Hírek, beszámolók

Különleges Csínom Palkó készül a Budapesti Operettszínházban

Farkas Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész ma ünnepelné születésnapját. Csínom Palkó című daljátékát április 24-én mutatja be a Budapesti Operettszínház, mely ezzel igazi, mai környezetben újul meg a teátrumban.

A premier a 2015-ös Tavaszi Fesztivál igazi színfoltja lesz. Kerényi Miklós Gábor az Operettszínház művészeti vezetője és a darab rendezője elmondta: “Színházi játék készül, melyhez Lőrinczy Attila vezető dramaturggal egy izgalmas keretjátékot találtunk ki. A néző azt kísérheti majd figyelemmel, hogy egy brüsszeli Európai Uniós pályázat kapcsán hogyan állítja színpadra Szabó P. Szilveszter, a színházi játék rendezője, egyetemista fiatalok és nyugdíjas színészek erre a célra szövetkezett közösségével a Csínom Palkót. Színház a színházban tele humorral, beszólásokkal, sok-sok érdekes zenével és tánccal. Csínom Palkó és Jankó megszemélyesítői – Gömöri András Máté és Kerényi Miklós Máté – nem kis konfliktusba kerül majd, hiszen a színházi játékban egyikük szerelmével csókolózik a másik fiú. Magánélet és szerep összekeveredik, és hogy hol a határ, azt a néző tudja majd megítélni. A darab keretjátéka újabb lendületet ad Farkas Ferenc zseniális zenéjének, aki 2015-ben lenne 110 éves.”

Farkas Ferenc a Nemzeti Zenedében, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Weiner Leónál, Siklós Albertnél valamint Fejér Ferencnél végezte tanulmányait, 1922-27 között. 1929-31 között a római Santa Cecília Akadémián, Ottorino Respighitől tanulhatott ösztöndíjasként. Hosszabb időt töltött külföldi színházaknál, például Párizsban. Később Bécsben és Koppenhágában is, ahol filmzenéket komponált Fejős Pál filmjeihez. 1927-29 között a Városi Színház (mai nevén Erkel Színház) korrepetítora és karmestere volt. Külföldről hazaérkezve 1935-től 1941-ig a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanított. Ezt követően 1943-ig a kolozsvári Állami Zenekonzervatórium zeneszerzéstanára, majd igazgatója is volt, közben a Kolozsvári Nemzeti Színháznál a karigazgatói feladatokat is ellátta. 1945-46-ban az Operaház karigazgató-helyetteseként dolgozott, majd az általa alapított székesfehérvári zeneiskola igazgatója lett.

1949-től 1975-ig a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakának vezetőjeként és tanáraként a ma ismert magyar zeneszerzők többségét tanította, mint például Ligeti Györgyöt, Kurtág Györgyöt, Vass Lajost, Kocsár Miklóst, Durkó Zsoltot, Bozay Attilát, Szokolay Sándort, Petrovics Emilt, Vujicsics Tihamért, Jeney Zoltánt, Vidovszky Lászlót.

Zeneszerzői pályáját meghatározó hatások között ott találjuk a magyar népzenei elemeket, a klasszikus hagyományt, az olasz és általában a mediterrán dallamosságot, valamint a tizenkétfokú technikát egyaránt. A zenei élet legkülönbözőbb területein végzett munkáinak köszönhetően egyedülállóan biztos, szuverén kompozíciós technikára tett szert valamennyi műfajban. Tudása, stílusismerete, gazdag invenciója, széles körű műveltsége és humanizmusa a nemzetközileg elismert, jelentős zeneszerzők sorába emelte. Művészete nemcsak a 20. század magyar zenéjében volt meghatározó jellegű, de új perspektívákkal gazdagította azt.
 

Forrás: OTS

Kapcsolódó tartalmak

Így készült a Jézus Krisztus Szupersztár – 5. rész

Volf Anna

Viktória (Operettszínház, Dolhai A.-Frankó T.-Kerényi M.M.-Szendy Sz.-Csonka A.-Huszti P.)

Czibulka Stella

Wicked – hírek

admin

Győri Nemzeti Színház: Apácák és Jekyll&Hyde bemutató a következő évadban

Volf Anna

250 előadást ünnepelt a Vámpírok bálja

Vincze Dániel