Hírek, beszámolók

Shakespeare jegyében Miskolcon

Shakespeare jegyében telik majd a Miskolci Nemzeti Színház 2014/2015-ös évada.

Petőfi Sándor a „teremtés felének” nevezte a nagy angol drámaírót, akinek műveit nemzedékről nemzedékre irodalmunk legjelesebbjei fordították-fordítják magyarra, Kazinczytól Vörösmartyn, Petőfin, Aranyon, azután Kosztolányin, Babitson, Szabó Lőrincen és Radnótin át egészen Mészöly Dezsőig vagy Nádasdy Ádámig. Shakespeare bő kétszáz esztendeje tart tükröt a magyar irodalomnak és színháznak – több mint elegendő ok ez arra, hogy az egész évadot átszövő programsorozattal tisztelegjen a színház a négyszázötven éve született költőóriás előtt.

A 2014/2015-ös évad Shakespeare-programsorozatának nyitóeseménye a IV. Henrik bemutatója lesz. Az egész éves kísérőprogramokról (kiállítás, filmvetítés, koncert, meghívott előadások) a következő évad elején részletesen tájékoztatják a nézőket.

Bemutatók:

NAGYSZÍNHÁZ

William Shakespeare: IV. Henrik (királydráma)
Bemutató: 2014. október
2009-ben a nagyestélyis, szmokingos úri közönség az Operabálra igyekezett. Az út túloldalán a hajléktalanok tüntettek. Dobokkal, zászlókkal. Ez a nyitóképe a miskolci előadásnak. Történelmi játék mai keretben. Shakespeare egyik legszínesebb királydrámája egy ország megosztottságáról, apák és fiúk konfliktusáról szól. A hatalmi harcok zaját pedig egy nagyhasú, bájos, romlott öregúr, bizonyos Sir John Falstaff nevetése kíséri.

„A gondolat az élet rabja csak,
Az élet pedig az idő bohóca…

Shakespeare-nek talán a legmerészebb szerkezetű műve, megcáfolása minden dramaturgiai egységelméletnek. Két cselekvény, két főszereplő körül… egymással alig érintkezve, úgy halad mint két egymás melletti folyó, mely a végén ugyanazon a helyen fut a tengerbe” (Schöpflin Aladár)

Főbb szerepekben: Gáspár Tibor, Szegedi Dezső, Rusznák András, Simon Zoltán, Zayzon Zsolt, Fandl Ferenc, Simkó Katalin, Seres Ildikó
Rendező: Kiss Csaba

Lehár Ferenc: A víg özvegy (operett)
Bemutató: 2014. október
Előbemutató: 2014. június 6.
Bajban a haza! Ponteverdo, a kis balkáni állam elszegényedett. Európa fővárosában lévő külképviseletük a csőd szélén áll. Közeledik a nemzeti ünnep, a hagyományos bált meg kell rendezni, de hát már pezsgőre is alig…Az egyetlen remény Glavari Hanna, egy dúsgazdag bankár özvegye, akinek jelentős vagyona megmenthetné a követséget és talán az országot is. Mindenki őt várja, az ő pénzére utazik. Jön? Nem jön? És ha jön, beválik-e a terv, aminek kulcsfigurája Danilovics Daniló, Hanna régi nagy szerelme?

Lehár Ferenc operettjét Bécsben 1905-ben, Budapesten 1906-ban mutatták be nagy sikerrel, és azóta operett- és operaszínpadokon egyaránt játsszák – állítólag nincs olyan este a földön, hogy valahol ne lenne műsoron. A szenvedélyes történetet Rusznyák Gábor rendezésében, Debreczeni Borbála meglepő díszletében kerül színre, Lehár csodálatos dallamaihoz méltó zenei kiállításban.

Főbb szerepekben: Eperjesi Erika / Seres Ildikó, Dániel Gábor / Ódor Kristóf, Szatmári György, Jancsó Dóra / Lukács Anita, Vadász Zsolt / Kóbor Tamás
Rendező: Rusznyák Gábor

Giuseppe Verdi: Rigoletto (opera)
Bemutató: 2014. november
Rigoletto, a mantuai herceg udvari bolondja mindenben kiszolgálja urát – az örökké szereleméhes herceg minden parancsát teljesíti. Csakis egy nőt félt tőle: saját naiv, tiszta leányát, Gildát, akit eltitkol a herceg elől. Szerencsétlenségére a herceg mégis szemet vet a lányára, és bár Rigoletto mindent megtesz, hogy megvédje őt, Gilda szerelmes lesz a neki álnéven udvaroló hercegbe. Egy szörnyű átok teljesedik be – és bárhogyan küzd is ellene Rigoletto, nem menekülhet végzete elől.

Verdi három nagy, érett remekműve közül az egyik a Rigoletto. A librettót Francesco Maria Piave írta Verdi jegyzetei és Victor Hugo A király mulat című színdarabja nyomán. Az osztrák cenzúra eleinte nem engedte bemutatni az operát, mert úgy találta, hogy egy uralkodót (a korai változatban I. Ferenc francia királyt) nem ábrázolhatnak ilyen bűnös lélekként a színpadon. Verdi átnevezte a szereplőket, így az operát bemutathatták – hatalmas sikert aratott, azóta pedig állandó repertoárdarab a világ operaházaiban.

Rendező: Szőcs Artur

László Miklós: Illatszertár (vígjáték)
Bemutató: 2014. december
1937 Karácsonya, Budapest. Hammerschmidt Miklós Váci utcau illatszertárában sok a vevő, fogynak a kölnik, parfümök, szájvizek, az üzletben mégis feszült és ideges mindenki. A főnök kötözködik, váratlanul kirúgja legjobb alkalmazottját, Asztalos urat, pedig Asztalos úr épp most akarta megkérni egy lány kezét, akivel már hosszú ideje levelezésben áll. Mi lehet a háttérben? A fogkrémes tubusokkal állítólag manipuláló, elviselhetetlen Balázs kisasszony intrikája? Netán a gazdasági válság? Családi problémák? És mi dörren akkorát az éjszakai üzlet sötétjében?

László Miklós 1937-es vígjátékában szerethető kisemberek küzdenek a megélhetésért és egy csipetnyi boldogságért. A főként kabarészerzőként ismert író a darab bemutatója után nem sokkal, a zsidótörvények életbe lépésekor elhagyta az országot és Amerikába emigrált. Az Illatszertár a legismertebb darabja, egy finom humorú, békebeli szerelmes mese, az egyik legkedvesebb történet, amit valaha magyar színpadra írtak.

Főbb szerepekben: Szegedi Dezső, Ullmann Mónika, Rusznák András, Szatmári György, Jancsó Dóra
Rendező: Szabó Máté

Móricz Zsigmond: Erdély (színmű)
Bemutató: 2015. február

Móricz Zsigmond regénye alapján színpadra alkalmazta: Ari-Nagy Barbara

Hogy lehet egy országot jól vezetni? Keleten vagy Nyugaton van egy kis nemzet jövőjének záloga? Mit jelent a hatalom, ha százféle érdeknek kell megfelelni?
Móricz három kötetes történelmi regénye csupán néhány évet mutat be Erdély történetéből, de belesűríti egy egész nemzet sorsát. Báthory Gábor és Bethlen Gábor áll a cselekmény középpontjában, két eltérő jellem, két politikai filozófia, két férfitípus. Uralkodásuk véráztatta krónikáját törökök, oláhok, magyarok, székelyek, szászok reformáltak és katolikusok, nők és férfiak egymást-pusztítása teszi ki, amit Móricz gigantikus tablóban állít elénk.
A regény színpadi változata e nagytotálnak csupán egy részét tudja kiragadni, mégis megrendítő képet ad az örökös megosztottságról, egy nagy fejedelem születésének történelmi és magánéleti hátteréről.

Főbb szerepekben: Zayzon Zsolt, Harsányi A
ttila, Pásztor Pál, Dénes Viktor, Simon Zoltán, Szatmári György, Märcz Fruzsina, Máhr Ági

Rendező: Keszég László

KAMARASZÍNHÁZ

Örkény István: Tóték (tragikomédia)
Bemutató: 2014. október
Tóték egyetlen fia az orosz fronton harcol. Egy nap levél érkezik tőle, melyben értesíti drága szüleit, hogy parancsnoka, Varró őrnagy kéthetes betegszabadságát náluk fogja eltölteni, a fenyőillatú Mátraszentannán. Tóték lázasan készülnek a vendég fogadására, mert ettől függ, hogy fiuk túléli-e a háborút, vagy megfagy a hómezőn. Az őrnagy megérkezik, és Tóték ettől kezdve délben reggeliznek, éjjel dobozolnak, szemükbe húzzák a tűzoltósisakot és megpróbálnak nem gondolni semmire. Csakhogy egy idő után nehéz megakadályozni, ha valami az embernek eszébe akar jutni.

„Ha igaz, hogy életünk a remény és reménytelenség ingajátéka, akkor maga a létezés nem abszurd, csak azzá válhatik, bizonyos helyzetekben, korszakokban, időpontokban. Amikor már reménytelenül cselekszünk, akkor az a cselekvés abszurd. Én azt vallom – és ezt példázzák a Tóték -, hogy az ember egyetlen kiútja a tett.” (Örkény István: Levél a nézőkhöz)

Főbb szerepekben: Görög László, Szatmári György, Nádasy Erika, Czakó Julianna
Rendező: Béres Attila

Henrich von Kleist: Az eltört korsó (komédia)
Bemutató: 2014. október
Előbemutató: 2014. június 6.
Ádám, a falusi bíró, kótyagosan ébred – érzi, hogy rossz napja lesz. Fáj a feje, titkárától pedig megtudja, hogy Walter törvényszéki tanácsos úton van ellenőrizni a munkáját. Ráadásul már az ajtóban tolonganak a falusiak, akik mind azért jönnek, hogy derítsen fényt a titokra: ki járt este Évánál, a fiatal, gyönyörűszép leánynál? A lány szerelme dúl-fúl, anyja ki akarja tagadni, Éva viszont csökönyösen hallgat. Az első és legfontosabb bizonyíték egy eltört korsó… Ilyen igazságos és okos bíró mellett biztosan rábukkannak a tettes nyomára! Vagy mégsem?

Az eltört korsó Heinrich von Kleist, a német romantika egyik legfontosabb drámaírójának vígjátéka, melyet maga Goethe mutatott be először weimari színházában 1808-ban. A hatalomról és az azzal való visszaélésről szóló mulatságos őskrimiben szerencsére hamar kiderül, hogy ki a bűnös – a kérdés csak az, hogy megússza-e a büntetést vagy sem.

Főbb szerepekben: Gáspár Tibor, Simon Zoltán, Györgyi Anna, Czakó Julianna, Rusznák András
Rendező: Szőcs Artur

Pintér Béla – Darvas Benedek: Parasztopera (parasztopera)
Bemutató: 2014. december
Pintér Béla a kortárs magyar színház egyik legmarkánsabb egyénisége: színész, rendező, író és társulatalapító egyszemélyben. Tíz éve írt Parasztopera című darabja ugyancsak több műfaj keveréke: az opera, a ballada és a krimi elemeit vegyítő történetet a szerző – állítása szerint – nagymamájától hallotta, aki úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel esett meg.
A Balogh család a fiú esküvőjére készül, amikor titokzatos idegen csöppen be a lakodalomba: egy messziről jött „kovboj”, akinek sok a pénze, és akinek megérkezése felszínre hozza a vőlegény és a menyasszony családjának titkait. Hazugság, vérfertőzés, gyilkosság és szenvedély: a darab a legősibb vétkekig nyúl vissza, a népballada, a görög dráma és a Tízparancsolat közös gyökereiig; Darvas Benedek pedig az erdélyi népdal, a barokk és a rock műfaji jellegzetességeiből kiindulva meglepő zenei formát ad a megrendítő és mégis sokszor vicces történetnek.
A Parasztopera meghökkentő darab meghökkentő formában a modern mesék kedvelőinek.

Főbb szerepekben: Dénes Viktor, Györgyi Anna, Varga Zoltán, Czakó Julianna, Harsányi Attila, Szabó Irén
Rendező: Rusznyák Gábor

Hamupipőke (mesebalett)
Bemutató: 2014. szeptember
Éjfélt üt az óra, és a csodaszép lány elmenekül a bálból, ahol a herceggel táncolt. Nem marad utána más, csak egy cipellő – a herceg ezzel járja a vidéket és keresi titokzatos szerelmét. Vajon megtalálhatja-e?
Egy klasszikus mese a Miskolci Balett előadásában, gyerekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek.

Koreográfus: Kozma Attila

Cimarosa: Titkos házasság (vígopera)
Bemutató: 2015. január
A gróf, aki pénzért az idősebb leányt venné feleségül, hirtelen szerelemre lobban annak húga iránt, akinek már van udvarlója, csakhogy arra közben a vénlány nagynéni vetett szemet – mennyi gond és micsoda zűrzavar is az, amit mind közönségesen szerelemnek nevezünk… Féltések és ígéretek, vágyak és komiszságok útvesztőjében botladozunk, de szerencsére Cimarosa mester tudja: a sok-sok mulatságos fordulat és igen-igen vidám muzsika után talán mégis elhisszük, hogy a végén akár jól is járhatunk.

Rendező: Hábetler András

Robin Hood (zenés játék)
Mándy Iván regénye alapján színpadra alkalmazta: Deres Péter
Bemutató: 2015. február
Barátság, hűség, szerelem, árulás, hősiesség, szadabságvágy és rengeteg kaland: ez a Robin Hood, gyermek- és fiatalkorunk egyik legkedvesebb irodalmi élménye. A „sherwoodi erdő betyárjának” történetét most új felfogásban, Deres Péter adaptációjában, a miskolci színház tehetséges zeneszerzőjének, Nagy Nándornak dalaival láthatja a közönség.
„Éljen Robin Hood! Éljenek a szabad britek!”

Rendező: Szőcs Artur

JÁTÉKSZÍN

Roland Schimmelpfennig: Nő a múltból
Bemutató: 2014. szeptember
„Én tizenhét voltam, te húsz, és megesküdtél nekem, hogy mindig szeretni fogsz. Most azért jöttem, hogy emlékeztesselek.”
21. századi történet a bosszúról, az őrült szerelemről és a kimondott szó felelősségéről.

Rendező: Szabó Máté

Samuel Beckett: Godot-ra várva (abszurd- és Isten-dráma)
Bemutató: 2014. szeptember
A világirodalom forradalmi drámája, mellyel a huszadik század közepén az ír szerző megújította a színműirodalmat. Főszerepben két elveszett ember, két bohóc, akik ki tudja, mióta várják hiába a titokzatos Godot urat egy fa tövében. Nem adják fel, mert érzik, hogy nagy szükségük van rá, bár maguk sem tudják, pontosan mit várhatnak tőle – az úrtól, akinek a nevét úgy lehetne lefordítani, hogy „Istenke”.

Rendező: Keszég László

Goldoni: A legyező (vígjáték)
Bemutató: 2015. február
Az eredei mű tíz színészre és egy legyezőre íródott. Fordulatos, vérbő komédia, amelyet némi kis módosítással akár ugyanaz az öt színész is el tud játszani. Mindenki két-két figurát alakít, egy szegényt és egy gazdagot. Öten a napi megélhetésért, a jólét morzsáiért küzdenek, egyik szerepükben, a másikban pedig a Velence környéki „urak” kifinomult, intrikákat és szerelmi kalandokat kergető életét élik. Ugyanaz az ö
t színész – egyetlen kalapváltással, jelmezjelzéssek. (És néha kiesnek mindkét szerepükből – de ez már az előadás titka.)

Rendező: Kiss Csaba

Füst Milán: Boldogtalanok (színmű)
Bemutató: 2015. április
„Hogy írta én a Boldogtalanokat? 1913-ban egy öt – vagy hatsoros hír jelent meg „Az Est” lapban „Két leány egy legény” címmel. Mikor ezt elolvastam, arra gondoltam, hogy íme, milyen kitűnő drámai anyag ez. Egy siket asszonnyal kezdtem, a nyomdász anyjával… – de mit is részletezzem? El kell olvasni a drámát, akkor majd kiderül, hogy mi csináltam ebből a hat sorból.”(Füst Milán)

Rendező: Szabó Máté
 

Kapcsolódó tartalmak

Miss Saigon – Három estén át szólt Sopronban a szaxofon

Utasi Nikolett

A bábjátékos a Nemzeti Színházban vendégszerepel

Buchmann-Horváth Emese

Sheryl Crow musicalt ír

Volf Anna

Hirtelen, a Nő! – Nagy Sándor zenés estje

Volf Anna

Kristin Chenoweth az American Idolban

admin