Interjúk

Vámpírok bálja 200. előadás – Interjú Réthy Zsazsával

2007. június 30-án állította színpadra a PS Produkció Magyarországon Roman Polanski azonos című filmje alapján készült musicalt, a Vámpírok bálját. Az előadás azóta is töretlen sikerrel fut a Pesti Magyar Színház színpadán. Szeptember 1-jén már a 200. alkalommal bálozhatunk együtt kedvenc vérszívóinkkal. Ezen jeles jubileum alkalmából a „legújabb vérfrissítés” Sarah-jával, Réthy Zsazsával beszélgettünk.

Hogyan kerültél a produkcióba?

Kecskeméten A Nyomorultakban játszottam Eponint a Katona József Színházban, amikor Póka Balázs és Simon Edit az előadás után odajöttek hozzám gratulálni, és elhívtak a legközelebbi Vámpírok bálja meghallgatásra. Azt mondták, hogy illene rám a női főszerep. Így tavaly szeptemberben elmentem a castingra, ahol megkaptam Sarah szerepét. Meseszerű volt, mert Egyházi Gézát jöttek megnézni Jean Valjean szerepében, és akkor láttak s hallottak engem először a színpadon. Mondhatni a véletlen műve volt, bár én határozottan nem hiszek a véletlenekben, mert sok hasonló csoda történt már velem az eddigi életem során. 
 
Mit jelent számodra ez a szerep?

Többször is jártam New York-ban, számos előadást láttam a Broadwayn, valamint Londonban a West End-en, és a Vámpírok bálja sokban emlékeztet a kint látottakra. Különleges élmény részt venni ebben a produkcióban, mert külföldi rendezővel dolgozhattam együtt, s belekóstolhattam, hogyan is dolgoznak kis hazánktól távol. A próbaidőszak során sokat tanultam és fejlődtem. Ebben az is segített, hogy nagyon hittek bennem. Simon Edit, a darab producere és “édesanyja” is rengeteget biztatott, és nagyon sok szeretetet kaptam tőlük. Kicsit a pótszüleimmé váltak, különösen az első próbaidőszak alatt, a beavatásnál, de persze a mai napig is így van. Úgy érzem igazán törődnek velem, és ez remélem a jövőben is így marad, mert nagyon inspiráló. Minden egyes hangot pontosan kidolgoztunk Póka Balázzsal, aki egy nagyszerű mester. Ő az a tanár, aki szinte még a levegőt is egyszerre veszi velem éneklés közben, annyira odaadón, szenvedélyesen tanít. Szigorú, precíz, de mellette meg is dicsér. A rendező Cornelius Baltus minden apró részletre odafigyelt, nagyon ismer bennünket és a rendezőasszisztens (Hajós Eszter) is végtelen türelemmel magyarázták el, hogy mit miért és hogyan kell csinálni. Körülbelül hat évvel ezelőtt láttam először a darabot, és az első perctől fogva lenyűgözött. Amikor az előadásnak vége lett alig vártam, hogy állótapssal fejezhessem ki, mennyire tetszett. Eljátszottam a gondolattal, hogy milyen jó lenne majd egyszer ebben a musicalben szerepelni, de az életem más irányba fordult. Aztán pár évvel később mégis úgy alakult, hogy megkaptam a női főszerepet. Épp a Váci utcán sétáltam, amikor telefonon értesített Simon Edit, és örömömben elkezdtem ugrálni. Nagy álmom volt már gyerekszereplőként, hogy egy ilyen profi produkcióban főszerepet játszhassak, és a Broadwayn látott előadások után ez egyre csak fokozódott bennem. Vonzottak a külföldi musicalek, és a Vámpírok báljával ez az álom valóra vált.

Fotó: Sárközy Marianna

Mennyire sikerült azonosulnod az általad játszott karakterrel?

Nem okozott nehézséget, mert sok mindenben hasonlítunk: a szabadságvágy, a kíváncsiság, a szenvedély, ami Sarah személyiségét jellemzik, mind bennem is ott vannak. Szeretem, hogy van bátorsága ahhoz, hogy megélje és kifejezze a nagy érzelmeket. Elég önállónak érzi magát, hogy a saját életét irányítani tudja. Nem szereti, ha megmondják neki, hogy mit csináljon, valamint a bezártságot sem tűri – még akkor sem, ha egy aranykalitkába akarják zárni. Tetszik, hogy mennyire képes lelkesedni bizonyos dolgok iránt, és észre tudja venni az élet apró szépségeit. Nyilván van, amiben különbözünk is, mint például a vakmerőségében. Engem már nem vonzanak annyira a külsőségek és az ismeretlen sem. De mikor olyan idős voltam, mint ő, akkor persze ezek számomra is csábítóak voltak, s előadás közben ezt próbálom visszaidézni. Egyébként még a mai napig is rengeteget tanulok Sarahról. A dalok a Piros csizmáktól kezdve felerősödnek, igazán kifejezik a szenvedély hatalmas erejét, és a zene húz magával. Itt már a hang is megváltozik: alkalmazkodik a zenéhez, erőteljesebb lesz és közben ártatlannak, naivnak kell maradni. Olyannak, aki még szinte alig élt, nincsenek negatív tapasztalatai és rettentően kíváncsi az életre. Nem uralkodhat el rajtam a valódi énem, ahogy most reagálnék egy hasonló helyzetben, és ez a kettő együtt nem egyszerű feladat.

Melyik a kedvenc jeleneted az előadásból?

Ez nehéz kérdés, mert mindegyik jelenetet nagyon szeretem. Lehet, furán hangzik, de szerelmes vagyok a musical dalaiba. Amikor az Alfréddal egyik közös duettünket, az Egy lányt még aki így néz rám című dalt énekelem, akkor a szerelem boldog érzése tölt el. Egyszerűen annyira gyönyörű és kifejező a zenéje, mint egy Walt Disney mesében. Az is tetszik, hogy sokféle stílusban énekelhetek egy szerepen belül: egyszer a lágy, fejhangomat használom, később a torokhangom szinte “kiszakad” belőlem, akárcsak a vágy, amit Sarah érez. Ez rendkívül felszabadító! De van, hogy a klasszikus hangomat kell használni. Ez nagy kihívás és korántsem egyszerű feladat, amit nagyon élvezek. Szeretem a Kint vár az életet, a Piros csizmákat és a nagy duettet is…egyszóval az egészet. Mindegyik jelentben találok valami izgalmasat, meseszerűt és csodásat. Nagyon el tud varázsolni az egész darab.

Fotó: Sárközy Marianna

Szerinted minek köszönhető az előadás töretlen sikere?

A profizmusának. Egytől egyig nagyon tehetséges emberek vesznek részt ebben a produkcióban. Megemlíteném például az Ensemble egyik tagját, Szegő Adrit, akivel az Evitában és a Jekyll és Hyde-ban játszottam korábban. Kiváló énekesnek tartom. De ott van még Mező Márió, Táborosi Márk, akik szintén kitűnő énekesek, és még sorolhatnám. Minden egyes szereplő nemcsak tehetséges és profin teljesíti a feladatát, hanem mindezt csupa szívből teszi. Nem hallottam még bárkit is panaszkodni. A táncosok egyszerűen lenyűgözőek, és bátran mondhatom, nem vagyok elfogult velük. A váltótársaimnál (Török Anna és Simon Boglárka Panna) sem kívánhatnék jobbat! Nincs rivalizálás, sőt segítjük egymást, amiben csak szükséges. Őszintén kívánom nekik a sikert, és hogy a lehető legjobbat hozzák ki magukból ebben a szerepben. A próbák is nagyon jó hangulatban telnek. Mihálka Gyuri, Pásztor Ádám, Egyházi Géza és Langer Soma fantasztikus partnerek, és rendkívül sokat segítettek. Tényleg nagyon jól érzem magam! Azt gondolom, hogy jó a csapat. Az a célunk, hogy minél jobbak legyünk, és a közönséget szolgáljuk. Úgy érzem, hogy egyfajta szenvedélyt és lelkesedést vált ki az emberekből a darab. Egyszerűen beleszeretnek. Mintha megbabonázna mindenkit ez a vámpírvilág. Hihetetlen, de euforikus érzést élünk át mi is, és a nézők is. Pedig ez egy kitalált meseszerű történet, mégis inspiráló az a szenvedély, az energia és az a vágy, amit közvetít.

Réthy Zsazsát legközelebb augusztus 30-án és szeptember 1-jén, a 200. előadáson láthatjuk Sarah szerepében.
 

József Krisztina
 

Kapcsolódó tartalmak

Dirty Dancing remake 2013 nyarán

Volf Anna

Really Useful Group a YouTube-on

admin

Mária – musical a Szegedi Szabadtéri Játékokon

Rechtenwald Kristóf

Spring Awakening: váratlan búcsú Londonban

admin

Folytatódik az Operettsztárok Budán programsorozat

Buchmann-Horváth Emese