Hírek, beszámolók

Pénteken mutatják be Jacobi Sybilljét az Operettszínházban

Sok év után ismét Jacobi operettet láthat a fővárosi publikum: december 4-én és 5-én debütál a Budapesti Operettszínházban a Sybill, Szabó Máté rendezésében.

Oszvald Marika Olgaként lép színpadra, mely karaktert – mint azt Lőrinczy György főigazgató elárulta – az alkotók kifejezetten a művésznőre szabva és a szerep nagyságát megnagyítva írták a darabba. Poire-t, Sybill impresszárióját Kocsis Dénes és Szabó Dávid formálja meg, újdonsült feleségét, Charlotte-ot Dancs Annamari és Szendy Szilvi játssza, a Nagyherceg szerepében Vadász Zsolt és a sok év után vendégként visszatérő Miller Zoltán, a Nagyhercegnő szerepében Frankó Tünde és Lukács Anita látható, Petrov jelmezébe Dolhai Attila és Barkóczi Sándor bújik, a címszerepet, Sybillt Fischl Mónika és Lévai Enikő alakítja.

A különös, felismerhetetlenségig elmaszkírozott figurák pedig – akiket még maga a főigazgató sem ismert fel az első öltözéses próbán – nem más, mint a két Kormányzó, Mészáros Árpád Zsolt és Peller Károly. A színház két vezető művésze számára jó lehetőség ez, hogy új szerepkörben próbálhassák ki magukat – vélte Lőrinczy György. A főigazgató szerint a látvány magáért beszél és hozzátette, hogy az előadás plakátjára is igen büszkék. „Az a legérdekesebb a színházvezetésben, amikor a tanár úrral és a többi kollégámmal közösen „főzünk” és kitaláljuk a „menüt”. Azon gondolkodunk, hogyan lehet izgalmassá, különlegessé, érdekessé és egyedivé tenni a „menüt”, vagyis az előadást. Ebben az esetben adva volt egy remek alapanyag.” – mesélte a főigazgató, aki úgy gondolja, régi adóssága a Budapesti Operettszínháznak egy Jacobi bemutató, amire már évek óta készülnek. Szerinte az előadásokat mindig az adott társulatra kell kitalálni, és egy ilyen művet csak akkor lehet és szabad elővenni, ha van egy olyan művészi gárda, mint amilyen jelen pillanatban az Operettszínház rendelkezésére áll.

Az alkotókról szólva Lőrinczy György elmondta, hogy Ari-Nagy Barbara frissítette fel és dolgozta át maivá a szövegkönyvet, és szerették volna, ha Szabó Máté a Régi nyár sikere után a nagyszínpadon is rendez egy operettet. „Kiderült már az előző bemutató kapcsán, hogy a szerelmi téma, az „illúzió a szerelem” és a szerelmi játékok terén rendkívül otthonosan mozog, azon kívül persze, hogy remek zenés színházi rendező. A két fiatal tervező pedig, akiket magával hozott, generációjának két nagyon jelentős művésze.” A díszletekért felelős Cziegler Balázs bár a Raktárszínházban már dolgozott, a nagyszínpadon most debütál, Tihanyi Ildi pedig első alkalommal tervezett jelmezeket az Operettszínház művészei számára.

Miller Zoltán, akit a közönség utoljára a Valahol Európában Ficsúrjaként láthatott a teátrumban, vendégként játssza a Nagyherceg szerepét. A koreográfus, Bodor Johanna visszatérő vendég, de ahogy a főigazgató mondta: „egy csapatban mindig szükség van olyanokra is, akik ismerik színházunk minden csínját-bínját.” Bolba Tamásnak, a társulat első karmesterének ez lesz az első nagy klasszikus operett premierje, a produkció zenei vezetője a Miskolci Nemzeti Színházból érkező Cser Ádám. „Mi a konyha előkészítésben mindent megtettünk, a bevált recepteket követtük, remek alapanyagokat használtunk, és próbáltunk újítani, különleges fűszerekkel ízesítve igazi ínyencséget az asztalra tenni. Reméljük, a közönség nagyon fogja szeretni” – zárta szavait Lőrinczy György.

Az előadás rendezője, Szabó Máté arról beszélt, hogy bár Cziegler Balázzsal és Tihanyi Ildivel egy 1910 körüli világot képzeltek el Oroszországban, számára ez egy kortól független komplex szerelmi történet, egy „leválás történet”, aminek az adja a különlegességét, hogy három primadonna is van benne. „Egy trimadonnai helyzet” – fogalmazott a rendező, mert adott két primadonna és két bonviván, (ami eleve konfliktusokat rejt magában) és egy időre még a szubrett is átigazol primadonnának. „Nagyon jó lehetőséget ad ez a mű arra, hogy egy sokunk számára ismerős dologról beszéljünk: milyen az, amikor az agyunk tudja, hogy egy kapcsolat nem működik, de a szívünk nem engedi, hogy döntsünk. Vagy azért, mert gyávák vagyunk, vagy azért mert szeretünk.” – véli Szabó Máté, és úgy gondolja, hogy egy ilyen szituációban csak akkor látunk tisztán, amikor sok-sok év után visszatekintünk rá, és akkor tudjuk igazán eldönteni, helyesen döntöttünk-e annak idején vagy sem. Ezért határoztak úgy az alkotótársakkal, hogy a történet egy öregek otthonában kezdődjön és érjen véget, ahol az idős Sybill emlékezik az életére. „Csak egy ilyen helyzetben vagyok képes elmondani, milyen súlya van ezeknek a döntéseknek az életünkben. A darab meglehetősen analitikus, nagyon finom humorral, sok fájdalommal és szeretnivaló pillanattal, zeneileg rendkívül sokrétegűen képes ezt a nagyon komplex érzéshalmazt elénk tárni” – hangsúlyozta Szabó Máté és hozzátette, hogy mindezt az Operettszínház művészei nagyon finoman ábrázolják.

Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető beszédében azt emelte ki, hogy „tudomásul kell vennünk, hogy 2015-ben Budapesten a közönség elsősorban az ismert Kálmán operettekre éhes, egy-két Lehár vagy Huszka darabot még meg-megnéznek, de nem könnyű ezeket sikerre vinni. Mi mindent megteszünk azért, hogy ezen változtassunk. És Jacobi Victor ezt igazán megérdemli.” Kero egy anekdotát is elmesélt a sajtó munkatársainak. „A Zeneakadémia fantasztikus tanárának Kössler Jánosnak három csodálatos növendéke volt egy időben: Szirmai Albert, Kálmán Imre és Jacobi Viktor, akikről a mester így vélekedett: a műfajról vitathatatlanul a legtöbbet Szirmai Albert tud, Kálmán Imre az, aki a legtöbbre viszi, és mindent elér az életben, a legtehetségesebb pedig Jacobi Viktor.” Az élet pedig valóban igazolta Kösslert – véli a művészeti vezető, aki arról is beszélt, milyen apró hajszálon múlt Jacobi világhírneve. Bár fantasztikus szerződése volt Párizsban, ahol a Leányvásár premierjére készültek, de nem sokkal korábban Bécsben bemutatták A víg özvegyet és annak elképesztő sikere miatt a párizsiak végül Lehár művét tűzték műsorra. „Ez is mutatja, mennyire fontos, hogy valaki jó időben, jó helyen legyen” – összegzett KERO, ma
jd így folytatta: „Reméljük Máté és az egész produkció most jó időben van jó helyen, és ez az előadás újra felhívja a figyelmet arra, hogy volt egy olyan zseniális, nagyszerű operett szerző, mint Jacobi Viktor.”

Forrás: Budapesti Operettszínház

Kapcsolódó tartalmak

Webber-darab a foci VB-n

admin

Nyomorultak és Szupersztár premier egy hónapon belül?

admin

Interjú Kisfaludy Zsófiával

Mezőfi Orsolya

600. Fantom

Nagy Péter

Jubileumi évadra készül a tihanyi Bujtor István Szabadtéri Színpad

Volf Anna