Kritikai sarok

Tükröt tart a nézők elé a Madách Színház új magyar mjúzikelkámedije

A Csoportterápia, Szente Vajk – Bolba Tamás – Galambos Attila műve tavaly ősszel megnyerte a Madách Színház musical pályázatát, melynek fejében nagyszínpadon kerülhetett bemutatásra a műfajában inkább kamaradarabnak számító előadás. A végső szereplőgárda jórészt a pályázaton már megismert színészek közül került ki, így láthatjuk Balla Esztert, Nagy Sándort, Dobos Juditot, Simon Kornélt, Szente Vajkot és Polyák Lillát a darabban. Hozzájuk csatlakozott Sándor Dávid és Ladinek Judit, akik Simon Kornéllal és Polyák Lillával játsszák felváltva Ervin Ivánt és Natasát. Magát a művet Szente Vajk egy élménye ihlette, amikor is órákra beragadt egy liftben és elgondolkodott azon, hogy mennyi szorongó és fóbiás ember él a világon (közben ő is enyhe klausztrofóbiában várakozott a liftben). A sziporkázó és nagyon mai, friss nyelvezettel rendelkező művet aztán Galambos Attila segítségével alkotta meg, a zenét Bolba Tamás szerezte. A zeneszerző elmondása szerint karakterekre írta a dalokat, így az egyes típusok hozzájuk illő zenét kaptak. A június 10-i bemutató kapcsán olvashatják írásunkat (az aznapi szereposztás alakítása kerül elemzésre a továbbiakban).

Romvári Gergely puzzle szimbolikájú díszletéről Harangi Mária rendező még az olvasópróbák kezdetén mesélt. Szerinte azért fejezi ki hűen a puzzle elemeket idéző díszlet a darab mondanivalóját, mert ahogyan a kirakós elemei, úgy a csoportterápiákban részt vevő emberek is segítik egymást és magukat hozzátéve a nagy egészhez, alkotnak valami újat. A díszlet végső kivitelezése ötletes és nagyon modern konstruktum lett. A hátteret adó ablak dinamikus városképet mutat, illetve a dalok hangulatához illeszkedő illusztrációkat tartalmaz. Ehhez hasonló vetítést nem először használ a színház, először a Sors bolondjai című előadásban, majd a Jézus Krisztus Szupersztárban is ezt a modern technikát alkalmazta Szirtes Tamás és csapata.

Bolba Tamás zenéje kiválóan illeszkedik a darab dinamikájához. Sok lendületes dalt tartalmaz a mű, a drámai csúcspontok illetve a szentimentálisabb jelenetek pedig nagyívű, néhol blues-os hangzást kaptak. Szente Vajk és Galambos Attila prózája és dalszövegei tele vannak fiatalos frissességgel, s a szlengből, szubkultúrák nyelvezetéből is merítettek az alkotók. Megjelennek olyan divatos kifejezések, mint a “lájk”  vagy a tinédzserek által használt népszerű rövidítések. Sok kulturális, filmes és musical áthallás fűszerezi a történetet, ezzel is segítve a nézőt, hogy még inkább magáénak és mainak érezze a történetet. A darab figurái pedig olyan gyakori problémákkal küzdenek, mint kisebbrendűségi komplexus, magány, válás vagy testkép zavar.

Balla Eszter játssza a kissé neurotikus, neve, testalkata és jórészt az egész létezése miatt “parázó” Jettit. A fiatal, vékony lány túlsúlyosnak hiszi magát, úgy érzi, bár amit mond felesleges és a világ is összeesküdött ellene. Szólódalában rock and roll-os hangzásban énekel arról, milyen zsírpárnák és hol díszítik testét. A művésznő abszolút jól hozza a figurát, a mű elején kellően az őrületbe kergeti terápiás társait, hogy aztán az események láncolata rá is pozitív hatással legyen. A premieren történ kisebb baleset következtében Eszter sérült térddel játszotta végig az előadást, így téve tanúbizonyságot arról, hogy kellő akarással bármit véghez lehet vinni. Mondhatni a darab szellemiségéhez méltó és hősies tettet hajtott ezzel végre.

Simon Kornél, másik szereposztásban pedig Sándor Dávid alakítja Ervin Ivánt, akiről a darab elején semmit sem tudunk. Valahogyan nem jut idő arra, hogy bemutatkozzon, elmondja, ki ő, honnan jött. Ennek persze oka van, a férfi ugyanis nem tudja ezeket az információkat. Talán ő a legfurcsább karakter az egész csapatban, hiszen nem mondja el, miért jött, végül kiderül, hogy neki van a legnehezebben kezelhető problémája: amnéziás és időről időre törlődik a memóriája. A férfi derekasan küzd a mű egésze alatt, hogy rájöjjön, ki is ő. A mű egyik legviccesebb jelenete, amikor majdnem visszaemlékszik gyermekkorára, de éppen az emlék megjelenése előtt leblokkol. Ekkor csapattársai korábban elhangzott szavakat üvöltenek felé, hogy így segítsenek neki emlékezni. Szegény Iván ekkor már a díszleten tartózkodik, arcán félelem, majd közli, soha nem volt még ilyen terápián, de ez nagyon ijesztő.

Szente Vajk figurája is több csavar okozója. A terápia elején ugyanis mindenki azt hiszi, ő az orvos, hiszen orvosi táskával érkezik és annak is mondja magát. Ezután kiderül, színjátszókörbe jött csupán. Mégsem marad ennyiben az ő jellemfejlődése sem, hiszen fény derül arra, hogyan veszítette el élete fontos szereplőit saját önimádata miatt. Vajk a tőle megszokott humorral és intenzitással játszik, a mű egyik zenei csúcspontja a revübe torkolló, karaktere, Lajos által a musical műfajt kifigurázó dal, melyben rengeteg áthallás jelenik meg, a Macskákon át a Vámpírok bálja vagy a Rómeó és Júlia musicalekig.

Dobos Judit Trixie-t, a rendkívül titokzatos belgyógyász, filmrendező, titkosügynök, valójában bolti biztonsági őrt alakítja. Ő már a terápia elején tudja, ki lesz az orvos, de végig titkolja, ahogyan azt is, kicsoda ő valójában. Elhiteti a többiekkel különböző kitalált szerepeit és beszédes, rendkívül erélyes természetével ő a főnök a csapatban. Annak ellenére, vagyis inkább amellett, hogy nagyon humoros a karaktere, az egyik legszívszorítóbb pillanat mégis az, amikor végre őszintén bevallja, hogy ő csupán egy magányos, egyedülálló ember, aki azért találja ki a történeteit, hogy érezze, tartják valamire az emberek.

Nagy Sándor minden megszólalásában sziporkázik. Sziszit, a magát melegnek valló fiatal operaházi táncost alakítja, aki sok szlenget és egyedi kifejezést használ, lásd: “szuperfoszfátfantörpikus”. Külsőségben, hanghordozásban és minden tekintetben tökéletesen alakítja a szerepet, sok kacagtató percet adva a közönségnek. Az ő története sem ilyen egyszerű csupán, hiszen a legnagyobb humor forrása mégis az, hogy valójában csak melegnek tetteti magát, hiszen ha nem az lenne, akkor nem fogadná be a táncosfiúk közege és hiperszuper liberális szülei. A csoportnak azonban bevallja, ő valójában a lányokat szereti. Tökéletes alakítás.

Polyák Lilla, a másik szereposztásban Ladinek Judit végig Natasa, az unatkozó, kissé üresfejú háziasszony szerepében tetszeleg, a darab végére azonban kiderül, ő volt a soha meg nem érkezett terapeuta. Szépen beépülve a társaságba segít a többieken, hiszen így könnyebben bizalmukba fogadják és nyílnak meg neki. Lilla gyönyörűen énekel és játszik nagyívű szólódalában, a darab egyik legdrámaibb alakítása az övé. Megtudjuk, hogy nem csupán az unatkozó háziasszony van válófélben férjével, maga a doktornő is ezt éli át a való életben, ezért még szívfacsaróbb dalának az előadás végén előadott repríze.

A Csoportterápia sok szempon
tból az évad egyik leghumorosabb előadása, mégsem a humor a legnagyobb erőssége. A sok küszködő embert látva az ember elgondolkodik, az ő életében mik az akadályok, neki miben kellene változnia. Persze kedvesen együttérez a figurákkal, sokszor nevet, de nem csak a szituációkon, hanem azon is, ahogyan magára ismer a félszeg lányban, az elhagyott asszonyban vagy éppen a valódi énjét titkoló fiúban. Nem árt senkinek egy ilyen Csoportterápia, sőt, csak használ.

Utasi Nikolett

Kapcsolódó tartalmak

Jimi Hendrix-emlékkoncertet szerveznek Budapesten

Buchmann-Horváth Emese

A sors által üldözött nyomorultak története – a regény és a musical

Vincze Dániel

Újabb bemutató a szolnoki Szigligeti Színház Szín-Mű-Helyében

Bárány Anna

Újra Broadway Fesztivál!

admin

Zenés bemutató a Katona József Színházban

Volf Anna