Hírek, beszámolók

Sarolt, István anyja: Udvaros Dorottya

Sarolt a színdarab egyik legárnyaltabb karaktere. Legalábbis, ha jó színészi játékot akarunk látni, akkor muszáj, hogy a fejedelemasszony több arcát is megmutassa a színésznő. 

Ez persze nem mindig sikerült az elmúlt harminc év alatt, a megformálók többsége egy-egy tulajdonságot ragadott ki – nyilván nem függetlenül a rendezői akarattól -, s ennek megfelelően néha nagyon is egysíkú Sarolt-ábrázolást láthattunk a színpadon. Így volt ez mindjárt az ősbemutatón is, ahol leginkább csak a keménység, kevélység jelent meg előttünk, s az anyai érzelmek igen csak háttérbe szorultak. Bármennyire is nagy színésznő volt Berek Kati, az ő Sarolt-alakítása nem adott hozzá sokat ehhez a karakterhez. Érdekességként megemlíthető, hogy Sarolt szerepére Szörényi Levente mindenképpen Kovács Katit szerette volna felkérni, de ezt Bródy János határozottan ellenezte. Bródy jelöltjével pedig Szörényi nem értett egyet, így végül kompromisszumos megoldásként, harmadik választásként jött Berek Kati neve a képbe. Kovács Katit később mégsem kerülte el ez a szerep. 1992-ben, a Sevilla-i világkiállítás záróakkordjaként bemutatott István, a király előadáson már ő játszhatta István anyját. Színészi játékánál erősebb volt énekhangi adottsága, a tőle megszokott táncdalénekesi stílus köszönt vissza Saroltként is. Szörényi ezt követően őt szemelte ki egy év múlva bemutatandó új műve, az Atilla, Isten kardja női főszerepére. A hun fejedelem első asszonyát, Rékát játszotta Kovács Kati az 1993-as bemutatón.

A színházba járó közönség szemében a karakterrel leginkább Császár Angela személye forott össze. 1985-től egészen 2012-ig, majd harminc éven át kisebb-nagyobb szüneteket leszámítva, különböző rendezésekben formázta meg Saroltot. A kőszínházi ősbemutatón Kerényi Imre rendezésében Szemes Marival és Hámori Ildikóval váltott szereposztásban játszott 1989-ig, több mint kétszáz alkalommal. S a híres 1990-es Népstadion-beli előadáson is ő alakította István anyját Koltay Gábor felkérésére. Ebben a kétféle előadásban még egy nagyon fiatal, energikus Saroltot vitt. Hangja már akkor is páratlan volt. Szacsvay Lászlóval és Benedek Miklóssal közösen vitt Budapest Orpheum nagy sikernek örvendett akkoriban, s számtalan szinkronszerep révén is megszerette őt a közönség. Császár Angelát később is megtalálta ez a szerep. 2000-ben, a millennium évében felújított István, a királyban Iglódi István szintén rá osztotta a nagy asszony szerepét. Énekhangja ugyanolyan szépen csengett, mint évtizeddel korábban, játéka pedig még összetettebb, még kiforrottabb lett. 2000-től 2002-ig, majd 2007-től 2012-ig szintén őt láthattuk Sarolt szerepében. Az utolsó szériában már nem a fiatal, energikus fejedelemasszonyt, hanem a sok mindent megélt, bölcs, idős anyakirálynőt láthattuk. A határozottság, keménység mellett meg tudta mutatni a szerető anyát is. A 2002-2007 közötti öt évadban Császár Angela helyett Pápai Erika játszotta Saroltot a Pesti Magyar Színházban. A zenés műfaj tőle sem állt távol, sőt. Gyönyörű, kristálytiszta hangjával, szintén egy lágyabb Saroltot mutatott nekünk. Az érző anyai szív és a felesleges brutalitás helyett azonban egy harmadik képet vitt bele ebbe a szerepbe: kecses, fejedelmi testtartásával, arisztokratikus játékával egy rideg uralkodónőt festett meg. A csíksomlyói szóló előadás Saroltját Kováts Kriszta játszotta. Az alakítást mindenképpen hiteltelenítette, hogy Kováts Kriszta partnere ugyanaz a Varga Miklós volt, akivel együtt játszott 1990 óta különböző István, a király-előadásokban, csak míg korábban a két művész férjet és feleséget alakított, addig Csíksomlyón anya-fia kapcsolat lett belőle. Kováts Kriszta Sarolt-alakítása túl “gizellásra” sikeredett.

2008-ban, Szikora János, a 25. éves István, a király rendezője a nyilvános castingon Éder Enikőnek, az erdélyi származású fiatal színésznőnek szavazott bizalmat. Az énekhangi hiátusokat ellensúlyozhatta volna a művésznő prózai játékának ereje. Azonban a rendező egy nagyon egysíkú Saroltot kért tőle. Az Éder által megformált nyers karakter egyszerűen nem volt szerethető. Túlontúl brutális jegyekkel felruházott Saroltot formázott meg. A színpadon egy rugdalozó, verekedős, mondhatni pszichopata nőszemélyt láthatott a közönség. Ehhez képest a 30. éves jubileum újra egy érdekesebb karaktert hozhat nekünk. Udvaros Dorottya szintén remek prózai színész, lágy, andalító énekhanggal. Több interjúban is elmondta már a közelmúltban, hogy ő is szeretné a figurából elsősorban a nőt, az anyát kihozni. Hogy ez mennyire sikerül neki, a hétvégén kiderül.

Rechtenwald Kristóf

A kép az István, a király (I.K.3.0.) produkció hivatalos plakátja. A fotó Nánási Pál művész munkája

Kapcsolódó tartalmak

Visszatér a Broadway-re a Jézus Krisztus Szupersztár

Volf Anna

Luxemburg grófja árverés és premier

Buchmann-Horváth Emese

10 éves Az operaház fantomja – villáminterjúk

Mezőfi Orsolya

Nádasi Veronika – Mirage

Kiss Brigitta

Színházat neveznek el Stephen Sondheimről

admin