Interjúk

Rajongói összefogás a jótékonyság jegyében

2012 februárjának végén a Budapesti Operettszínház Raktárszínháza különleges esemény helyszíne volt: közel száz állami gondozásban és átmeneti gondozásban lévő gyermek tekinthette meg a színház Erdei kalamajka című zenés darabját egy civil kezdeményezés gyümölcseként. A Viva la Musical a jótékonysági akció ötletgazdájával, Péntek Krisztinával beszélt.

Honnan jött az ötlet, hogy egy ilyen jótékonysági akciót szervezz?

Karácsony előtt az Interneten láttam meg egy felhívást. A XX. Kerületi Átmeneti Otthon egyik nevelője írt egy nagyon szívhez szóló üzenetet, hogy a forrásmegvonások miatt a gyerekeknek sem Mikulásra sem Karácsonyra nem tudnak ajándékot adni. Családilag összeraktunk tizenkét Mikuláscsomagot, és bevittem őket az otthonba. Ekkor gondoltam először arra, hogy jó lenne adni valami többet, mint az édesség. Ettől a hirtelen ötlettől vezérelve írtam fel a Startlap Musical fórumába, hogy keresek tizenkét embert, aki szívesen vásárolna egy-egy színházjegyet a gyerekeknek. Pillanatok alatt rengeteg visszajelzés érkezett, és ekkor jött az ötlet, hogy megtölthetnénk egy egész színháztermet. Az intézetben nagyon örültek a kezdeményezésnek. Itt tizenkét gyermek lakik, de hozzájuk tartozik a Gyermekjóléti Szolgálat, illetve az ő testvérintézményük, az alsózsolcai intézet, melyben állami gondozott gyermekek élnek lakóotthonokban. Az előadásra negyven gyermeket innen, negyvenet pedig Budapestről hívtunk meg.

Zömmel ismerősök adakoztak, vagy ismeretlenektől is jöttek felajánlások?

Teljesen vegyes volt az összetétel. Aznap az aktívan fórumozók jeleztek vissza, de ahogy feltettem az e-mail címemet, folyamatosan jelentkeztek azok is, akik csak olvassák a fórumot. Egyértelmű volt, hogy olyan emberek mozdultak meg főleg, akik nagycsaládosok, egészségügyben vagy valamilyen szociális területen dolgoznak, tehát olyanok, akik maguk is érzékenyek és szeretnek segíteni. Az is jellemző volt, hogy szájról szájra terjedt a hír, elmondták a barátaiknak, kollégáiknak is, és tömbösítve is érkeztek pénzösszegek baráti társaságoktól. Két közös vonás volt a felajánlásokban: senki nem kérte, hogy nevén legyen nevezve, és teljesen független, civil kezdeményezésként, ami egyetlen szervezethez sem köthető, az egyetlen közös pont az volt, hogy az Operettszínház törzsrajongói rétege válaszolt és vett részt nagy számban.

Miért pont a Budapesti Operettszínház lett az esemény helyszíne?

A történet azért az Operettszínházhoz kötődik, mert én magam ide járok rendszeresen, ezeket a művészeket szeretem a legjobban, és ebbe a fórumba kapcsolódtam bele, ami az Operettszínházhoz kapcsolódik. Az Erdei kalamajkára pedig azért esett a választás, mert az ismertetőből kiderült, hogy ez kifejezetten gyermekdarab, ezen felül pedig interaktív típusú előadás, ami a gyerekek bevonásával történik. Az is fontos volt, hogy nem túl hosszú, mert tudtam a gyerekekről, hogy csekély számú kivétellel még sosem jártak színházban, és egy nagyobb lélegzetvételű darab számukra megterhelő lehetett volna. Ez a darab viszont kiválónak ígérkezett, hogy bevezesse őket a színházba és megszeressék a műfajt. Ez így is történt, nagyon élvezte mindenki az előadást, a nagyobb, tizenéves korúak is, és volt olyan gyerek is, aki kedvet kapott a színészi pályához.

Az Operettszínház is hozzájárult a kezdeményezéshez?

Az Operettszínház nagyon lelkes volt az üggyel kapcsolatban. Mindenben maximálisan segítőkészek voltak és a gyermekek érdekeit tartották szem előtt. Ingyenesen rendelkezésünkre bocsátották a protokoll termet, ahol a gyermekeket az előadás után megvendégeltük és az ajándékokat átadtuk. A darab szerzője, Németh Attila is részt vett ezen a kis fogadáson, és állta a kicsik rohamát a fiatal, stúdiós szereplőkkel együtt.

Tehát eredetileg csak egy színházi előadásra akartátok meghívni a gyerekeket, de mégis sokkal több lett belőle…

Mivel a szükségesnél jóval több pénz gyűlt össze, felmerült az a lehetőség, hogy megvendégeljük a gyerekeket, fizetjük az útiköltségüket, illetve elvisszük őket az Állatkertbe. Itt egyfajta csodák sorozata indult el. Először is, nagyon sok élelmiszer felajánlás érkezett, mind magánemberektől, mind cégektől, így erre nem kellett a pénzből költeni. De egyéb ajándékok is érkeztek, rengetegen az ügy mellé álltak. A Központi Antikváriumtól könyvcsomagokat kaptunk korcsoportra lebontva, valamint papírzacskókat, a Baptista Szeretetszolgálattól pedig nyolcvan darab gyönyörű plüssállat és ugyanennyi nagy tábla csokoládé érkezett. Sok egyéni játék-felajánlást is kaptunk, amit végül az alsózsocaiaknak küldtük el, hogy a nevelők belátásuk szerint a lakóotthonok között osszák el. A Fővárosi Állat- és Növénykertben az egyik fórumozó révén kapcsolatba kerültünk a főigazgatói asszisztenssel, és a személyes találkozást követően egy órával megérkezett a visszajelzés, hogy a nyolcvan gyermek és felnőtt kísérőik ingyen látogathatják meg az Állatkertet. Sokáig az okozott gondot, hogy nem találtunk szállítócéget, akik Budapestre általunk megfizethető áron felhozták volna a gyerekeket. Végül ezt a kérdést a Borsod Volán oldotta meg számunkra, akik a rendszeres járatukon 90%-os utazási kedvezményt biztosítottak a felutazó gyermekeknek. A sok segítségnek hála a végén az extra program ellenére is maradt az összegyűlt pénzből.

Ezen felbuzdulva terveztek valami hasonló akciót a jövőben?

Mindenképp szeretnénk tovább gondolni a történetet, és tovább foglalkozni a gyerekekkel. Már van egy honlapunk a www.botcisz.hu. Az állatkerti visszaigazoláson elneveztek minket Budapesti Operettszínház Törzsrajongói Civil Szervezetének, ebből jött a BOTCISZ rövidítés. Januárban egy kapcsolódó, bár kisebb lélegzetvételű akció már volt: egy fórumozótól kaptunk színházjegy felajánlásként Rómeó és Júlia jegyeket. Négy gyermekkel és egy nevelővel elmentünk megnézni az előadás, amit nagyon élveztek. Bereczki Zolit ismerték a tévéből, és nagyon szerettek volna vele egyszer találkozni, amit sikerült is nyélbe ütni. Zoli nagyon készségesen adott autogramot, fényképezkedett és beszélgetett a gyerekekkel, ami hatalmas élmény volt nekik. Ezen a példán felbuzdulva gondoltunk arra, hogy kisebb csoportokat elhozzunk a színházba, és azóta különböző felajánlásoknak köszönhetően a közelmúltban heten részt is vettek egy újabb Rómeó és Júlia, hatan pedig egy Lili bárónő előadáson, amiről a
gyerekek kis beszámolóval és rajzzal készülnek. Ezen kívül szóba került egy esetleges nyári táboroztatás is önkéntes segítőkkel, ahol a segítők – akik akár a családjukkal együtt is jöhetnének – egy hétre örökbe fogadnának egy-egy gondozott gyermeket. De mivel erre szervezési okokból csak jövőre kerülhetne sor, idén nyáron egy kirándulást, pikniket szeretnénk szervezni a Budai hegyekbe. Az ajándékok – játékok, könyvek, ruhaneműk – továbbra is érkeznek, tehát az igény a támogatók részéről mindenképp megvan a folytatásra. Az Otthon pedig meghívott bennünket a nyári szünet első hetében egy látogatásra az átmeneti szállóra, ahova szeretnénk vinni egy “meglepetés vendéget” is. 

Az eddigi kör tágításán gondolkodtatok?

Többen jelezték, hogy azért volt a nagy bizalom és segítő szándék, mert ez a kezdeményezés nem kapcsolódott semmilyen hivatalos, nagy szervhez, így a függetlenségünket a továbbiakban is meg akarjuk őrizni. Úgy vettük észre, hogy az embereknek fenntartásaik vannak a nagy segélyakciókkal kapcsolatban, mert nem tudják hová kerül a pénzük. Ez a kezdeményezés attól volt ennyire sikeres, mert teljesen alulról építkeztünk, és kézzelfogható volt a cél. Azt gondolom, hogy a támogatók körét szélesíthetjük, hisz sokan, akik eddig nem vettek részt, felbuzdultak az eredményt látván. A kiválasztott színházak szempontjából nézve a kör kiszélesítése nem rajtunk múlik, hanem a színházon, melyet megkeresünk. Az Operettszínház rendkívül rugalmas és segítőkész volt, és jelezték, hogy szívesen látnak minket máskor is hasonló kezdeményezésekre. Az pedig a véletlen műve, hogy ezt a két intézményt találtuk meg: szívesen veszünk megkereséseket máshonnan is.

Lehetséges, hogy a BOTCISZ-ből ténylegesen civil szervezet váljék?

Részemről nyitott vagyok arra, hogy egyesületté alakuljunk, de meg kell vizsgálni ennek a törvényi feltételeit, és hogy ilyen esetben hogyan kell elszámolni pénzekkel és egyéb adományokkal.

Horváth Emese

Kapcsolódó tartalmak

Elfújta a szél premier party (Operettszínház, 2013. december 13.)

Czibulka Stella

Végtelen Szerelem (Madách Színház)

Nagy Péter

Zenés előadások a Szegedi Várjátékok programjában

Volf Anna

Hat felnőtt- és kilenc gyerekdarabot mutat be a tatabányai színház a jövő évadban

Sándor Petra

Gyüdi Sándort újraválasztották a Szegedi Nemzeti Színház élére

Volf Anna