A musical ihletője: Sarah Brightman
„Hogyan lett egy fiatal szoprán megszállottjának története
egy fiatal szoprán megszállottjának tollából a színháztörténelem legnagyobb sikere?
Ez az Operaház Fantomja igazi története.”
(BBC kommentár)
Sarah Brightman a Hot Gossip nevű popcsapat énekese és táncosa volt az 1970-es évek végén. Webber nagy rajongója volt az együttesnek, ám először akkor találkozott Brightmannel, amikor az énekesnő a londoni Macskák meghallgatására jelentkezett 1981-ben.
Hot Gossip: I Lost My Heart to a Starship Trooper
Webber és Sarah Brightman kapcsolatát sokan és sokszor hasonlították a musicalben megjelenő zeneszerző és a fiatal szopránénekesnő szerelméhez, és az előadás későbbi sikerében is meghatározó szerepet tulajdonítottak az önéletrajzi vonatkozásnak.
A sikerkovács: Hal Prince
„A Fantom jó ötletnek tűnt számára is és számomra is.
Mert nagyon romantikus volt.”
(Hal Prince)
Webber az Evitán dolgozott együtt először a világhírű amerikai rendezővel, Hal Prince-szel. A rendezőként és producerként 21 Tony-díjjal kitüntetett Prince nevéhez számtalan musical világpremiere fűződik. Első nagy Broadway-sikere a Kabaré volt 1966-ban. Ezt követően hosszú ideig Stephen Sondheim munkatársa volt, többek között a Company-t, a Follies-t, az A Little Night Music-ot, a Sweeney Toddot és a Merrily We Roll Alongot is ő állította színpadra először. Ezen felül például a Pókasszony csókja, a Show Boat, a Parade vagy a Zorba című musicalek útját is ő egyengette a világpremierig. Webber musicalei közül az Evita és a Fantom rendezése kapcsolódik a nevéhez. A zeneszerző eredetileg a Macskákhoz is őt kérte fel, ám Prince úgy érezte, hogy egy tánc-központú előadás megrendezésére nem ő a legalkalmasabb. Később a Whistle Down the Wind washingtoni előbemutatóján is dolgoztak együtt, de Webber ekkor úgy gondolta, hogy a darab még átírásra szorul, így a Prince által rendezett produkció végül nem minősült világpremiernek. (Az átdolgozás után Londonban debütált a darab Gale Edwards rendezésében.)
Volf Anna
