Hírek, beszámolók

Réka, Koppány lánya: Tompos Kátya

Réka tán a legnépszerűbb szereplője az István, a királynak. Legalábbis a fiatalabb hölgyek körében mindenképp. Elég, ha arra gondolunk, hogy az öt évvel ezelőtti jubileumi előadás kapcsán rendezett castingon hány meg hány tehetségesebbnél tehetségesebb lány jelent meg, hogy ő márpedig Rékát szeretne énekelni. 

Az alkotói stáb, a zsűri tagjai lelkesen hallgatták meg századjára is a “Halld meg Uram a kérésemet…”-kezdetű opuszt, vagy éppen a “Nem vagyunk még Hozzád méltók…” kezdetű fohászt. Miben rejlik azonban e karakter mérhetetlen népszerűsége? Talán abban az éteri tisztaságban, amely ebből a figurából sugárzik, sugárzott, tulajdonképpen minden rendezésben? Vagy a gyönyörű akkordokban, a mindenki által könnyen énekelhető, vagy legalábbis annak hitt népdalokban? Vagy abban a drámaiságban, amit e két tűz közé szorult lány helyzete generál? Ő az a mesebeli királykisasszony, aki várja a herceget fehér lovon? Nem tudom, talán Réka alakja több ennél. A drámaisága épp abból fakad, hogy végül is, bár övé az erkölcsi győzelem, nem ér célt a darab végére, nem tud békét teremteni, a szembenálló felek ádáz küzdelme felőrli az országot, s az ő békére való felhívása mindvégig pusztába kiáltott szó marad. Az egyes rendezői elképzelések legfeljebb annyiban különböztek egymástól, hogy mennyiben voltak képesek árnyalni az éterien tiszta lány alakját.

A sokak által etalonnak tartott királydombi bemutató Rékája egy igen jellegtelen figura. Sajnos, ezt csak fokozta, hogy az István-szerephez hasonlóan Rékára is ráerőltették a munkamegosztást: Kovács Ottilia adta az arcát a szerephez, Sebestyén Márta csak a hangját. Kovács Ottilia színészi eszköztársa akkor elég szegényes volt még, s persze, valószínűleg az egész előadáson se javított volna sokat, ha Sebestyén Márta játsza is Rékát. 1990-ben ugyanis volt rá lehetősége, hogy ne csupán énekelje, hanem játssza is a szerepét, de a színpadon általa is egy tipikus népdal énekest láthattunk, egy szinte élettelen marionett bábuként mozgó alakot. Sebestyén Márta vitathatatlan ereje, népszerűsége a hangjában rejlett, abban, amin nemzedékek nőttek fel. A hanghordozókon őt hallgatva mégis elszáll minden kritika, amelyeket a színpadi hiányosságai váltanak ki. No de, nem is színésznőről van szó.

A kőszínházi ősbemutatón Kerényi Imre remek prózai színésznőket kért fel erre a szerepre. Kubik Anna és Götz Anna váltott szereposztásban játszották Rékát. A 2000-es bemutatón debütált Iglódi István felfedezettje, a táncos múlttal rendelkező, s Sebestyén Márta hangjához méltón éneklő Auksz Éva. A fiatal színésznő nagyon hamar a színház törzsnézőinek kedvence lett, több darabban is remek párost alkotva Tóth Sándorral. S Auksz Évában egyesült mindaz, ami korábbi Rékákban nem volt meg egyszerre: ő remekül játszotta és énekelte a szerepet. Ez az álom számára tizenkét éven át tartott, s a művésznő fájó szívvel búcsúzott tavaly a darabtól. Érdekesség, hogy Auksz 2002-ben öt egymást követő estén játszott három Szörényi-darabban az esztergomi bazilika előtti téren nyolc hónapos terhesen. A nézők vele együtt izgulták végig az előadásokat. Auksz Éva személyében végre egy hús-vér embert láthattunk. Iglódi rendezésében valódi emberi kapcsolatok jelentek meg. Tapintható volt a feszültség a keresztvíz alá hajló Réka, s az ezt megakadályozni igyekvő apa között. A dacos, szilaj lány szikrázó tekintete, aki még apjának is ellent mer mondani… De ugyanez a dac jelenik meg, amikor bátran Sarolt elé áll, hogy apja testét kikérje magának. Apjával való egymásra találása, őszinte ölelése a csata előtt igazán megható momentum. Istvánnal való duettje pedig az Iglódi-rendezésben gyönyörű szimbolikus képi világ. Az aranyló ruhában pompázó István mint Nap, s a Hold színeiben (ezüst, fehér, lila) tündöklő Réka keringenek egymást követve, de egymást így sosem utolérve a forgószínpadon. Mikor a Nap van fenn, a Hol lenn, s fordítva, ezzel is jelezve, szerelmük sajnos beteljesületlen marad. Auksz Éva babázása alatt Bodnár Vivien, a későbbi Gizella játszotta Koppány lányát, talán még több dacot, még több keménységet mutatva.

Emlélezetes volt A Társulat előadásában bemutatott István, a király Réka alakja is. Már e szerep kiválasztása is érdekes volt, hiszen a zsűri minden tagja, s a nézők többsége is Torma Emesét támogatta ebben a szerepben, s derült égből jött a villámcsapás, mikor Szikora János rendező, s egyben döntő szavű zsűrielnök bejelentette: ő inkább a karcos hangú Herczeg Flórában látja az izgalmasabb Réka lehetőségét. A nézők végül beláthatták, a rendező jól döntött. A kissé karcosabb hangú Réka olyan alakítást nyújtott, hogy mindenképp az akkori előadás egyik legerősebb, ha nem a legdrámaibb jelenete lett az apja holttestéért könyörgő lány jelenése. 

A mostani jubileumi előadás ebben a szerepben is nagy nevet ígért: Tompos Kátya bújik Réka szerepébe, s reméljük, olyan arcát tudja megmutatni Koppány lányának, amit eddig még nem láttunk. Erre minden esély megvan, hisz Tompos Kátya nagyon jó prózai színésznő, aki emellett nagyon egyedi hangjával is kitűnt már a közönség számára. S a szegedi nézők is ismerik, hisz maradandó élményt jelentett pár éve mind a My Fair Lady, mint a Valahol Európában-béli alakítása. 

Rechtenwald Kristóf

A kép az István, a király (I.K.3.0.) produkció hivatalos plakátja. A fotó Nánási Pál művész munkája

Kapcsolódó tartalmak

NERO

Stern Ágnes

Bond dalok szimfonikus köntösben a Margitszigeten

Buchmann-Horváth Emese

Made in Hungária CASTING!!!

admin

Fantom a Dóm téren

Buchmann-Horváth Emese

Kiválasztották a Veled, Uram! rockopera gyerekszereplőit

Utasi Nikolett