Interjúk

Interjú Pásztor Ádámmal

Pásztor Ádámot a közönség leginkább a Vámpírok bálja című musical Alfrédjaként ismeri. Kevesen tudják róla, hogy már élete első musical szerepe is főszerep volt, a musicalek mellett pedig prózai darabban is játszik.

 

Mi vitt a színészi pálya felé?

Már kis koromban nagyon megszerettem a színházat, mivel szüleim nagyon sokszor elvittek magukkal. Legmeghatározóbb, illetve számomra sorsfordító színházi élmény, Az Operaház Fantomja volt a Madách Színházban. Akkor és ott döntöttem el, hogy szeretnék én is ott állni a színpadon és azt varázslatot, amit kaptam, továbbadni. Utána nem sokkal a szülővárosomban (Mosonmagyaróváron) elindult egy amatőr színjátszócsoport, ahova egyből jelentkeztem. Ott játszhattam el életem első főszerepét, Nyilas Misit a Légy jó mindhalálig című musicalből.

Ezek szerint kezdetben is a musical világa vonzott. Tanultál Nyilas Misi szerepe előtt is énekelni?

Nem feltétlenül mondanám, hogy csak a musical volt nálam a befutó. Említettem, hogy sokat jártunk szüleimmel színházba és a musicalek mellett a próza darabok is megfogtak. Kezdetben inkább csak prózai színésznek tudtam elképzelni magam. A Fantom lökést adott, hogy elkezdjek foglalkozni az énekléssel, a Légy jó mindhalálig pedig teret és lehetőséget arra, hogy kipróbálhassam magam a musical műfajában. Visszakanyarodva a kédésedre nem tanultam azelőtt énekelni éppen ezért volt nagy kihívás. Magát az éneklést viszonylag gyors tempóban kellett elsajátítanom, hogy a szerepet az akkori tudásomnak megfelelően tudjam elénekelni és eljátszani.

A közönség a Vámpírok bálja című musicalben ismerhetett meg. Mesélj kicsit arról, hogy kaptad meg a szerepet, illetve, hogy mit jelentett Neked akkor ez a lehetőség!

2009-ben a PS Produkció meghallgatást hírdetett minden szerepkörre. Még a meghallgatást megelőzően láttam a darabot többször is és számomra Alfréd karaktere álomszerep volt. Akkor már több éve tanultam énekelni és kitűztem célul az énektanáromnál, hogy Alfréd szólóját meg szeretném tanulni, hátha egyszer lesz lehetőségem megmutatni magam. 2009-ben részt vettem a castingon, ahol a rendező, Cornelius Baltus, illetve a darab magyarországi producerei – Simon Edit, Póka Balázs – meghallgattak és visszahívtak egy második fordulóra ahol már a darabból kellett énekelni. Az Őértét énekeltem. Utána pár héttel később hívtak, hogy megkaptam a szerepet. Valóra vált az álmom, nagyon boldog voltam és vagyok a mai napig, hogy játszhatom ezt a szerepet. Máig nagyon sokat tanulok belőle mind hangilag, mind színészileg, hatalmas kihívás és lehetőség egy ilyen magas színvonalú előadásban dolgozni.

Mivel ez az álmod teljesült, van még olyan szerep, amire nagyon vágysz, hogy egyszer eljátszhasd?

Rengeteg olyan szerep van, amit nagyon szívesen eljátszanék, legyen az prózai darab, vagy musical. Ezeket az álomszerepeket nem fogom elárulni, majd csak akkor, ha sikerült valóra váltanom.

A musical szerepek mellett a Varsói melódiában és a Rúzsban lehetőséged nyílt kipróbálni magad prózai szerepben is. Azt mondtad, kezdetben csak prózai színészként tudtad magad elképzelni. Most melyik áll Hozzád közelebb? Illetve, szerinted melyik a nehezebb?

Talán most érzem azt, hogy egyensúlyban van mindkettő. Ha azt veszem mindegyiknek meg van a szépsége azáltal, hogy más műfaj, mindkettő nehéz és a mai világban sajnos van, hogy megveti az egyik a másikat. Számomra annyi a két műfaj közötti különbség, hogy az egyik prózai monológban mondatja el az érzéseket és a gondolatokat, a másik pedig felfuttatja egy dalra az érzelmeket és énekben prezentál. Persze még nagyon sokat kell tanulnom, hogy mindkét műfajban meg tudjam állni a helyem.

Ha már említetted a tanulást. Idén végzel a Pesti Magyar Színiakadémián. Tervezel utána még továbbtanulni, vagy bármilyen irányú képzést elkezdeni?

A Pesti Magyar Színiakadémia tanárai segítségével sikerült előrehozottan levizsgáznom még az előző félévben, ami azt jelenti, hogy Színész II. képesítést kaptam. Fontosnak tartom, hogy a továbbiakban is képezzem magam mind az ének, a tánc és a próza területén. Hála Istennek olyan munkákat kapok, amiből csak profitálhatok a felsoroltak közül és nagyon sokat tanulhatok a kollégiámtól.

Vannak példaképeid?

Példaképem rengeteg van, de ha egy embert kell kiemelni, aki hatással volt rám, hogy elkezdjem ezt a pályát, akkor a válaszom Nagy Sanyi. Sanyit először a Volt egyszer egy csapatban láttam, színészileg, hangilag, emberileg magávalragadó volt. Becsülöm Őt mint ember és mint színész.

Ha bármilyen okból egyszer úgy döntenél, hogy ott hagyod a színház világát, mivel foglalkoznál szívesen?

Nem tervezem, hogy otthagyom, de ezt sok esetben nem mi döntjük el, hanem az élet. Hogy mihez kezdenék, ha így alakulna az életem? Őszintén szólva nem tudom, de akkor is bíznék benne, hogy olyan feladat vagy munka találna meg, ami testhezálló hozzám.

 

Sándor Petra

Kapcsolódó tartalmak

A Tánc Világnapja – Interjú Földesi Anitával

Sándor Petra

Keresztes Ildikó Drakulával táncol Szegeden

Sándor Petra

A padlás – 900. előadás a Vígszínházban

Buchmann-Horváth Emese

Hírek Franciahonból

admin

Interjú Simon Edittel, a Vámpírok Bálja producerével

Vincze Dániel