Hírek, beszámolók

Valahol Európában a Magyar Színházban

Tizenhét év után tért vissza Budapestre a Valahol Európában című musical, mely 2016. december 2-ától látható a Magyar Színházban.

A második világháború végén játszódó történet középpontjában néhány magára maradt, nincstelen árva gyerek áll, akik nap mint nap próbálnak élelmet és szállást szerezni, azaz életben maradni. De a törvény elítéli, a világ üldözi a kitaszítottakat. A túlélésért folytatott küzdelemben megtanulják, hogy csak összefogva, egymást segítve juthatnak előre.

Nagy Viktor, a rendező hangsúlyozza, hogy nem világháborús igazságtételt akar szolgáltatni. Éhes gyerekek, művészek és kegyetlen emberek ma is vannak. „Odakint még szörnyek járnak.” Az emberi gonoszság, a mindenkori rideg valóság áll szemben a hősök által felismert olyan értékekkel, mint az összetartás, felelősségvállalás, bátorság, önfeláldozás, szeretet és a zene ereje.

Dés László dalai (A zene az kell, Talán, Valahol Európában) ismerősen csenghetnek azok számára is, akik még nem látták a musicalt. A zene szerepe kiemelten fontos a műben: a csapatot segítő Simon Péter (Reviczky Gábor) hitvallását kifejtve nem csak testi, hanem szellemi táplálékot is nyújt a gyerekeknek, ezen túlmenően pedig a csodás dallamok feladata a darabban feloldani a fájdalmat, a kilátástalanságot és a katarzis felé sodorni a nézőt.

Az előadás sikere a dalok mellett a remek színészi alakításokban rejlik. Hosszút, a bandavezért Pavletits Béla játssza. Kiváló érzékkel ábrázolja a kezdetben bizonytalan, majd fokozatosan igazi vezetővé váló, közben önmagára találó és felnövő fiút. Egyszerre mutatja meg Hosszú gyengeségeit és erejét. A dalokat kirobbanó energiával szólaltatja meg, a prózai részeknél, Évával és a gyerekekkel őszintén érzelmes, alakítása mindvégig hiteles. Méltó társa Ágoston Péter, aki meggyőző játékával a karakter hibái ellenére is szerethető Ficsúrt alakít. Reviczky Gábor a bölcs öreg szerepében tekintélyt sugároz. Színpadi rutinja és személyes varázsa lenyűgözi a szereplőket és a közönséget egyaránt. Az ő figurája is nagy utat jár be, a reményvesztett, életunt magányos farkasból igazi Karmester lesz, a csapat megmentője.

Mahó Andrea tisztán szóló énekével maga a szeretet megtestesítője. Suhanc álarcát levetve, Évája a reményt mutatja meg a többieknek, amit nem tudtak megtörni az átélt borzalmak, vigaszt és erőt ad társainak. Az előadás végszavát is ő mondja ki, Kuksi halála ellenére is rendületlen hittel: „Nem szabad félni!” Bede-Fazekas Szabolcs tökéletesen jeleníti meg a gonoszt a könyörtelen Egyenruhás szerepében. Az önző, vak gyűlölet, a harc, a gyilkolás az ő világa, ami maga alá temeti az érzelmeit vesztett embert.

A darab erőssége a jól kiválasztott, tehetséges gyermekszereplők felvonultatása, akik végig felnőtt társaik méltó partnerei énekben, táncban és játékban. A legkisebbektől (Kuksi szerepében Bősz Mirkó) a nagyokig mindenki kiveszi a részét a munkából, valódi csapatot alkotva. Jelenlétük hangsúlyosabban fejezi ki a mondanivalót, erőteljesebb érzelmi hatást kelt: a viccek mókásabbak, a tragédiák még fájdalmasabbak, ha egy kisgyerek mutatja be.

A Valahol Európában egyszerre a kilátástalanság és a remény darabja, mely rémisztően aktuális ma is. Az első felvonás sötét színpadképei után a második rész színesebbé válik, megjelenik a zene, a szeretet, az összefogás, végül az otthonra találás lehetősége is. A világ borzalmas, a tragédiák kérlelhetetlenül lesújtanak, de irányt mutat a mű, hogy mivel lehet harcolni ellene és tovább élni. Együtt, békességben, szeretetben, egymásért küzdve talán túlélhető.

„Csak lenne reggel már…”

Polauf Eszter

Kapcsolódó tartalmak

Búcsúlevél Iglódi Istvánhoz

admin

Interjú Horváth Zitával

Buchmann-Horváth Emese

Koldusopera a Békéscsabai Jókai Színházban

Buchmann-Horváth Emese

Színház és Advent Budapesten

Buchmann-Horváth Emese

Kiváló minősítést kapott a Szegedi Szabadtéri Játékok

Sándor Petra