Interjúk

„Szerintem mindenki egy kerek egészet alkot!”

 
2011. május 14-én Budapesten, a XIII. kerületi Sport Templom, az egykori Csodák Palotája helyén levő sportcentrum kis színháztermében volt első önálló koncerted – élő zenével, ismert slágerekkel és néhány saját dallal. Hogyan fogadták a rajongóid ilyen irányú próbálkozásod?

Érzésem szerint egy kis kétkedéssel, ami teljesen érhető, hiszen már láthattak egy-két szerepben a színpadon, de ez most más, egy másik műfaj, az éneklésnek egy  poposabb vonala. Egyszer csak azt látják, hogy a színészi szerepek mellett koncertezek… szerintem ez fura dolog lehet!(nevet-a szerk.) Ugyanakkor, nekem ez egy régi álmom és örülök, hogy sikerült megvalósítanunk és természetesen gőzerővel dolgozunk a folytatáson!
 
A raktárszínházbeli „Impro és Kontra” egyik szereplőjeként szinte csak improvizálás a feladatod. Szeretsz improvizálni „normál” színpadi darabban is?
Természeten nagyon szeretek improvizálni, de nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nagyon veszélyes vizekre terelheti az embert! A „Szentivánéji álom” c. musical szerkezetének köszönhetően már régótafeszegetem a határaimat, hiszen szerintem az improvizálás erről is szól…Ugyanakkor soha nincs két ugyanolyan szituáció, és ebben rejlik a szépsége! A szuper négyes csapat: Peller Anna, Vágó Bernadett, Szabó Dávid és jómagam. Régóta dolgozunk már együtt, és amellett, hogy jó kollégák, nagy jó barátok is vagyunk!
 
Fiatal korod ellenére számos sikerszerepet tudhatsz már magad mögött, hogy csak a legismertebbeket említsem: a Vámpírok bálja Alfrédja, aztán a Budapesti Operettszínháznál a Szentivánéji álomban Puck és Dudás, a Víg özvegyben Sebastian Cascade, a Szépség és Szörnyetegben Lefou, az Oltári srácokban Juan stb. De nem elhanyagolható momentumok a budapesti Piccolo Színház társulatával előadott darabok sem. Fontos-e még számodra a Piccolo Színház és társulata? Szép emlékként őrzöd lelkedben ezt az időszakot?
Olyannyira fontos, hogy a budapesti színházi debütálásom FINCZA ERIKÁNAK, Miklós Tibornak és Demeter Gyurinak köszönhető, kik a Piccolot vezették. Megpróbáltuk a lehető legjobb előadásokat tető alá hozni. S bátran mondhatom, hogy nagy sikerrel! Nem volt elég ismert és felkapott színház,de ettől függetlenül nagyon jó hangulatban telt az-az időszak, és nagy sikereket arattunk.
 
Az Operettszínházban március 25-én bemutatott „Egy éj Velencében – avagy a golyók háborúja” vígopera rendhagyó előadásában Testaccio velencei szenátort alakítod. Mennyire nehéz vagy furcsa játszani a különleges jelmezben?
Már a próbaidőszak korai szakaszában elkezdtünk ezzel a dologgal foglalkozni. Maga a jelmez kissé korlátozza a mozgásodat, a játékodat, egyszerűen hozzá kellett szokni, hogy úgy kell viselned mintha a testrészed lenne.
 
A Pesti Magyar Színházban időszakosan „futó” Vámpírok báljában Alfrédot, a hősszerelmes fiatal vámpírkutatót. alakítottad. Miért nem vagy látható a darabban most már lassan két éve?
Az operettszínházas elfoglaltságaim miatt egyszerűen már lehetetlen volt összeegyeztetni a kettőt. Ettől függetlenül nekem nagyon fájt a szívem ezért a szerepért. De ilyen az élet! Nagyon sokat tanultam, nagyon sok mindent megmutathattam magamból a darab, a szerep által. Alfréd egy kicsit esetlen, visszafogott fiú, én az ellenkezője. Inkább határozott és irányítóbb típus. Életem egyik legizgalmasabb próbaidőszaka volt…
 
Jézus Krisztus Szupersztár – Simon szerepében láthatunk a színpadon, nagyon sokat táncolsz, énekelsz, a jelmezed igencsak modern. Hogy érezted magad a szerepben?
Imádom Simont játszani! Szerintem egy lendületes, magával ragadó figura. Köszönettel tartozom az Operettszínháznak, hogy engedélyezték a Madách Színházban való szereplésemet, és köszönet a Madách vezetőségének, hogy ragaszkodtak hozzám. A Jézus Krisztus Szupersztár minden idők egyik legjobb darabja. Imádom a zenéjét! És tanulsága is volt, mert gyakorlatilag végig táncolod az előadást. Észnél kell lenned, hogy miként osztod be az energiáid.
 
Mondhatni, hogy „karakterednek megfelelően” sok a fiatalos, humort sem nélkülöző alakításod. Ugyanakkor rendkívül drámaian tudod megformálni Ben szerepét a Rebeccában.Lelked melyik bugyrából vetted elő a „figurát”? – Létezik egy drámai Sánta László is?
Szerintem mindenki egy kerek egészet alkot! Abba minden beletartozik: szomorúság, vidámság, drámaiság… van 2-3“hangulattípus”, ami közelebb áll hozzád, mert olyan vagy nagyrészt az életben is. De ettől függetlenül a többi is benned van. Ben karaktere kifejezetten nehéz volt, néha még a rendező, Béres Attila is bajba került aszereppel, nagyon sokat dolgoztunk, csiszoltunk rajta, de a sok munka meghozta a gyümölcsét! Az előadásnak számomra nem az címe, hogy Rebecca, hanem az hogy Ben! Megpróbálok úgy játszani, hogy azokban a percekben én legyek a főszereplő. Mindig eljön az a pillanat, hogy: De jó! Ma Rebecca van! majd a pánik: Úristen! Ma Rebecca van! Mert bár nem sokat vagyok színpadon, fizikailag sokat kivesz belőlem…
 
Nagyon közel állnak hozzád a rajzfilmek, mesék, a gyermekeknek szánt történetek? Mert nem lehet véletlen, hogy gyakran énekelsz, szinkronizálsz rajzfilmekben, mesemusicalekben játszol (például: Szépség és Szörnyeteg, Musicalmesék, Dzsungel könyve stb.).
Igen! Attól, hogy nő a szakállam, még egy nagy gyerek vagyok, nagyon szeretem az egész estés Disney rajzfilmeket. Már egész kiskoromban eldöntöttem, hogy hangommal szeretnék foglalkozni. És az életem tényleg úgy alakult, hogy több színházban játszhatok, énekelhetek és mellette szinkronizálhatok is. Voltam már rajzfilm főhős, mellékszereplő, énekeltem pár főcímdalt, de vokáloztam is… Mindegyiket nagyon szeretem. Például az elmúlt napokban a Minimax győri Gyermekstrandjának főcímdalát énekelhettem fel.
 
Az „uborkaszezonra” már lekötöttél két vidéki előadást. Mindkettő a Dzsungel könyve, amelyben Mauglit játszod. Láthatnak máshol, más szerepben, esetleg koncerten is a nézők, a rajongók a nyáron?
Augusztus elején lesz „A Tihanyi visszhanglány” című produkció Szentendrén, amit már pár évebemutattunk a Tihanyi NyáriJátékokon. Augusztusban kezdek el próbálni Tatabányán, a „Légy jó mindhalálig” c. musicalben fogom játszani TörökJÁNOST. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy 1992-ben ez volt az első színdarab amiben szerepeltem, mint Nyilas Mihály.Tulajdonképpen ennek a színdarabnak köszönhetem, hogy beleszerettem a SZÍNHÁZ világába és végül színész lettem! Októberben lesz a bemutatója a Jászai Mari Színházban.
 

 

Bursics Viktória

2011. május 26.
 

Kapcsolódó tartalmak

10 éves a Vámpírok bálja

Buchmann-Horváth Emese

Kecskeméti Katona József Színház: tizennégy bemutató az új évadban

Volf Anna

A Love Never Dies Magyarországon?

admin

Új pályázati kiírás az Operettszínház élére

Sándor Petra

Hat felnőtt- és kilenc gyerekdarabot mutat be a tatabányai színház a jövő évadban

Sándor Petra