Kitekintő

Tavaszébredés – Az eredeti Wedekind-műről

Frank Wedekind: A tavasz ébredése

Benjamin Franklin Wedekind 1864-ben született Hamburgban. Szülei jogi pályára szánták, de őt jobban érdekelte a németországi bohémélet, művészvilág. Első drámái közül a legsikeresebb A tavasz ébredése lett. Igazi botrányszerzőnek számított, túlzottan groteszk, cinikus és kegyetlenül őszinte hangneme miatt. Legismertebb művei a Lulu drámák (A föld szelleme és a Pandora szelencéje). Utat nyitott az expresszionizmusnak, Brechtnek és követőinek, bár ő maga egyik irányzathoz sem sorolható. 1918-ban vakbélgyulladás okozta a halálát.

A mű cselekménye:

A 3 felvonásos tragédia alapvetően egy olyan elnyomó társadalmat mutat be, melyben a gyermekek nem tudnak kibontakozni, és emiatt végzetes lépésekre szánják el magukat. Mivel a dráma erőteljesen a szexualitásra koncentrál, hosszú időre betiltották (ettől függetlenül természetesen játszották, erősen cenzúrázott változatban).

A főszereplő lány, Wendla Bergman, épp most töltötte be 14. életévét. Fiatal kora ellenére már másodszorra lesz nagynéni. Édesanyjától próbálja megtudakolni hogyan is lesz a gyerek, ám igazi magyarázatot nem kap.

A másik főszereplő Melchior Gabor, 15 éves fiú, aki korához és barátaihoz képest rendkívül érett. Egyedi és megdöbbentő gondolati vannak az életről, ráadásul ateistának vallja magát. Ő világosítja fel barátját, Moritz Stiefelt is az élet dolgairól.

Melchior és Wendla kisgyermekkorukban sokat játszottak együtt, de mióta külön iskolába járnak, nem igazán találkoznak. Egyszer az erdőben mégis egymásba botlanak, és ismét kapcsolatba kerülnek egymással. Wendla és barátnője, Thea odavannak Melchiorért, míg a harmadik lány, Martha inkább a „melegebb pillantású” Moritzot kedveli. Egy bizalmas beszélgetésük során kiderül, hogy Marthat otthon bántalmazza az apja, az anyja pedig semmit nem tesz ellene. Wendla ezen felbuzdulva megkéri Melchiort, hogy üsse meg egy bottal, mert őt még sohasem bántották, de tudni szeretné milyen érzés. Melchiorban elszabadulnak az indulatok és végül két kezével kezdi ütlegelni a lányt. A fiú a történtek után nagyon nehezen fogadja Wendla közeledését, de a szénapadláson nem tud uralkodni ösztönein és magáévá teszi a lányt.

Mindeközben Moritz az iskolával küszködik, a bukás fenyegeti, és ezt nem meri bevallani a szüleinek. Melchior édesanyjához fordul segítségért: egy levélben pénzt kér tőle, hogy Amerikába utazhasson. A nő ugyan a kért pénzt nem tudja megadni Moritznak, de feltétlen támogatásáról biztosítja őt. Moritz teljesen elkeseredik és elhatározza, hogy öngyilkos lesz az erdőben, hiszen már senkire sem számíthat. Ekkor azonban egy nagyon különleges lánnyal, Ilsével találkozik. Ilse nem lakik otthon, különböző művészeknél húzódik meg, most épp Priapiában él. Moritz csodálja bátorságáért és irigyli őt, bár a lány élete sem tökéletes. Ilse felajánlkozik neki, de Moritz visszautasítja őt, tanulásra hivatkozva. A fiú fejbe lövi magát, miután Ilse otthagyja őt. A lány visszamegy a fegyverért, és magához veszi emlékként.

A tanárok találnak egy levelet, amit Melchior írt Moritznak a női nemről és a szexualitásról. Kicsapják az iskolából, a szülei pedig javítóintézetbe küldik. Itt levelet kap Wendlától, melyben a lány bevallja, hogy terhes és találkozóra hívja őt.

Bergmanné kérdőre vonja lányát, és nem hajlandó bevallani, hogy hibázott, mikor nem világosította fel Wendlát. A gyereket elvetetik, de Wendla belehal az abortuszba.

Melchior a Wendlával megbeszélt találkozóra tartva belebotlik egy sírba a temetőben. A sír Wendláé, így tudja meg a fiú, hogy mi történt vele. Moritz szellemként jelenik meg előtte, és mesél neki a halál utáni életről. Megpróbálja rávenni Melchiort, hogy ő is ölje meg magát. Szerencsére a titokzatos Álarcos férfi még épp időben érkezik, hogy lebeszélje a fiút az öngyilkosságról, és megmentse őt.

 

Berze Nóra

Kapcsolódó tartalmak

Gladiátor musical főpróba

Sándor Petra

A Bohémélettől a Bohém Castingig

Buchmann-Horváth Emese

Elhunyt Magasházy István

Sándor Petra

Musicalszerepben az egykori tinisztár

admin

I.K.3.0. – Közönségtalálkozó a REÖK-palotában

Rechtenwald Kristóf