Interjúk

Toldi, premier előtt – interjú Andrádi Zsanettel és Csengeri Attilával

Az Arany János egyik leghíresebb művéből írt zenés költemény ősbemutatójára 2012. március 23-án a RaM Colossuemban kerül sor a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül. A premiert megelőző sajtópróbáról természetesen a Viva la Musical! sem hiányozhatott. Az előadással kapcsolatos gondolataikról,a próbafolyamat során szerzett élményeikről és a közelgő premierről beszélgettünk a darab két ,,hangjával”, Andrádi Zsanettel és Csengeri Attilával.

VLM: Milyen érzések kavarognak bennetek a premier előtti napokban?

A.Zs.: Nehéz kérdés, hiszen ez egy teljesen más típusú előadás, mint amikben eddig részt vettem. Ebben a darabban az öt hang egyikét játszom, s ezek a karakterek úgymond nem kapnak olyan nagy teret a színészi játék kibontakoztatására. Én ennél sokkal szenvedélyesebb, mondhatni izgágább alkat vagyok. De alig várom a bemutatót, mert jó érzés azokkal az emberekkel játszani, akiket szeretek. Lehet közhelyesen hangzik, de nagyon ritka az olyan produkció, ahol az emberek ennyire szeretik egymást.
Cs.A.: Az új hely, a jelmezek valamint az utolsó pillanatban történt zene- és szövegváltoztatások járnak leginkább a gondolataimban. Ugyanis a díszletek, mozgások és térformák csak akkor váltak véglegessé, amikor már a RaM Colosseumban próbáltunk. Tehát mondhatjuk azt, hogy a két hónap alatt betanult darabot most 3-4 nap alatt újrarendeztük. Emiatt volt bennem egy kis zabszem, de most, hogy láttam a másik szereposztás próbáját, megnyugodtam, és elég bíztatónak látom a végkifejletet. Természetesen voltak olyan napok, amikor kétségeim akadtak efelől, de az a lényeg, hogy profik állnak a színpadon, és tudom, hogy a végeredmény csak jó lehet. A sajtópróba alkalmával láttam először nézőként a darabot, és azt kell mondjam, hogy nagyon biztató és szép dolgok vannak születőben.

VLM: Van bennetek némi izgalom?

A.Zs: Egyfajta egészséges izgalom természetesen van bennem; másrészt nyugodt vagyok, hiszen nagyon szeretem azokat az embereket, akikkel most együtt játszom.
Cs.A.: Persze, anélkül ezt nem is érdemes csinálni. Alapvetően nem vagyok nagyon izgulós, de a végleges helyszín picit bekavart, ugyanis ahol eddig próbáltunk, ott sokkal nagyobb hely volt. Féltünk attól, hogy esetleg a RaM Colosseum színpadán nehezebbek lesznek a mozgások, a díszletváltások, de ezek a félelmek mostanra már leülepedtek. Szerencsére a mai próbán is minden rendben zajlott. Az hogy látom, hogy a másik csapat igen szép színvonalon teljesített – pedig ez tényleg csak egy próba volt -, nos rám ez nyugtatólag hat. Látszik, hogy mindenki érti a dolgát.

VLM: Miben érzitek eltérőnek a Toldit a többi darabtól, amiben eddig szerepeltetek?

A.Zs.: Leginkább énektechnikailag érzem másnak ezt a darabot a többi szerepemhez képest. Azt gondolom, hogy az én hangom nem annyira népies és autentikus, mint ahogy azt a darab olykor megkövetelné, de mindenképpen kihívás számomra ebbe a zenei stílusba való beilleszkedés.
Cs.A.: A Toldi színpadra állított változata nem fut be egy teljes ívet, hiszen nem lehet az egész Arany János művet a színpadra vinni. Emiatt úgymond képekből, képszerű jelenetekből áll a darab. Ezen kívül a szerepemet tekintve a megszólalásaim főként narrációk. Az öt hang mellett a színpadon jelen van egy Lány, aki prózai vonalon képviseli ezt a szerepkört, mi pedig énekben visszük tovább a vonalát a történetnek. Mesélők vagyunk, szinte felülről kerülünk bele Toldi Miklós történetébe. Egy fontos újítás a darabban – amely már az első pillanattól kezdve érthetővé válik a néző számára -,hogy a táncosok testesítik meg a szereplőket testileg, ruházatban, mi pedig a lelküket és a hangjukat adjuk. Ez a párosítás teszi érdekessé a darabot. Ebben egyedül Toldi Miklós kivétel, mindenki úgymond kettőzve van. Ami engem illet, csupán egyszer lépek ki a narrátor szerepéből, amikor is a király karakterét öltöm magamra. Azonban meg kell találni az egyensúlyt a kettő között: királyként sem szabad soknak lenni, hiszen nem egy teljes szerepet játszom, ugyanis – mint azt már említettem – van egy táncos alteregóm. Ehhez hasonlót még nem játszottam színpadon. Nagyon érdekes dolog ez, kezdetben féltünk is tőle ,mivel nem kell effektíve színészkednünk, egy embert teljes egészében megtestesítenünk.

VLM: Miért ajánlanátok a nézőknek a darabot?

A.Zs.: Szerintem azért érdemes megnézni a darabot, mert aki olvasta az eredeti művet az most megtekintheti azt egy teljesen más felfogásban. Emellett egy elképesztően látványos előadásról van szó. Az Experidance miatt különösen ajánlanám! Nagyon szeretem és tisztelem őket. Magyarországon egy egyedülálló, szeretetre méltó csapat, akik nem utolsó sorban iszonyat tehetségesek.
Cs.A.: Azért ajánlanám, mert ez egy gyönyörűen megzenésített Arany János költemény, amely egyben korrajz Nagy Lajos király uralkodásáról. Segítségével sok mindent megtudhatunk magáról a főhősről, Toldiról: az emberségéről, a három próbájáról (amely által a mesevilág is megelevenedik a színpadon) és férfivá válásáról. A darabban felfedezhetjük a mai világ megpróbáltatásait is: hogy Miklós ennyi áskálódás és ármánykodás közepette is ember tud maradni. Szerintem ez egy tanulságos mese. Egyrészt ezért fontos, hogy a gyerekek, fiatalok is eljöjjenek megnézni, másrészt ez egy kötelező olvasmány, s hátha így nagyobb kedvet kapnak a mű elolvasására. Héttől kilencvenkilenc éves korig bárkinek bátran ajánlom!

József Krisztina
Fotó: Schmidt Barbara (Rana)

Kapcsolódó tartalmak

NINE világpremier Londonban – képekkel!

admin

Nyerj Glee cd-t! – Facebook nyereményjáték

admin

Anything Goes – próbák

Nagy Péter

Aida 2010-ben a Margitszigeten!

admin

Hamarosan Cigányszerelem premier a Budapesti Operettszínházban

Utasi Nikolett