Interjúk

Isten pénze villáminterjúk

A karácsonyra készülődés jegyében mutatta be a Budapesti Operettszínház Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi musicalét, az Isten Pénzét. A Viva la Musical! a darab premierjét követően beszélt a musical alkotóival és szereplőivel.

Tolcsvay László így beszélt a musical születéséről és zenei gyökereiről.

„Mint rockzenész, nem áll tőlem távol a kelta-ír-angol zenei világ, hiszen az eredeti beatzene is ezeken a népzenei alapokon nyugszik, és Magyarországon is a népzenét tekintettem mindig alapanyagnak. 1991-ben bemutatták a Dr. Herz-et Angliában, és ez a manchesteri munka fontos tanulmányút volt az Isten Pénze szempontjából. Hónapokig angol muzsikusokkal „angolosítottuk” a darabot, és amikor kiderült, hogy Dickens művéből musicalt írunk, visszajött az összes tapasztalat. Mint zeneszerzőnek, nekem mindig az érzelmeket kell ábrázolni a színpadon, így többnyire beleélem magam a szereplők adott pillanatnyi helyzetébe, és úgy döntök, hogy milyen dal illik a jelenethez. Ez alól kivétel volt az Ember volt és boldogtalan című dal, amit magamnak írtam. Egy gitárral el tudom énekelni a színpadon, és annak idején ennél a dalnál nem is gondolkoztam semmiféle hangszerelésben, de most igazi öröm, hogy ilyen gyönyörűen megszólal.”

A zeneszerző az új bemutató kedvéért újrahangszerelte a darabot.

“A folyamatról így mesélt: „Nagyon örülök, hogy rám bízta az élet ezt a feladatot. Ahogy múlnak az évek, az ember látja, mit kellett volna másképp csinálni annak idején. Az élő zenét egyébként sem pótolhatja semmi más, ráadásul nem vagyok egy elégedett típus. Lényegében rárakódott húsz év erre a darabra, úgyhogy év elején lesöpörtem a port róla, és meghangszereltem úgy, ahogy ebbe a színházba való. Az Ördögölő Józsiás kapcsán már megismerhettem ezt a remek zenei műhelyt, így tisztában voltam vele, hogy kiknek írok.”

 

Somogyi Szilárd nem első alkalommal rendezte meg a darabot, de a díszleten és jelmezeken kívül az alapvető koncepción nem változtatott.

„A darab a szeretetről szól, és arról, hogy az emberek hogyan gyűjtögetik össze az életük során azokat a lélekmannákat, amiket a végén szeretetre váltanak. Ezek örök érvényű dolgok. Hogy a téma hogyan jelenik meg egy adott rendezésben, már egy másik történet. Nekem a központban az idő áll: ahogy múlik, és egyre kevesebb van belőle. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, tartja a mondás, de ez sokszor csak akkor jut eszünkbe, amikor rájövünk, hogy hiányoznak az értékek az életünkből. Egy olyan világban, ahol a létezés sivár, és nincsenek igazi emberi kapcsolatok, nagyon nehéz csodákat tenni. Ez a darab azért van, hogy ezek a csodák megszülethessenek.
Úgy gondolom, az Isten Pénze nem csak karácsonykor aktuális, hanem minden nap, és rendkívül fontos, hogy ne csak az ünnepek alatt gondolkodjunk a darab által felvetett kérdésekről.
De nálam egyébként is egész évben karácsony van, egyszerűen imádom. Már most fel van díszítve a lakás, ilyenkor összegyűlik a család… ha lehet úgy fogalmazni, otthon egy kicsit én vagyok Crachit.”

A rendező a darab maivá tételének fontosságára is kitért.

„Ha lehet így fogalmazni, olyan az előadás, mint egy új patchwork. Kicsit átrendeztük, leporoltuk, felgyorsítottuk, és egy igazi, 21. századi, fogyasztható előadássá tettük. A húsz évvel ezelőtti előadás remek volt, de számomra fontos, hogy a közönség egy másik Isten Pénzével találkozzon. Felgyorsult azóta a világ, ez egy teljesen más kor: egész életünket sokkal izzóbban, szenvedélyesebben éljük, és nagyon kevés időnk van gondolkodni. Azt szerettem volna a rendezésemmel megmutatni, hogy mikor vannak azok a pillanatok, amiken el kell gondolkodni. Nagyon szeretem a zenés színházban, amikor a prózai jelenetben olyan csönd van, ami kiabál. Számomra ez az igazán borzongató, mikor abbamarad a köhögés, hallom a lámpák ventilátorát, akkora a csönd. Ez megszületett az Isten Pénzén, és ez boldoggá tesz.”

 

Veréb Tamás jó néhány évvel ezelőtt a gyermek Scrooge-ot játszotta a Miskolci Nemzeti Színház előadásában, a Budapesti Operettszínház előadásában pedig fiatal Scrooge-ként mutatkozott be.

„Fantasztikus érzés volt számomra, amikor kiderült, hogy 11 év után újra színpadra léphetek, mint Scrooge, csak az eggyel idősebb generációként. Különösen hálás vagyok ezért, mert már előre látom édesanyám és nagymamám könnyes szemét, ahogy végignézik a darabot, hiszen maga az emlékezés bennük is felébreszti majd azt az érzést, ami bennem is felébredt, amikor megkaptam a szerepet.
Komoly feladat, főleg azért, mert nagyon rövid idő alatt kell mutatni egy egész darabnyi jellemfejlődést. Van két egymás utáni jelenet Belle-lel, Scrooge szerelmével: lényegében az első egy aranyos szerelmes jelenet, a másodikban pedig már egy kőkemény, önmagából teljesen kifordult ember jelenik meg.”

 

Vágó Zsuzsi Fanny szerepében keveset van színpadon, de jelenete, a Sir Roger, annál mozgalmasabb.

„Imádok táncolni, és nagyon örülök, hogy megkaptam ezt a szerepet. Régen verseny-aerobikoztam, illetve szertornáztam, ezekből nagyon sokat merítek. Borzasztóan nehéz és fárasztó egy ilyen dalt végigtáncolni, ugyanakkor fantasztikus érzés. A siker, ami utána fogad bennünket, pedig külön öröm.”

Zsuzsi arról is mesélt, hogy milyen könnyen megtalálta az összhangot a gyermek Scrooge-ot alakító Monori Dominikkal.

„Dominik egy fantasztikus emberke, nagyon kedvelem. Kicsit magamat látom benne. Külön is belopta magát a szívembe azzal a szerénységgel és alázattal, amivel a színpadon működik, ahogy a szerephez nyúlt, ahogy velünk, felnőttekkel viselkedik. Szeretek vele dolgozni. A gyönyörű kék, tiszta szemeiből építkezem. Gyakorlatilag, ha ő nincs, akkor nincs a szerep, és nincs meg ez a jelenet, tehát minden a
z ő érdeme.”

Ahogy azt a musical is felveti, az ünnepek jelentősége Zsuzsi számára is a családban és a szeretet erejében rejlik.

„A szüleim még mindig Miskolcon élnek, a bátyám már felköltözött Pestre, de valahogy még mindig úgy várjuk a karácsonyt, mint gyerekkorunkban. Ilyenkor van úgy igazán együtt az egész, nagy család, nagymamával, keresztszülőkkel, unokatestvérekkel. Számomra talán ez a legfontosabb benne.”

 

Kerényi Miklós Máté így mesélt a fiatal Scrooge szerepének kettősségéről.

„Nem is a szerepre való felkészülés volt nagyon nehéz, hanem az volt érdekes, hogy erre a két végletre rendkívül kevés idő van. Pár perc alatt kell megmutatni valamit, amit szeretnék, és ha nem sikerül, akkor nincs több lehetőség. Ez egy olyan súly a vállamon, amitől én, aki nem mondanám magam lámpalázas típusnak, elképesztően tudok izgulni.”

A közös, családi karácsonyok is szóba kerültek a darab kapcsán.

„Nagyon sokat dolgozunk szerte a világban, általában karácsonykor is. De most olyan ünnepünk lesz, amikor mindenki itthon van. Hosszú évek után végre együtt lesz az egész család, így igazán különleges karácsonyunk lesz, úgy érzem.”

 

 

 

Buchmann-Horváth Emese
Sándor Petra

Kapcsolódó tartalmak

Kerényi Miklós Máté és a Budapest Folk Jazz Band közös koncertje (Múzeumkert Garden & Lounge megnyitó, 2013. 08. 23.)

Czibulka Stella

Kitekintő – Az egérfogó

Vincze Dániel

A padlás

orosz.petra

Ismét Golden Globe díjas a Glee!

admin

Közösségi, családi nap és nagykoncert a Margitszigeten

Buchmann-Horváth Emese