Kritikai sarok

Daljáték szerelemről és hazáról

A Győri Nemzeti Színház legújabb bemutatóján a nézők Szűcs Gábor rendezésében láthatják a János Vitéz című daljátékot, amely olyan örökérvényű témákról szól mint a tiszta szerelem és a szülőföld szeretete.

Bakonyi Károly felkérésére készült az első, magyar témájú zenés darab, melyben Heltai Jenő dalszövegeit Kacsóh Pongrác zenésítette meg. A daljáték ősbemutatója 1904-ben Budapesten, a Király Színházban volt. Sokan nem is tudják pontosan, mit jelent ez a műfaj; a nézők többsége az operett fogalmával azonosítja. A daljáték témája, szövege az operetthez képest egyszerűbb, hétköznapibb zenéjében a motívumok újra és újra felcsendülnek.

Rendkívül látványos jelenettel indul a győri előadás. A színpadon díszletként csak a körhintákról ismert festett lovakat láthatjuk, a bevonuló katonák és a falusiak azonban teljesen megtöltik a teret. A toborzás után aztán sorban megismerhetjük a szereplőket is.

Feltűnik a gonosz mostohát alakító Janisch Éva, a kíséretét alkotó boszorkányokkal. Mindig együtt mutatkoznak, így jóval erőteljesebben tudják megjeleníteni a szerep negatív karakterét.

Bemutatkozik a részeges, ugyanakkor kimagaslóan gyönyörű hangon éneklő Bagó.

Bede-Fazekas Csaba 79 évesen is betölti hangjával a teret, és újra elvarázsolja közönségét. Megismerjük a két szerelmes árvát is, Iluska (Mahó Andrea) és Kukorica Jancsi (Fejszés Attila illetve Nagy Balázs) személyében. Mahó Andrea szőke hajfonatával és túl pirospozsgásra sminkelt arcával alakítja a szép, szelíd falusi lányt. Fejszés Attila a vidéki színben jól megalapozza annak a fejlődési ívnek a bemutatását, amelynek során a juhászbojtárból végül Tündérkirály lesz. Itt még visszafogottan alakítja azt a fiatal, még bizonytalan fiút, aki előtt aztán akarata ellenére megnyílik a világ. Kedves ötlet, hogy a juhász által terelgetett bárányok megformálását gyerekekre bízták.

A vidéki szín után éles váltást hoz a francia udvar túldíszített világa. A mellékszereplők közül kiemelkedik a francia királylány (Lázin Beatrix), aki játékával betölti az egész színpadot. Végigkísérhetjük, ahogy a harcias, bátor, határozott lányból egy pillanat alatt szerelmes nő válik. Nagy változást láthatunk Kukorica Jancsi jellemében is, hiszen már egy magabiztos, felnőtt férfi lép előre, aki a huszárok közül is kitűnik bátorságával és vakmerőségével. Elutasítja a francia király ajánlatát, csak az új nevét fogadja el: megszületik János vitéz. Ebben a színben csendül fel a daljáték leghíresebb és egyben legszebb dala, az Egy rózsaszál szebben beszél Bede-Fazekas Csaba kitűnő előadásában. Búcsúzunk a francia udvartól és a huszároktól.

A harmadik felvonás a legváltozatosabb helyszíneket tárja elénk. A viszonylag kevés díszlet a színpadon nem zavaró, mivel a zene, a színészek játéka és a tánckar segítségével pontosan végigkövethetjük a főszereplő kalandjait Tündérországig. Végre újra láthatjuk Mahó Andreát, aki teljes átalakuláson megy át, a falusi kislány helyett már a Tündérkirálynő jön elénk. Szép pillanata az előadásnak, mikor a színésznő az eredeti elbeszélő költeményből szaval el egy részletet.

János vitéz végül a megpróbáltatások között is képes legyőzni a körülötte lévő világban a gonoszt, így újra megtalálhatja és megölelheti elveszettnek hitt szerelmét. A daljáték igazi szépsége mégis az, hogy a főszereplők a számukra idegen Tündérországból visszatérnek szülőföldjükre, mert tudják, csak itt lehetnek igazán boldogok.

 

Muhr Anita

Kapcsolódó tartalmak

Tavaszébredés – Beszélgetés Kerényi Miklós Mátéval

Vincze Dániel

Sheryl Crow musicalt ír

Volf Anna

A Macskák 25 éves!

admin

Vámpírok Bálja – Interjú György Zsófi sminkmesterrel

Vincze Dániel

Megkezdődtek a Jekyll & Hyde olvasópróbái

Sándor Petra