Hírek, beszámolók

Kilenc mű a II. Madách Musical Pályázat prezentációján

A Madách Színház ismét meghirdette musical pályázatát, mely immáron második alkalommal keresi a tehetséges alkotókat és egyedi alkotásaikat. A Viva la Musical! a teátrum által rendezett prezentáción járt, ahol kilenc mű mutatkozott be egy-egy dal erejéig.

A Madách Színház első nyílt pályázatát 2009 decemberében írta ki, melynek nem titkolt célja volt a magyar musicalek repertoárjának vérfrissítése. A nyolcvan szerző ötletei közül először a legígéretesebbnek tartott húsz művet választották ki, majd ezek közül a döntőbe a legjobb hét darab került be. Ezen darabok közül a 2011/2012-es évadban Bolba Tamás, Galambos Attila és a prezentáción műsorvezetőként közreműködő Szente Vajk közös produkciója, a Csoportterápia került ki győztesen a nem mindennapi versenyből, amit azóta már az ország több színházában is műsorra tűztek. Második helyen végzett Fűri Anna, Kiss Judit Ágnes és Gryllus Samu musicalje, A fabáb, mely Carlo Collodi Pinokkió című művének modern feldolgozása. A színtén előkelő harmadik helyet Karafiáth Orsolya és Bella Máté színpadi műve, műfaja szerint horrormusical Macskadémon szerezte meg. Mindezek mellett a Madách Színház alkotói úgy döntöttek, hogy színpadra állítják a József Attila szerelmeit bemutató musicalt, ami szintén helyet kapott a hét döntős között. Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston musicalötlete eredetileg Attila – Tiszta szívvel néven indult a pályázaton, de a nagyközönség már Én, József Attila címen láthatta. Bár nem ért el dobogós helyezést, a rendezőpáros, Szirtes Tamás és Szente Vajk egyaránt úgy vélte, hogy József Attila zenés környezetbe ágyazott drámai versei által mélyebben megismerheti a hányatott sorsú költőt a közönség, így maga a történet eleve „sikerre ítéltetett”.

Az idei prezentáció résztvevőit huszonnégy művész alkotása közül választotta ki az első musicalpályázatból már ismert szakmai zsűri: Szirtes Tamás, a Madách Színház direktora; Malek Andrea, színművész; Müller Péter író; Kocsák Tibor zeneszerző, valamint Tihanyi Ákos koreográfus. A helyszínen a pályázat koordinátorával, Lőkös Ildikó dramaturggal kiegészült ítészek röviden összegezték benyomásaikat a prezentációról, és arra is kitértek, hogy számukra mi az értékelés során a legfontosabb szempont. A sort Malek Andrea nyitotta, akihez saját bevallása szerint közel állnak az újdonságok és a modern stílusirányzatok, de véleményformálásban nagy szerepet játszik majd a művek eladhatósága is, hiszen a musical populáris műfaj. Kocsák Tibor elmondta, hogy szakmájából kiindulva számára a zene, illetve a zenei összhatás a legfontosabb, az első benyomások alapján pedig minden művet ígéretesnek tartott a maga nemében. Szirtes Tamásnak örömteli meglepetés volt a beérkezett pályaművek sokszínűsége, illetve, hogy ennyi zeneszerző élt a lehetőséggel, hogy megmutassa tehetségét. A direktor továbbá kiemelte a színház által az alkotóknak nyújtott támogatás fontosságát is. Tihanyi Ákos a zenei elemek kivitelezését tartotta a legfontosabbnak, Müller Péter pedig lenyűgözve konstatálta, hogy mennyi tehetséges ember van a döntősök között. Az író – elmondása szerint – a szövegek és a librettó értékelésére fókuszál majd, ahol számára kiemelt fontosságú az ötletek megvalósíthatósága.

A pályaművekről dióhéjban

Andorka Péter zenéjével és Juhász Kristóf szövegével elevenedik meg Arany János balladája nyomán a Vörös Rébék – avagy Rebeka bosszúja. A darab a szerelemről, bosszúról, boszorkányságról, illetve a női ármánykodásról szól. Ízelítőként egy szerelmes dal hangzott el, melyet Horti Lilla és Beeri Benjámin adott elő Kékesi Judit zongorakíséretével.

Balázs János országszerte tart Cziffra György emlékkoncerteket, melyek során sajnálattal konstatálta, hogy a fiatalok nem ismerik a népszerű zongorista életét. Így született meg az ötlet, hogy musical formájában mesélje el a történetet, méghozzá Csodazongorista címmel. A prezentáció közönsége a mű azon jelenetével ismerkedhetett meg, melyben az ifjú zongorista katonának vonulása előtt feleségétől búcsúzik. Puskás Orsolya és Kósa Zsolt előadását a zeneszerző, Balázs János kísérte zongorán. A dalszöveg írója Balázs Norbert.

Fekete György egy Munkácsi Miklós által írt 1981-es kisregényt, a Dögkeselyűt álmodta színpadra musicalként. A filmvászonra is adaptált történet a mindennapok során sokszor jutott a szerző eszébe, innen jött az ihlet a novella zenés köntösbe bújtatásához. Fekete szerint fontos üzenetet hordoz a Dögkeselyű az emberek által a megélhetésért és a túlélésért vívott mindennapos küzdelemről. A prezentációra kiválasztott részletet – Kata dalát – Koós Réka elevenítette meg Csiszár Ferenc gitárkíséretével.

Első sikeres pályaművük után másodszorra is belevágott a Madách Musical Pályázatba a Fűri Anna – Kiss Judit Ágnes páros, méghozzá egy kötelező olvasmánnyal. Az Anzelm és a kígyólány a romantikus író, E.T.A. Hoffmann Az arany virágcserép című regényének modern feldolgozása – éppen emiatt állja meg a történet mai viszonylatban is a helyét. Ugyanakkor nehéz fába vágták a fejszéjüket a szerzők, mivel az eredeti műben nincs narráció. A musical zenéjét Fűri Anna szerezte (aki egyben előadta a választott dalt is), melyhez a dalszöveget Kiss Judit Ágnes vetette papírra.

Gerendás Péter az orosz írópáros, Ilf és Petrov egyik regényét, az Aranyborjút dolgozta fel zenés színpadi mű formájában. A darab főhőse Osztap Bender, aki bizonyítékokkal tudja alátámasztani, hogy egy könyvelő milliárdokat sikkasztott. Bender a hallgatásáért egymillió rubelt kér a könyvelőtől, aki azonban nem szívesen adja nyereségét. A musical nyitányát Gerendás Péter adta elő saját gitárkíséretével. A szöveget Fekete György írta.

Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné című boh
ózatát eredetileg zenés műnek szánta, de ez nem valósult meg. Kendrey Beatrix szövegíró már régóta fontolgatta, hogy zenés feldolgozásban színpadra viszi Csokonai művét, de az ötlet 30 évig a fiókban maradt. Azonban miután megismerkedett vőjelöltjével, Kovács Adrián zeneszerzővel, a régi álom megvalósulni látszik. A bemutatott dalban Karnyóné két „lovagja”, a Wunderlich József és Zádori Szilárd által megformált Tipptopp és Lipitlotty diskuráltak egy bizonyos szerencseszámokat megjósló álomról. Zongorán kísért Kovács Adrián.

A Budapesti Operettszínház zongoristája édesapjával karöltve alkotta meg a Csillag és Korom című musicalt: zenéjét ifj. Leszkovszki Albin komponálta, míg a szöveget id. Leszkovszki Albin írta a dalokhoz. A mű darab a darabban: fiatalok 1956-ról szeretnének színdarabot írni, és meghívják az idősebb generáció tagjait is, hogy segítsenek a mű létrehozásában. Azonban egy az idősek közül, Korom, úgy véli, hogy nem szabad háborgatni a múltat. Ugyanakkor az is az érvei között szerepel, hogy ugyan mi vonzaná be a plázákban tébláboló embereket a színházba ezzel a témával. Korom még egy bibliai példázatot is idéz, miszerint „Nem szokás a disznók elé gyöngyöt szórni”, mivel azoknak csak moslék jár. Ebből a gondolatból született a Moslékdal, melyet Leszkovszki-Tóth Éva adott elő ifj. Leszkovszki Albin zongorakíséretével.

Vizeli Csaba szövegíró és Másik Lehel zeneszerző szintén a visszatérők közé tartoznak: két évvel ezelőtti pályaművük A púpos címet viselte, és Paul Féval azonos című regényéből készült. Bár az előző Madách Musical Pályázat során nem értek el helyezést, musicaljük a Magyarock Dalszínház produkciójában bemutatásra került. Új szerzeményük, a III. Richárd a hírhedt (bár korunk történészei szerint inkább politikai propaganda áldozatául esett) angol király világszerte ismert története által olyan gondolatokat fogalmaz meg, melyek az idők során egy cseppet sem vesztettek aktualitásukból, relevanciájuk még ma is töretlen. Így született meg a Gazemberdal, amit Csengeri Attila interpretációjában hallhattak a jelenlevők. A királyt alakító színészt Vizeli Csaba kísérte zongorán.

Natureboy, másnéven Tóth Tamás valami aktuálisat és merőben újat szeretett volna mutatni a versenyen. A Métisz nevében című két felvonásos musical Koppenhágában játszódik, ahol diáklázadások törnek ki. A fellázadt fiatalok – hiperaktivisták – között feltűnik egy magyar fiú, Ábel is. Útja temérdek viszontagságon, szerelmen, büntetésen keresztül vezet, mígnem Métisz, a megfontoltság görög istennője által megoldást talál a zavargásokra. Azonban a második felvonásban kiderül, hogy Métisz útmutatása majdnem a vesztüket okozza, mivel a rendszer tökéletlensége nem tud alkalmazkodni az istennő gondolataihoz. Ábel Leonardo da Vinci egyik találmányának saját maga által eszkábált replikájával, a mechanikus szárnyakkal elrepül, és ezzel kiszakad a tökéletlen rendszerből – így áldozva fel magát. A bebörtönzött Ábel dalát a zenét és szöveget is jegyző Tóth Tamás adta elő.

Októberben kerül sor az utolsó megmérettetésre, ahol a döntős darabok egyenként 30 perces kivonatát tekinti meg a zsűri a Madách Színház nagyszínpadán, majd az összkép alapján meghozzák a végső döntést.

Jámbor Dorottya és Buchmann-Horváth Emese

Kapcsolódó tartalmak

High School Musical 3: Végzősök

Nagy Péter

„Örök szépség a lelkemért”

polauf.eszter

Világkörüli turnéra indul a Shrek musical

halasi.vivien

Jövőre 75 éves a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Sándor Petra

Nyomorultak (Feke-Vincze G.P.-Puskás)

oldadmin