Hírek, beszámolók

Klezmermusical a javából!

A Menyasszonytánc musical, mely alapjául a harmincas években forgatott Torockói menyasszony című film szolgál, egy különleges zenei „finomságnak” számít, ugyanis a musical dalai a klezmerből gyökereznek.

 De mit is jelent a klezmer kifejezés? Maga a szó arámi eredetű, és magyar nyelven valami olyasmit jelent, hogy „az ember átlényegül énekké”. Pontosan ezt az érzést kapjuk vissza a Menyasszonytánc CD-jét hallgatva. Az ember nem is gondolná, hogy a klezmer mennyi zenei stílusban nyújt élményt. A Budapest Klezmer Band közreműködésével pedig egy autentikusabb képet kapunk a zsidó zenei kultúráról.

A musical szereposztását górcső alá véve elmondható, hogy a legkarakteresebb „hangokat” találták meg a szerepekhez: a Bárány Andrást alakító Mészáros Árpád Zsolt fájdalmas panaszdala hallatán összeszorul az ember szíve és torka; Molnár Piroska és Mikó István Tangó című duettje nemcsak fülbemászó, de egyben a legszórakoztatóbb eleme a musicalnek. Szintén szórakoztató jelenet a rabbi és a pap csipkelődése és a Rózsi sorsa feletti tanakodás, melyet Jantyik Csaba és Faragó András adnak elő. Azonban a legmeglepőbb szereposztás Patkós Rózsi alakjára esett, őt ugyanis az eddig főleg mellékszerepeket kapott Siménfalvy Ágota testesíti meg. Meg is fordul az ember fejében, hogy miért nem kap több főszerepet; Siménfalvy selymes, gyöngéd hangja „tükrözi” a szerény, Istenfélő Patkós Rózsi lelkét is.

Le Chajem Rebbe a férfikar előadásában amolyan erős, „fültövön csapós” kezdés – nagy reményeket fűz az egész musicalhez, ami a dalok túlnyomó többségében meg is valósul. A kórus hangja tiszta és egységes, a zenekar által diktált tempót nem csupán követik, hanem férfiasan feszes ritmusukkal egyfajta katonás stílust teremtenek meg, ezzel megkoronázva már az első perceket.

Az első drámai pillanat Bárány és fia, András között zajlik le. András panaszdala ebben a jelenetben fájdalmasan gyönyörű, olyannyira, hogy a hallgatóság szíve is belesajdul. A szöveg ezen esetben is gyönyörűen rásimul a dalra.

Szórakoztató jelenet Blumné és az özvegyek közötti eszmecsere. A felszarvazott Blumné rájön, hogy a férjének van egy zabigyereke is. A nők együttérzően, kórusban, egymás szavába vágva szapulják a csalfa férjet, aki már nem tud a saját védelmére kelni, lévén hogy halott. Egy túlvilági hang mégis rendre utasítja az asszonyokat: „Gyötrelmes átok a lepcses szátok!”. Ami a dalszöveget illeti: frappáns, csipkelődős, de sajnos nem mindenhol tükrözi az adott dal hangulatát. Blum panaszdala által az érem mindkét oldalát megtapasztalja az ember. A megformált karakterek hangjai hitelesek, főleg a Blum házaspár esetében.

Először jelenik meg Rózsi alakja a musicalben, amikor zsidóként kiközösítik a katolikus közösségből. Szintén egy drámai esemény tanúi lehetnek a hallgatók, amikor Rózsi hangja egy malomkő nagyságú gombócot gerjeszt az embert torkában. A klezmer stílus és a hangszerek adta feszültség még nagyobb drámaiságot kölcsönöz a dalnak.

Nem éppen hagyományos melódiát tükröz a Tangónak is a klezmerzene; Blumné és Herskovics duettje már önmagában is egy érdekes fordulat a történet szempontjából, azonban az i-re a pontot két nagyszerű színész teszi fel, akik nem csak énekelnek, hanem hangszínük játékával is színészkednek. Molnár Piroska a megcsalt Blumné szerepében hitegeti magát, hogy férje igenis jó ember volt, míg a Herskovicsot alakító Mikó István a maga kis vehemenciájával Blumné minden állítását meg tudja hazudtolni.

Bár összességében egy hangulatos musicalről beszélhetünk, sajnos a Menyasszonytánc esetében is lőttek bakot az alkotók. Hiába próbálták Rózsi és András szerelmes duettjét bensőségessé varázsolni, a dal enyhén felejtős, ráadásul a szövegíró is mintha „megfáradt” volna a musical végére érve. Ettől függetlenül Mészáros Árpád Zsolt és Siménfalvy Ágota apait-anyait beleadva kihozták a legjobbat a jelenetből.

Végül, de nem utolsósorban a musical egyik kulcsfontosságú színfoltja, a Budapest Klezmer Band saját dalai kerülnek terítékre. Mivel a Menyasszonytánc zenei megalkotója Jávor Ferenc, a Budapest Klezmer Band alapítója, így nem csoda, hogy külön jelenetekben is helyet kapott munkásságuk. Nem mindennapi melódiájukkal „oltották be” a Katonadalt, valamint a Jiddishe Bluest, ami egyfajta pikantériája a musicalnek. Az Epilógus mint a színpadi mű záróakkordja, egyfajta megnyugvást biztosít a hallgatóság számára, Zábrádi Annamária fényes, de ugyanakkor sejtelmes hangja a kórus kíséretével éteri összhangot nyújt.

Nem véletlen, hogy a magyar musicalek soraiban megjelent egy klezmermusical, hiszen Magyarország a keresztény kultúrkör mellett zsidó kulturális értékekben is dúskál. Ezt a lehető legjobb tudásunk szerint ki kell használni. A Menyasszonytánc pedig a történetéből adódóan egy „táptalaja” volt a zsidó kultúra nem mindennapi bemutatásának olyan nagyszerű alkotók gondozásában mint a Budapest Klezmer Band és a Budapesti Operettszínház művészi gárdája.

Jámbor Dorottya

Kapcsolódó tartalmak

A Kőműves Kelemennel kezdődik a Nagyerdei Szabadtéri Színpad programsorozata

halasi.vivien

Szereplőket keresnek a Doktor Szöszi musicalhez

Volf Anna

Az Avenue Q bábjai

Vincze Dániel

Édeskettes hármasban – Iseumi Szabadtéri Játékok

Buchmann-Horváth Emese

Átadták a Magyar Teátrum Díjakat

Volf Anna