Kritikai sarok

Hová tűnt az öreg Dél?

Minden idők egyik leghíresebb, legnépszerűbb tengerentúli története érkezik most a szegedi Dóm tér színpadára: az Elfújta a szél. Margaret Mitchell nagy sikerű, Pulitzer-díjas, az amerikai polgárháborúba és az azt követő évekbe repítő regényéből 1939-ben, három évvel a könyv megjelenése után készült filmváltozat, miután David O. Selznick producer a könyv jogait igen magas áron, ötvenezer dollárért szerezte meg az írónőtől. 

A Victor Fleming, George Cukor és Sam Wood rendezte, közel négymillió dolláros költségvetésű film számtalan Oscar-díjat söpört be, többek között a legjobb rendezés, a legjobb film, a legjobb forgatókönyv (Sidney Howard), a legjobb női fő- (Vivien Leigh) és mellékszereplő (Hattie McDaniel), a legjobb díszlettervező, a legjobb operatőr és a legjobb vágó, valamint a legjobb technikai újítás kategóriában. „Csak” jelölést kapott Clarke Gable, a legjobb férfi főszereplő, és Olivia de Havilland, a legjobb női mellékszereplő kategóriában. (A nagy csapathoz tartozó de Havilland, aki a filmben Mélanie Hamiltont alakította, ma is él, 97 esztendős.) A regény és a film azóta is töretlen sikerét lovagolta meg Gérard Presgurvic, a Rómeó és Júlia című musical szerzője, aki úgy döntött, Scarlett O’Hara történetét is megzenésíti. Az Elfújta a szél musicalváltozatának premierjét épp tíz éve tartották Párizsban. A magyar közönség elé most első ízben kerül a két felvonásos színdarab Somogyi Szilárd rendezésében, aki emellett Kerényi Miklós Gáborral közösen fordította a mű dalszövegét.

Az Operettszínház stábja bő másfél hetet próbált a Dóm téren. A lázas készülődés során szemünk előtt született meg a magyarországi bemutató, napról napra egyre tökéletesebb, egyre összecsiszoltabb produkció. Minden adott volt a pénteki premier hatalmas sikeréhez. Somogyi Szilárd és Kerényi Miklós Gábor (Kero®) ügyesen válogatták ki a szereplőket, mondhatni, minden főbb szerepben telitalálat. A közönségtalálkozón is elhangzott: a mai musicaljátszás három nemzedéke kapott feladatot a darabban. Az első generációhoz tartozó Szomor György mellett a Dóm téri színpadon régi ismerősként köszönthetjük Janza Katát és Szabó P. Szilvesztert, akiket az Elizabeth, valamint a Rómeó és Júlia című musicalekben szeretett meg először a közönség, valamint Bíró Esztert, aki 1994-ben, alig tizenhét évesen játszotta a Miss Saigon címszerepét a magyarországi bemutatón. A második nemzedékhez tartozóként lett bemutatva Vágó Zsuzsi, aki a felújított Miss Saigonban alakította a vietnámi lányt 2011-ben. S már itt a legújabb nemzedék is, a huszonhárom esztendős Gubik Petra, a békéscsabai Jókai Színház fiatal színésznője szintén a női főszerepben, valamint a mindössze tizenkilenc éves ifjú titán, az Ashley Wilkes-t alakító Veréb Tamás.

A két női főszereplő közötti kis korkülönbség a színpadon is meglátszik, emiatt még izgalmasabbnak ígérkezik a kétféle szereposztásban bemutatott darab. Scarlett O’Hara természetesen nem egy statikus figura. Igen nagy utat jár be, míg a cserfes, kis elkényeztetett úrilányból a darab végére érett, a földért, a családi örökségért, s a szerelemért felnőtt módjára harcoló nő lesz. Vágó Zsuzsinak ez a feladat könnyebben megy. A történet elején ő is nem kevésbé hiteles a kényes, minden férfival játszi könnyedén kacérkodó kis fruska szerepében. Az első felvonás végére azonban már elszánt, érett nőt látunk, aki a sok megpróbáltatás után kész arra, hogy átvegye apja örökét, s a polgárháborús évek viszontagságaitól gyötört Tarát, az ősi birtokot az élete árán is megvédje. Vágó Zsuzsi arcán ezalatt a két és fél óra alatt látni a kacér, kislányos mosolyt, a szerelmében elárult lány pukkancs dühét, a fronton megsebesült katonák ápolása közben a fásultságot, a „mit keresek én itt?”- érzést, a pénzért felajánlkozó, önmagát megalázó nemes asszony hideg és szenvtelen segélykérését, s végül a kicsapongó férj miatt érzett féltékenységet. Mennyire más ez a féltékenység a darab végén, mint amivel az elején találkoztunk? Scarlett drámája nem is annyira a polgárháború. A politika sosem érdekelte. Hazafiúi, pardon, honleányi érzéseket nem lehet rajta felfedezni. Észak és Dél konfliktusa csak annyiban izgatja őt, amennyiben Tara a tűz martalékává válhat az értelmetlen öldöklésben. Az ő szemüvegén keresztül a legnagyobb háború a saját szívében dúl. Szinte gyerekkori szerelem fűzi Ashley Wilkes-hez, a szomszéd birtokos fiához, s ettől a plátói érzelemtől egészen a történet végéig nem tud szabadulni. Egészen addig, amíg a sok viszontagság meg nem edzi őt, amíg valóban fel nem nő, addig Ashley-hez hasonlóan ő is szinte gyerek marad, egészen addig ehhez a fiúhoz vonzza őt a sorsa. Csak a darab végére jut el arra a felismerésre, hogy ebben a nagyon bonyolult, kemény harcokkal teli életben olyan erős férfira van szüksége, mint Rhett Butler. Míg az Ashley iránti szerelme és az ebből fakadó féltékenysége egy elkényeztetett lány reakciója arra, hogy „nem kaphatja meg mindig a játékát”, addig Rhett Butler elvesztése az érett nő kegyetlen felismerése: egy életre elszalasztotta az esélyt az igazi boldogságra. Gubik Petra is sok arcát mutatja meg Scarlettnek, de talán belőle hiányzik az a hideg méltóság, amely érett nővé teszi főhősünket a történet végére. Énekhangban mindketten tudták teljesíteni a nem kevésbé nehéz feladatot. Kemény áriái vannak Scarlettnek, mind az első, mind a második felvonás végén, s mind Vágó Zsuzsi, mind Gubik Petra hangja megrengette a hangfalakat.

Hálás szerep jutott Szabó P. Szilveszternek is. Épp jókor találta meg ez a figura. Korban épp ott jár, ahol Clarke Gable is 1939-ben, a film bemutatójakor. Egy harmincas évei végén járó férfit látunk Rhett Butler szerepében, egy tipikus agglegényt, akinek fejét mégis elcsavarja a büszke Scarlett O’Hara. Butler lelkében is viharok dúlnak. Tudja, hogy a lány olthatatlan szerelmet érez Ashley Wilkes iránt, de ennek ellenére vállalja, hogy megküzd a lány szívéért, s hogy egyszer majd le tudja taszítani a fiút a piedesztálról. A magányos oroszlán olykor mint prédára tekint Scarlettre, élvezi a harcot a nőért és a nővel, de a történet végére mégis összeomlik. Közös kislányuk elvesztése, s Ashley súlyosan beteg feleségének közelgő halála arra ösztökéli, hogy feladja e küzdelmet. Úgy érzi, férfiúi önbecsülését többé már nem áldozhatja fel, s nem kíván az ifjú szerelmesek útjában állni a továbbiakban, így hát, elhagyja feleségét. A darab végdrámáját épp az adja, hogy Scarlett pont akkor döbben rá, hogy férjét szereti, hogy belé szerelmes, amikorra ő már inkább kiszállna ebből a házasságból. Szabó P. Szilveszter éppen ezért is tökéletes választás Rhett Butler szerepére. Vágó Zsuzsihoz hasonlóan ő is ezernyi arcát mutatja meg ebben a szerepben. Az okos, a déliek esélytelenségét jól felismerő, s éppen ezért a háborút elítélő mágnás mindenkivel szembeni bátorságát, a pókerarcú szívtipró játékos küzdelmét, a behódolt Scarlett feletti önelégült mosolyát, majd a megcsalt(nak hitt) férj féltékenységét, s e
zt követő részeg tombolását a kuplerájban, végül a gyermekét elvesztő apa dermesztő kínját, s a feleségétől vett hideg búcsút, mind-mind ott látni Szabó P. Szilveszter arcán.

A szerelmi háromszög harmadik tagját, Ashley-t az alig tizenkilenc éves Veréb Tamás alakítja. Fiatal korát meghazudtolva nagyon rutinosan mozog a színpadon, kiválóan adja elő az élet nagy harcait egyedül megvívni képtelen úri fiú alakját. Bár színészileg Veréb Tamásnak nem kellett annyi színt megmutatnia, mint az említett két főszereplőnek, lévén, Ashely Wilkes nem jár be akkora utat a történetben, ének-zeneileg nem kis feladatot kapott. A rá kiosztott szóló szintén nagyon nehéz dal, amely azonban nem okozott gondot a több éve színpadon álló fiatalembernek. Összhatásában tűnt azonban túl zsengének a mellette álló kollégák között. A színpadon feleségét, Mélanie Hamiltont Bíró Eszter kelti életre. A Miss Saigon szintén nagyon fiatalon felfedezett egykori főszereplője Scarlett O’Hara teljes ellenpontját játsza a színpadon. Mélanie hisz férje szerelmében, s Scarlett barátságában, annak ellenére is, hogy sejti, elvarratlan szálak terhelik Ashley és a lány kapcsolatát. De épp bölcsessége, józansága miatt jelenti Ashely számára azt a biztos pontot, ami miatt a fiú őt tekinti élete társának. Ashely számára vitathatatlanul Scarlett a tűz, de Mélanie a megtartó szerelem. A déli asszonyok nemessége, a végtelen alázat, türelem és megbocsátó szeretet teszi szimpatikussá Mélanie alakját a filmvásznon és a színpadon egyaránt. Bíró Eszter láthatóan lubickolt ebben a szerepben, s neki is jutott pár nagyszerű duett Vágó Zsuzsival, Gubik Petrával és Veréb Tamással.

Tán a legtöbbet látott vendég a szegedi szabadtérin az elmúlt tizenöt évben Janza Kata, aki ezúttal is nagyon hálás szerepet kapott. Az általa formált Belle Watling kísértetiesen hasonlít a tavalyi, Jekyll & Hyde-béli szerepére. Ott is egy romlott életű asszonyt alakított. Ugyanakkor ebbéli szerepében még több színt képes megmutatni. Belle Watling madám egy kuplerájban, akinek az előéletéről is sikerül többet megtudnunk. Van egy elhagyott fia vidéken, akiről nem tudott gondoskodni. A legtöbb szexus ebben a karakterben jelenik meg. Watling és a lányok vérbő jelenete kétszer is visszaköszön a darabban, a Mélanienak való „gyónás” az elhagyott gyermekről azonban a darab egyik legmegrázóbb jelenete. Ebben a „Kéjnő” című dal zenei motívuma köszön vissza kissé csendesebben, sanzonosabban, fájdalmasabban. Belle igazi lelki társa Rhett Butlernek, így egyre nagyobb aggódással figyeli, amint a férfit teljesen felőrli sikertelen házassága. Tudja, hol a helye a társadalomban, szeretne elfogadott nő lenni, de nem lehet. Jobb társaságból kinézik. S ha sértőnek is érzi a szajha szót, a kurváról már nem is beszélve, az említett „Kéjnő-reprízben” már maga is szajhának, kurvának nevezi magát. Butler mondja neki, ami akár vigasz is lehetne számára: „Nagyon hasonlítotok egymásra Scarlett-tel, egy a különbség: neked van szíved.”

Igazán remek választás volt Nádasi Veronika Mammy szerepére. A fekete dajkának adatik meg, hogy keretet adjon a történetnek. Az erkélyen állva énekli meg a polgárháborútól szaggatott ország és egy szerelem viszontagságos történetét, ő kezdi, s énekével zárja is az előadást. Végtelenül bölcs, humoros, szerethető figura. Próbálja Scarlettet jó irányba terelni, rendkívül lojális gazdájához, Gérald O’Harához, s a családhoz, a földhöz, Tarához. Nádasi Veronika saját elmondása szerint a godspell iránti szeretete miatt kapta meg ezt a szerepet, s több lehetősége is volt kiereszteni a hangot a torkán.

S lehetne még folytatni a sort. Egytől-egyig mindenki nagyon jól adta vissza a rá bízott karaktert. Mindenkibe szorult valami, ami miatt különlegessé vált a színpadon. Emlékezni fogunk a kissé lobbanékony, a földjéért és Dél hitéért halni is kész O’Hara-ra, az őt megformáló fantasztikus torkú Szomor Györgyre, a folyton repülő sóért kiáltó Pittypat nénire, akit Csengeri Ottilia alakított, vagy a nagyon esendő, kis buta fekete cselédlányra, Prissyre, az őt életre keltő Czigány Juditra. Nagy tapsot kapott már a közönségtalálkozón is a nézőket a hangjával lenyűgöző Serbán Attila, valamint a mellette feltűnő, Scarlett körül legyeskedő férfiakat alakító Brasch Bence, Gömöri András Máté és Pirgel Dávid is. Említhetnénk még a doktort alakító Pálfalvy Attilát, az Ashley apjaként látható Petridisz Hrisztoszt, vagy a jenki katona bőrébe bújt Szerényi Lászlót.

Az Elfújta a szél produkció monumentalitását sikerült biztosítani a hatalmas, forgatható és részeire szedhető díszletekkel, amelyek hol Tarát, hol a nagy Butler-villát, vagy épp a kuplerájt formázták meg. Nagyon jó megoldás volt a kivetítés. Ez az utóbbi években egyre nagyobb divat lett színházi előadásoknál, azonban a l ‘art pour l’art kivetítés a legtöbb darabnak többet árt, mint használ. Arra jó csupán, hogy elvonja a figyelmet a színpad közepén történő eseményekről, s ne pedig kiegészítse azt. Bátonyi György díszletei és Somfai Péter világításterve azonban zseniálisan működtek együtt. A háttér, melyre a kivetett képek a különleges anyagnak köszönhetően szinte háromdimenziósnak tűntek a nézőtérről tekintve, hol naplementét, hol lángoló harcmezőt, hol csillagos eget mutatott. Atlanta égését pedig az erre a célra elkülönített csak fém-díszletelemek valódi felgyújtásával tették még szemléletesebbé. Hatalmas elismerés jár Velich Rita korhű jelmezeinek, melyek szintén segítettek minket a 19. századba visszarepülni. Galériánkból is jól látszik, mintha csak egy nagy 19. századi divatbemutatóba csöppennénk: Scarlett O’Hara az előadás alatt összesen tizenkét alkalommal vált ruhát, s Rhett Butlert is legalább ötféle jelmezben tekinthetjük meg. Az igazán pergő koreográfia Duda Éva nevét dicséri, a gyönyörű zenei összhangzatért pedig Balassa Krisztiánnak, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak és a Budapesti Operettszínház rock zenészeinek lehetünk hálásak.

                Somogyi Szilárd rendező nagyon is aktuális darabot hozott nekünk a Dóm térre. Valószínűleg, mikor erről döntöttek a fesztivál szervezőivel, nem gondolták, hogy az idei évad két nagy bemutatója témájában mennyire rímel majd egymásra. Alföldi Róbert, a harmincéves István, a király jubileumi előadásának rendezője említette, hogy a zenedráma fő konfliktusa ma, hogy magyar öl magyar embert, hogy széthúzás van ebben az országban a közös nyelv, a közös kultúra és közös múlt ellenére. Ugyanezen gondolatok juthattak a néző eszébe, ha az Elfújta a szél előadását látta. Az amerikai történelem nem épp legdicsőségesebb lapjaira tartoznak a polgárháború évei. Nehéz ítéletet mondani, kinek volt igaza, volt-e igaza egyáltalán bármelyik oldalnak is 1861 és ’65 között, s az azt követő években. A darab elején hatalmas zászlók feszülnek egymásnak, Észak és Dél lobogói. Mit jelent Észak? Mit jelent Dél? Észak a feketék reményét, a polgári szabadságjogokat, de másoknak a vad iparosítást, a sokak szemében hideg bankárvilágot, a kapitalizmus kegyetlen valóságát. Mit jelent Dél? A rabszolgasorsot, de emellett a régi értékek tiszteletét: az Istenbe vetett hitet, a föld szeretetét. Az Elfújta a szél ny
ilván Dél szemüvegén keresztül mutatja be a polgárháború időszakát, s az azt követő éveket. Azok a feszültségek, amelyek Észak és Dél kapcsolatát terhelték, nem oldódtak fel még teljesen a regény megjelenésekor és a film bemutatójakor sem. Noha a rabszolgaságot rég eltörölték, az 1930-as évek még javában a faji előítéletek időszaka, amikor még messze nem beszélhetünk jogegyenlőségről. Egy biztos, a kettészakított nemzet harcában a jelentős versenyelőnnyel bíró Észak győzött Dél felett. Persze nehéz lenne emiatt sajnálkozni. Észak győzelme az első lépés volt azon a göröngyös úton, amelyre lépve minden amerikai előtt világossá vált: Isten minden embert ugyanazon elidegeníthetetlen jogokkal ruházott fel, amelyektől megfosztani senkit nem lehet. S ugyan a harmincas években még elképzelni sem lehetett volna, hogy fekete elnöke legyen az Államoknak, negyven évvel Martin Luther King nevezetes, “Van egy álmom” című kiáltványa után Barack Obama személyében ez is sikerült. Somogyi Szilárd az előadás fináléjában újra behozatta a zászlókat. Észak és Dél lobogói ekkor már nem egymásnak feszültek, hanem egymásba kapaszkodva jelképezték az összetartozást: egy nemzet vagyunk! Ennek persze ára volt, súlyos ára, amely Mammy szájából fájdalmasan hangzott: „Az öreg Délt pedig örökre elfújta a szél…”

Rechtenwald Kristóf

Kapcsolódó tartalmak

LátványKata a RaM-ban

Buchmann-Horváth Emese

Még lesz egy reneszánszom ebben a műfajban

oldadmin

A SZENT MÁRTON ROCKPASSIÓ ŐSBEMUTATÓJÁVAL KEZDŐDIK AZ ISEUMI JÁTÉKOK

halasi.vivien

Shakespeare és a divat – Pályázatot hirdet a Szabad Tér Színház

Buchmann-Horváth Emese

Marie Antoinette tapsrend és premier party

Buchmann-Horváth Emese