokonai Színház idei premier előadása Gemza Péter rendezésében ennek a szerelmi szálnak a kibontakoztatására helyezi a hangsúlyt. Főhőseink, Pávaszem királykisasszony és Medvefiú, Szakács Hajnalka és Kiss Gergely Máté értő alakításában olyan közel állnak egymáshoz, hogy nem ismerik fel: érzelmeik már túlmutatnak a barátságon. A rendező kiváló érzékkel vezeti végig jelenetről jelentre, ahogy az önmegismerés útján járó két fiatal a barátságtól a szerelem érzéséig jut.

A fiatal színészek könnyed játékán látható az egymásra hangolódás, amelyet a próbafolyamat során a rendező nyitottsága inspirált. Gemza Péter sokkal inkább együtt dolgozott a színészekkel, és a közös munka építő erejét próbálta hangsúlyozni, mintsem direkt módon rendezni.

Emellett a rendezés az ősbemutatóhoz hasonlóan bábuk és narrátor nélkül mondja el a történetet. A közönséget Olt Tamás alakításában Vitéz László vonja be a vidám darabba humoros kiszólásaival. A színművész magával ragadó, lelkesítő előadásmódja a többi szereplőre és a nézőre is hatással van.

A díszlet minimális, a kalandok helyszíne elsősorban a színészek leírása alapján jelenik meg a néző előtt, teret engedve képzeletüknek. A díszlethez kapcsolódóan érdemes megfigyelni a jövőt mutató sólyom látomásainak homályos, filmszerű kivetítéseit, amelyek jól érzékeltetik a jövő bizonytalanságát, ismeretlenségét.

A látványvilág további elemei a jelmezek, amelyek összhangban a díszlettel szintén egyszerűbb stílusúak. A nézőnek még sincs hiányérzete, nem várja a mesékre jellemző színpompás megjelenítési módot.

A díszlethez hasonlóan a zenei aláfestés és az énekek is minimálisak, a címadó többszöri felcsendülésén túl más dal alig hangzik el. Ám míg az egyszerűség a jelmezek esetében a darab előnyére szolgált, a zenei világ esetében elvesz az élményből. A meseszerű világ túl komorrá, a darab egyhangúvá válik az aláfestő zene hiányától.

A darab fő üzenete és időtálló értéke azonban szóban és játékban is erőteljesen kifejeződik. A megpróbáltatások és a végső szenvedés után Pávaszem és Medvefiú felismerik a földi szerelmet és annak erejét. Feltárják szívük vágyát önmaguk előtt,  és ezután el merik engedni a reményt adó, de elérhetetlen álmot, hogy a földi létben egymás kezét fogva legyenek boldogok. Mindketten megértik, hogy Medvefia a „közönséges ember”, és Pávaszem a „földön topicskoló fehérnép” egyszerű szerelme felemelheti őket arra szintre, amelyre korábban az álmaikban vágytak.

 

Fekete Tímea

 

Képek forrása: http://www.haon.hu/a-holdbeli-csonakos-a-csokonai-szinhazban/2119380

Kapcsolódó tartalmak

Utókarácsonyozz kedvenceiddel!

admin

Hat színész a Junior Príma Díj idei díjazottjai között

Sándor Petra

Különlegességekkel és meglepetéssel érkezik a nyolcadik Dalok új szólamban

Buchmann-Horváth Emese

Casting felhívás

Buchmann-Horváth Emese

Julie Andrews újra énekelhet?

Volf Anna