Interjúk

Interjú Détár Enikővel

A T. S. Eliot Macskák könyve című versciklusából született Webber musicalt 34 éve mutatták be a Madách Színházban. A produkcióban töltött 32 év után Détár Enikő búcsúzott a darabtól. Február 26-án, az utolsó előadása után a tiszteletére szervezett ünnepségen beszélgettünk a művésznővel.

Hogy emlékszel vissza arra az előadásra, amikor 1985-ben, főiskolásként először álltál a színpadra ebben a musicalben?

Még fel sem fogtam, hogy hol vagyok. A bemutató óta szerettem volna megnézni a darabot, de nem lehetett rá jegyet kapni. Majd két évvel később egyszer csak itt álltam a Madách Színház színpadán, nem képzett táncos lányként, a húszas éveim elején. Akkor is meghatódtam, ahogy most is.

Bombalurinán kívül Victoria szerepét is játszottad már a Macskákban. Melyik karakter áll hozzád közelebb?

Úgy érzem, a Macavity-s székes szám, amit Bombalurina énekel. Egy időben énekeltem a Billy Ricsót, a hintás számot is, de az egy szoprán szerep és már az a magasságom nincs meg. De nem bánom, elfogadom, hogy ez a kicsit szőrösebb hang az enyém.

Bombalurina szerepében mi volt számodra a legnagyobb kihívás?

A legelején beállni és azt megszokni, hogy egyedül vagy a színpadon egy székkel egy sokszereplős jelenet, az Elvis Trén után. Szerintem ebben ez a kihívás. Ugyan én nem vagyok képzett táncos, de még nekem sem annyira nehéz a koreográfia. A kondícióm tényleg nagyon jó, 15-20 éve csinálom ezt a szerepet, így hozzászoktam már. Ha rendszeresen játszol táncos-zenés darabokban, akkor erre kötelező odafigyelni.

Van olyan karakter a Macskákból, vagy másik Webber-musicalből, amit szívesen eljátszanál még a pályád során?

Grizabellát játsszák többen is, úgyhogy a Macskákból biztos, hogy nem. Van egy vágyam, egy öregedő színésznőről szól a musical (Sunset Boulevard – a szerk.), de ahhoz azért sokkal többet kellene énektanárhoz járnom és visszahozni a régi hangmagasságom. És ezt a darabot egyelőre nem is mutatják be sehol, úgy tudom. De nem álmodozom. Játszottam Evitát, játszottam a Macskákban. Nagyon sok olyan, klasszikus hangot igénylő darabot írt Webber, ami nem az enyém, de én ezt elfogadom. Van, amire születünk és van, amire nem.

Szerinted minek köszönheti töretlen sikerét a Macskák musical? Mi az a varázserő, amivel bevonzza már 34 éve kortól, nemtől függetlenül a nézőket a Madách Színházba?

Ha egyszer nézed meg, akkor lehet, hogy ugribugrinak tűnik, de azért ennek a musicalnek több rétege van. Hiszen Eliot verseit öntötték dalba. Nekem volt alkalmam megfigyelni, hogy mikor milyen hangszer szólal meg. Egy kis Bach-os motívum, egy kis Mozart, néha rock zenéhez hasonlít, tehát van mit mazsolázni. Az öreg macska azt énekli, hogy ,,Nézz miránk és lásd magad!”. Ha valaki a szövegre is figyel, akkor megértheti, hogy ugyan a macskákról, de valójában nagyon is az emberi természetről, tragédiákról, sorsokról szól, és legalább egy karakterben mindenki önmagára ismerhet.

Zámbó Brigitta

Kapcsolódó tartalmak

Ma este Musical Duett koncert!

admin

Cigányszerelem (Budapesti Operettszínház)

Schmidt Barbara

Zenekar jelentkezését várja az egri színház

Sándor Petra

Rekordbevételt hozott a 2011-12-es évad a Broadwayn

Sándor Petra

Nyílt meghallgatás az Operettszínházban

admin