Március 30-án mutatta be a Budapesti Operettszínház a Thália Színházban a Veled, Uram! című rockoperát, Somogyi Szilárd rendezésében.
Pirgel Dáviddal, aki a darabban Zobor táltost alakítja, az előadásról beszélgettünk.
Ismerted a darabot korábban?
A darab történetét ismertem, de a zenei világát nem.
Amikor megismerkedtél Veled, Uram! zenei világával, mi volt róla a véleményed?
Jól esett kilépni egy kicsit a klasszikus musical dallamvilágából, és ez a zene adott egy lehetőséget arra, hogy az énekstílust is próbáljam elvinni egy keményebb, rockosabb irányba, amit nagyon jól esett kipróbálni. Teljesen közel éreztem magamhoz ezt a műfajt.
Mesélj kicsit a karakteredről!
Az én figurám egy különleges, misztikus alak, aki – közbenjárásával és segítségével – próbálja a szálakat úgy alakítani a pogányok fő táltosaként, hogy népének a lehető legjobb legyen. Pozitív figuraként jelenik meg, aki elsősorban a pogány magyarok jövőjét tartja szem előtt, és Vászolyt szeretné a trónra segíteni.
Ahogy elmondtad, Pfeiffer jutott eszembe. Merítettél a szerep megformálásához belőle?
A misztikusságából talán valamennyit megtartottam, de karakterformálásban és énekstílusban sokkal keményebbre, és határozottabbra próbálom venni a figurát.
Ritkán fordul elő, hogy a szerzők részt vesznek a darab színpadra állításában. Hogy zajlott a próbafolyamat?
Nagyon jó hangulatú próbaidőszakon vagyunk túl. Érezhető a kész darabon a kemény munka. A szerzők jelenléte segítette a munkánkat, mert nagyon rugalmasak és segítőkészek voltak a zenei és szövegbéli változtatásokban. Egy összeszokott jól működő csapat dolgozott együtt, és ez nagyon jól látszik a végeredményen. A Budapesti Operettszínház teljes musical együttese, és a szólisták emberfeletti munkája is nagyon látszik a darabon. Bodor Johanna kidolgozott koreográfiáját, ami keveredik a mai modern és a kicsit sámánisztikus tánccal, a csapat remekül vitte színpadra, és a siker nem is marad el. Jó érzés volt számomra újra egy színpadon állni Janza Katával, Földes Tamással, Mészáros Árpival és a többi nagyszerű operettes művésszel, és külön nagy élmény volt, hogy most először együtt dolgozhattam Feke Palival, Sasvári Sándorral és Szomor Gyurival.
Általában az István, a király folytatásaként emlegetik a darabot. Mit gondolsz, az István sikere után hogy fogadja a közönség?
Én nagyon bízom benne, hogy aki megnézi a darabot, az már nem az István a király 2-ként emlegeti, hanem egy külön működő, látványos, zenei világában modernizált, új rockoperaként fog visszaemlékezni a Veled Uram! előadására!
Sok elrejtett szimbólum jelenik meg benne. Szerinted mennyire értik meg a nézők ezeket, miután egyszer megnézték a darabot?
Azért nagyszerű a darab és a zene, mert rengeteg kérdés merül fel a nézőben a mű alatt, amikre sorban megkapja a válaszokat, megérti a miérteket, és a történet egy kerek egésszé válik a végén. Azokra a kérdésekre, amiken a néző töpreng a szünetben, a második rész alatt választ kap. Kitisztulnak a viszonyrendszerek és mindent megértünk. Szerintem ezért fantasztikus a mű dramaturgiája és felépítése, mert a néző figyelmét végig leköti, és tud haladni a történettel.
Sándor Petra
